Zene
Amerikában is hazafi volt a cseh zene atyja
Százhúsz éve, 1904. május 1-jén halt meg Antonín Dvořák cseh zeneszerző, az Újvilág szimfónia komponistája, akinek h-moll gordonkaversenyét a gordonkairodalom egyik leggyönyörűbb alkotásának tartják.
Elindult a Szakcsi Rádió, a magyar jazz rádiója
Idén is egy teljes hetet szentel a jazznek a közmédia április 29. és május 5. között. A Magyar Jazz Hetének legfontosabb eseményeként hivatalosan is elindult az új online jazzadó, a Szakcsi Rádió.
Jövőre ötvenéves a kecskeméti Kodály Intézet
Kecskemétet a 16. század közepétől jelentős iskolavárosként tartják számon. A tudományok mellett a múzsák otthona is: a színházé, a vizuális alkotóművészeteké, és mint Kodály Zoltán szülőhelye kiemelten a muzsikáé. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetét 2023 ősze óta Rajk Judit, az egyházzenei tanszék docense vezeti.
A jazz zene, a swing üzlet volt Duke Ellingtonnak
Százhuszonöt éve, 1899. április 29-én született a jazz egyik „főnemese”, a virtuóz zongorista, zenekarvezető, zeneszerző és hangszerelő Duke Ellington. Fél évszázados pályafutása során olyan legendákkal lépett fel, mint Louis Armstrong, Ella Fitzgerald vagy John Coltrane.
Átadták a Fonogram díjakat
Április 27-én adták át az idei Fonogram díjakat, melyek nyerteseit egy egész napos műsorfolyam keretében jelentették be, összesen húsz kategóriában.
Igyekszem kizoomolni a saját buborékomból
Lakatos Gabriella zenéjének hangzásvilága semmihez sem hasonlítható. Amikor először meghallottam, sokkal inkább asszociáltam képzőművészetre, mint zenére. Dalaiban izgalmasan vegyíti a jazzt az olyan, mainstream műfajokkal, mint a hiphop vagy az R’n’B, szövegei pedig társadalmi üzenetek hordozói.
Remélem, többször teremtek értéket, mint értéktelent
Kezdetben a zongora, majd az éneklés irányába terelte a sors keze, végül megállította középúton. Károly Katalin, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenei vezetője alkotómunkájában a művészet e két ága jó ideje egymást kiegészítve és erősítve jelenik meg.
Nehéz a slágerektől búcsút venni – Szenes Iván száz éve
1924. április 25-én született az egyik legsikeresebb és legtermékenyebb magyar dalszerző, akinek olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Nehéz a boldogságtól búcsút venni, az Isten véled, édes Piroskám, a Kislány a zongoránál, a Nem csak a húszéveseké a világ, a Jöjjön ki Óbudára és a Kicsit szomorkás a hangulatom…
Akad, amibe örömmel ugrom fejest
Kanyó Dávid fuvolaművész régóta komoly energiát fektet a hangszercsalád legkisebb tagja, a pikoló élvezetes, sokszínű megszólaltatásába. Kortárs szerzők komponálnak neki darabokat erre a méltatlanul háttérbe szorított hangszerre. Április 26-án Gyöngyösi Levente néhány éve komponált pikolóversenyének bemutatójára került sor a Budafoki Dohnányi Zenekarral. Ennek apropóján beszélgettünk az est szólistájával.
Apróhirdetésen vette az első údját, ma úgy játszik rajta, mint itthon senki más
Kobza Vajk údművész, a régi pengetős hangszerek ismerője, akinek zenei világa hidat épít a régi korok és országok között, a jelenkor emberét megszólítva. Koncertjein közös megpróbáltatásainkra vigaszt, életünk nagy kérdéseire válaszokat igyekszik nyújtani, miközben dalait áthatják a tradicionális közel-keleti zene és az európai kultúra régizenei motívumai. Önálló stílusdefinícióját boncolva beszélgettünk pályájának kezdetéről, rítusokról, misztikáról és arról, hogyan jutott hozzá ritka hangszeréhez az online piacterek korszaka előtt.
Nem csak a bérleteseinek árulja el a titkot a Pannon Filharmonikusok
Jelentős állítással kezdődik, játékkal és derűvel végződik a 2024/2025-ös fővárosi sorozatuk.
Gyalogosan ment Milánóba Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője
Kétszáztíz éve, 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán, a Hunyadi László és a Bátori Mária című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. Egressy komponált zenét először Petőfi Sándor verseihez.
Könyv jelent meg a rockkoncertek roadjairól
Roadlegendák, legendás roadok címmel jelent meg könyv a hazai pop-rock színtér jól ismert technikusairól, azaz a roadokról. A kiadványt szombaton mutatták be a Rockmúzeumban.
Nem úgy kell tekinteni a klasszikus zenére, mint régi, pátoszos dologra
Seidl Dénes trombitaművészként, a Bartók Rádió műsorvezetőjeként és zenepedagógusként is arra tette fel az életét, hogy a zenét közelebb vigye az emberekhez. De miért éppen trombitát ragadott a kezébe? És mit szóltak a szülei, amikor kiderült, hogy a zenészi pályát választja?
Cigánynak kell lenni
Hogyan lehet napjainkban az autentikus cigány táncot és népzenét újra felfedezni és értékeit továbbörökíteni? Erre kínál lehetséges megoldást Farkas Zsolt, a Khamoro Cigány Tánc Egyesület elnöke, aki vándortáncházával járja a falvakat, receptjének fő eleme pedig az elhivatottság mellett a cigány kultúra csodálata és értékelvű megjelenítése.
Tíz megzenésített vers a magyar költészet napjára
A versek és a dalok egyazon tőről fakadnak, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a művészeti ágak képzelt határain átlépve számtalan izgalmas megzenésített verssel találkozhatunk. Gyűjtésünkben József Attilán és Petőfi Sándoron kívül felbukkan Weöres Sándor, Kányádi Sándor és egy Kemény István-szöveg énekelt változata is.