Tudomány

Talán sosem tudjuk meg, valójában ki mászta meg először a Mount Everestet

Száz éve, 1924. június 8-án halt meg a Mount Everesten George Mallory brit hegymászó, akiről ma sem tudni, sikerült-e elsőként feljutnia a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsára. Noha évtizedekkel eltűnése után megtalálták holttestét, földi maradványai és személyes tárgyai sem döntik el a kérdést.

A világ legnagyobb csillagászati kameráját állítják fel az Atacama-sivatag szélén

Chile északi részén, az Atacama-sivatag szélén álló Vera C. Rubin Obszervatóriumba telepítik a valaha épített legnagyobb optikai csillagászati digitális kamerát, amely egy évtizedig kutatja majd a sötét anyag természetét a világegyetemben.

Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton

A Budapesti Történeti Múzeum új kiállítása, az Eltűnt idők nyomában – Gyűjtögetőktől a honfoglalókig Budapest földjén a főváros gazdag múltját mutatja be az őskortól a honfoglalásig.

Ronald Reagan westernhősből lett teflonelnök, és még Budapesten is szobra van

Húsz éve, 2004. június 5-én halt meg Ronald Reagan, aki filmsztárból lett az Egyesült Államok 40. elnöke, és „csillagháborúsnak” nevezett fegyverkezési programjával gazdaságilag kifullasztotta az általa „a gonosz birodalmának” tekintett Szovjetuniót.

A hangyák az emberekéhez hasonló társadalmat szerveznek

A mürmekológus szerint az az együttműködési potenciál, amely a hangyákat jellemzi, ott van az emberekben is, csakhogy nem használjuk ki. A Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusát, dr. Maák István Eleket kértük meg, hogy avasson be minket a hangyák világának titkaiba.

Meghalt Horváth Iván irodalomtörténész

2024. június 2-án, életének 77. évében meghalt Horváth Iván irodalomtörténész, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa, a Digitális Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagja – közölte a hírt a család a Literával.

Így gyógyulhatunk természetes forrásból

Mire jó a fekete nadálytő? Milyen bajunkon segíthet a vérehulló fecskefű? Hogy gyógyulhatunk természetes forrásból, és mikor kell szakembert hívni? A Petőfi Akadémia friss epizódja a gyógynövényeket veszi górcső alá.

Zongorista is lehetett volna, de inkább fizikai Nobel-díjat szerzett

Százhuszonöt éve, 1899. június 3-án született Békésy György (Georg von Békésy) Nobel-díjas biofizikus, akusztikus, a hallás mechanizmusának megfejtője. Magyar állampolgárságát élete végéig megtartotta, habár utolsó éveiben – ekkor Hawaiin élt – már nem látogatott haza.

Ő rajzolta Szent Istvánt a tízezresre

Amióta Vagyóczky Károly grafikusművész nyugdíjba vonult, nem készült új magyar bankjegy.

Ezer éve imádkoznak a magyarokért az ország lelki erőművében

Napjainkban meglehetősen elkoptatták az olyan szavakat, mint a szakrális és a spirituális, de a pannonhalmi bencés bazilika több mint ezer éve álló falai között, mindkét szó visszanyeri eredeti értelmét.

Wittgensteintől a Mindentudás Egyeteméig

Június 2-án nyolcvanéves Nyíri Kristóf Széchenyi-díjas filozófiatörténész, akadémikus, a második világháború utáni első magyar nyelven írt, ismeretterjesztő igényű filozófiatörténet szerzője. Az elmúlt években főleg a kommunikációs technológiák társadalom- és oktatásfilozófiai kérdései érdekelték.

Kevés a mesemondó Magyarországon

Kiszabadítaná a könyvekbe zárt meséket a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség. Képzésekkel, mesekocsmákkal, meseutakkal, fesztiválokkal népszerűsítenék a magyar népmesét, a hagyományos mesemondást és a szövegfolklórt.

Egyre több fiatal fizet az online filmekért és zenékért

A fiatalok kétharmada tisztában van azzal, hogy a mesterséges intelligencia (MI) használata felvethet szerzői jogi aggályokat, mégis kevesebben vannak, akik pénzt is adnának az ilyen módon előállított tartalmakért. A streamelhető filmekért sokan fizetnek, de a sportközvetítéseket tévén nézik – derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idei kutatásaiból.

Sétával olyan kreatívvá válhatunk, mint Steve Jobs

Kreatív teljesítményünk átlagosan 60 százalékkal magasabb gyaloglás közben, mint amikor ülünk.

Látjuk, halljuk, tapintjuk… mi az?

Mindig, mindenhol jeleket olvasunk – legtöbbször az emberek nyelvi és nem nyelvi jeleit. A nyelvi jeleket mesterségesen, a kommunikáció szándékával hozzuk létre, de vannak olyan jelek is (füst, láz), amelyek nem a kommunikáció szándékával születnek.

Korszakos régészeti felfedezésre és egy hármas gyilkosságra derült fény Visegrádon

A kora reneszánsz legnagyobb firenzei márványművészének alkotásaira bukkantak a visegrádi ásatásokat végző régészek. A feltárások során a Mátyás halála utáni háborúk áldozatait is megtalálták a templom kriptájában.