reformkor

A legnagyobbak is kezdik valahol – megújul a Kajla-program, indul A Reformkor Nagyjai

A Kajla és A Reformkor Nagyjai programok is fordulóponthoz érkeztek. Ezzel kapcsolatban tartottak tájékoztatót a Petőfi Irodalmi Múzeumban október 11-én. A kisiskolásoknak szóló foglalkoztató füzetek, valamint a Kajla útlevelek hamarosan megérkeznek az oktatási intézményekbe és az óvodákba.

Turizmus és vendéglátás a reformkorban

Vajon milyen hatással volt a tömegközeledés fejlődése a hazai turizmusra és vendéglátásra a 19. században? Miért emlegették az ország nyári fővárosaként Balatonfüredet? És Petőfi valóban csak úgy köpte a verseket? A Talpig magyar e heti adásából mindenre fény derül. Podcastajánló.

Petőfi, a közös nevező

Sanyi, a szabadság költője, 2800 helyrajzi terület névadója, Júlia elnyomott férje – Petőfi szubjektív. Ahogy a reformkor nyomot hagy. Szerintünk. Podcastajánló.

Reformkori szünidő

A nyarat vagy legalább a vasárnapot a zöldben tölteni a városi létforma részévé vált a reformkorban. Pesten és Budán másodvirágzásnak indult a fürdőkultúra, és a Balaton körül is felpezsdült az élet az első balatoni sétahajó, a Kisfaludy gőzös vízre bocsátásával. Podcastajánló.

50+1. Talpig magyar

Irodalom, film, zene, építészet és képzőművészet – ezeket a területeket mind érinti az e heti Talpig magyar. Az elmúlt ötven epizód legérdekesebb reformkori történései kerülnek terítékre. Podcastajánló.

(Idő)utazás a reformkori Magyarországon

Hogyan lett a „vad keletből” vonzó úti cél a reformkori Magyarország egy angol útazónak hála? Mivel keltett feltűnést Wesselényi a Balatonon? És odatalálna Petőfi a Pilvaxba, ha most indulna útnak a városban? Az e heti Talpig magyar igazi kultúrtörténeti kalandnak ígérkezik. Podcastajánló.

„Egy igen mulatságos víg játékˮ – magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában

A Bajor Gizi Színészmúzeum legújabb tárlatán a reformkori magyar nyelvű színjátszás neves személyiségével, a vándortársulatok életével, az első kőszínházak születésével és Petőfi színészi ambícióival ismerkedhetünk meg.

Terítéken a 19. századi magyar gasztronómia

A reformkor a polgárosodás, a modernizáció kezdetét jelentette. A változás a konyhában is éreztette hatását. Új eszközök, sütési-főzési eljárások jelentek meg, és a szakácskönyvkiadás is robbanásszerű változáson ment keresztül ebben az időszakban.

Petőfi nyelvén

Kétszáz éve született költőnk, Petőfi Sándor az anyanyelvi kultúra legerősebb márkája. Nyelve annyira élő, hogy bátran használhatjuk a hétköznapokban. Petőfi a mi közös nyelvünk. Podcastajánló.

A hűvös elegancia templomai – Szakrális építészet ­a reformkorban

A barokkot követő klasszicista stílus először a szakrális építészetben jelent meg hazánkban. II. József 1781-es türelmi rendelete lehetővé tette, hogy a katolikusokon kívül a protestánsok és a zsidók is utcára néző, tornyos templomokat építhessenek.

A klasszicizmus mestere, a reformkori arisztokrácia építésze: Pollack Mihály

A reformkor építészeti stílusa a klasszicizmus volt, amely hűvös eleganciájával, letisztult formáival a kortársak szerint a leginkább alkalmas volt a „magyar lélek” kifejezésére.

Megnyitott a reformkort és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot pécsi szemszögből bemutató kiállítás

A pécsi Vasváry-házban a kort felidéző régi fotográfiák, festmények, grafikák, iparművészeti alkotások, a szabadságharc idejéből származó ritka relikviák, írott források különösen a helyi viszonyokba nyújtanak bepillantást.

A klasszicizmus mestere, a reformkori polgárság építésze: Hild József

Hild József, a klasszicizmus egyik hazai mesterének nevéhez több mint ezer terv fűződik.

Kossuth Lajos azt üzente...

Próféta vagy „pusztán” egy elveihez hűen ragaszkodó politikus volt Kossuth Lajos? Volt más út, mint a kiegyezés? Valóban áruló lett volna Görgei, vagy csupán Kossuth politikai számításának áldozata lett? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ a Talpig magyar friss epizódja. Podcastajánló.

A bércre esett fa – Bölöni Farkas Sándor életregénye

A reformkori útinaplóíró, Bölöni Farkas Sándor életéről Mikó Imre, az 1911-ben Bánffyhunyadon született és 1977-ben Kolozsváron elhunyt író és kisebbségi jogvédő hiánypótló könyvét olvastuk, amely az unitárius egyház gondozásában látott napvilágot.

„Gyöngéd, magasztos hölgyszellem”– Női szerepek a reformkorban

Gróf Teleki Lászlóné báró Mészáros Johanna volt az első nő, akinek nekrológja megjelent a Pesti Hírlapban, ráadásul a vezércikk helyén. És ő volt az egyetlen nő, akiről Toldy Ferenc, az Akadémia titkára emlékbeszédet tartott.