Tudomány

„Fiam, semmi nem lesz belőled” – megérkezett a Kék Cetli második évadának harmadik epizódja

Mit kezdünk egy mondattal, amely akár egész életünkben visszhangzik bennünk? A Kék Cetli második évadának harmadik részében dr. Farkas Levente András vendégeivel azt kutatja, hogyan formálnak minket a kimondott és kimondatlan mondatok – és hogyan találhatjuk meg a saját hangunkat a zajban.

Farsangi karnevál – Húzzunk álarcot, és felejtsük el a világ bajait egy estére

Népszerű téma a privát fotósok körében a tréfálkozás, a bohóckodás, a beöltözés. Álarcok és maskarák egy évszázad fotóin farsang idején és azon túl.

Csonka Liberta: A kutyák az emberhez vezetnek, ha engedjük

Csonka Liberta filozófus kifejti, hogyan tehetjük szebbé az emberi kapcsolatainkat a társállatainkkal megélt kapcsolat tudatosításával.

Álmaimban láttalak – itt a Kék Cetli új évadának második epizódja

Álmok, varázslat és a világ csodái fonódnak össze a Kék Cetli második évadának soron következő részében. Dr. Farkas Levente Andráshoz ezúttal Ungár Anikó, Oláh József és Wittmann Zsolt csatlakozik.

A kapus, akit Fekete Párducnak hívtak – 100 éve született Grosics Gyula

Száz éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, a nemzet sportolója, akit 1998-ban az évszázad legjobb magyar kapusának, 1999-ben pedig a világ tíz legjobb kapusa közé választottak.

Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot

Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.

Télvíz idején – Amikor még gyakrabban befagytak természetes vizeink

Az éghajlatváltozás enyhébb teleket hoz, így a Balaton is ritkábban fagy be. Lehet, hogy a jövő generációinak erről is csak dokumentumok, képek maradnak majd?

Kiállítóhely és kutatóközpont is lesz a debreceni Természettudományi Múzeum

Több mint 100 év után először épülhet önálló, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ. A debreceni épületkomplexum a természetvédelem, a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés első számú magyarországi bemutatóhelye, élmény- és tudományos központja lesz.

Hogyan teremthetünk a filozófiai gondolkodás által jobb életet?

Kérdésünkre Orbán Jolán és Boros János filozófusok válaszolnak.

PREMIER: megérkezett a Kék Cetli második évadának első epizódja

Hogyan határoznak meg minket az emlékek, amelyeket mélyen elraktározunk magunkban? Többek között erre a kérdésre is válaszolnak dr. Farkas Levente András vendégei a Kék Cetli második évadának első epizódjában.

Fakutyák, jégvitorlások és karnevál a régi Balaton jegén

Kovács Emőke történész, a Balaton művelődéstörténetének kutatója egy képzeletbeli téli sétára hívja az olvasókat.

A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek

„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.

Az év emlékrablását hajtja végre dr. Farkas Levente András a Kék Cetli-sorozat második évadában

Dr. Farkas Levente András az idei epizódokban az életüket meghatározó emlékeket idézi fel beszélgetőtársaival. Premier január 28-án!

A Stühmer csokoládégyárnak köszönhetjük az édesebb mindennapokat

Voltak olyan évtizedek, amikor kifejezetten luxusnak számított csokoládét fogyasztani. A Stühmer Frigyes alapította első magyar gőzüzemű csokoládégyár azonban nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hétköznapjainkhoz is hozzátartozzon az édesség.

Tizennyolc évbe tellett, míg elismertette diplomáját az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilma nem csupán elhatározta, hogy orvos lesz, hanem az életével bebizonyította: a nőknek nem kell engedélyt kérniük a műveltséghez és hivatásuk megválasztásához.

Gaming és kultúra – virtuális terek, valós hatások

Évtizedek óta újra és újra felmerül a kérdés: vajon a videójátékozás értelmes és hasznos időtöltés, vagy inkább káros szenvedély, amitől óvni kell a gyerekeket és a felnőtteket is?