Zene
A jazz zene, a swing üzlet volt Duke Ellingtonnak
Százhuszonöt éve, 1899. április 29-én született a jazz egyik „főnemese”, a virtuóz zongorista, zenekarvezető, zeneszerző és hangszerelő Duke Ellington. Fél évszázados pályafutása során olyan legendákkal lépett fel, mint Louis Armstrong, Ella Fitzgerald vagy John Coltrane.
Átadták a Fonogram díjakat
Április 27-én adták át az idei Fonogram díjakat, melyek nyerteseit egy egész napos műsorfolyam keretében jelentették be, összesen húsz kategóriában.
Igyekszem kizoomolni a saját buborékomból
Lakatos Gabriella zenéjének hangzásvilága semmihez sem hasonlítható. Amikor először meghallottam, sokkal inkább asszociáltam képzőművészetre, mint zenére. Dalaiban izgalmasan vegyíti a jazzt az olyan, mainstream műfajokkal, mint a hiphop vagy az R’n’B, szövegei pedig társadalmi üzenetek hordozói.
Remélem, többször teremtek értéket, mint értéktelent
Kezdetben a zongora, majd az éneklés irányába terelte a sors keze, végül megállította középúton. Károly Katalin, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenei vezetője alkotómunkájában a művészet e két ága jó ideje egymást kiegészítve és erősítve jelenik meg.
Nehéz a slágerektől búcsút venni – Szenes Iván száz éve
1924. április 25-én született az egyik legsikeresebb és legtermékenyebb magyar dalszerző, akinek olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Nehéz a boldogságtól búcsút venni, az Isten véled, édes Piroskám, a Kislány a zongoránál, a Nem csak a húszéveseké a világ, a Jöjjön ki Óbudára és a Kicsit szomorkás a hangulatom…
Akad, amibe örömmel ugrom fejest
Kanyó Dávid fuvolaművész régóta komoly energiát fektet a hangszercsalád legkisebb tagja, a pikoló élvezetes, sokszínű megszólaltatásába. Kortárs szerzők komponálnak neki darabokat erre a méltatlanul háttérbe szorított hangszerre. Április 26-án Gyöngyösi Levente néhány éve komponált pikolóversenyének bemutatójára került sor a Budafoki Dohnányi Zenekarral. Ennek apropóján beszélgettünk az est szólistájával.
Apróhirdetésen vette az első údját, ma úgy játszik rajta, mint itthon senki más
Kobza Vajk údművész, a régi pengetős hangszerek ismerője, akinek zenei világa hidat épít a régi korok és országok között, a jelenkor emberét megszólítva. Koncertjein közös megpróbáltatásainkra vigaszt, életünk nagy kérdéseire válaszokat igyekszik nyújtani, miközben dalait áthatják a tradicionális közel-keleti zene és az európai kultúra régizenei motívumai. Önálló stílusdefinícióját boncolva beszélgettünk pályájának kezdetéről, rítusokról, misztikáról és arról, hogyan jutott hozzá ritka hangszeréhez az online piacterek korszaka előtt.
Nem csak a bérleteseinek árulja el a titkot a Pannon Filharmonikusok
Jelentős állítással kezdődik, játékkal és derűvel végződik a 2024/2025-ös fővárosi sorozatuk.
Gyalogosan ment Milánóba Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője
Kétszáztíz éve, 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán, a Hunyadi László és a Bátori Mária című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. Egressy komponált zenét először Petőfi Sándor verseihez.
Könyv jelent meg a rockkoncertek roadjairól
Roadlegendák, legendás roadok címmel jelent meg könyv a hazai pop-rock színtér jól ismert technikusairól, azaz a roadokról. A kiadványt szombaton mutatták be a Rockmúzeumban.
Nem úgy kell tekinteni a klasszikus zenére, mint régi, pátoszos dologra
Seidl Dénes trombitaművészként, a Bartók Rádió műsorvezetőjeként és zenepedagógusként is arra tette fel az életét, hogy a zenét közelebb vigye az emberekhez. De miért éppen trombitát ragadott a kezébe? És mit szóltak a szülei, amikor kiderült, hogy a zenészi pályát választja?
Cigánynak kell lenni
Hogyan lehet napjainkban az autentikus cigány táncot és népzenét újra felfedezni és értékeit továbbörökíteni? Erre kínál lehetséges megoldást Farkas Zsolt, a Khamoro Cigány Tánc Egyesület elnöke, aki vándortáncházával járja a falvakat, receptjének fő eleme pedig az elhivatottság mellett a cigány kultúra csodálata és értékelvű megjelenítése.
Tíz megzenésített vers a magyar költészet napjára
A versek és a dalok egyazon tőről fakadnak, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a művészeti ágak képzelt határain átlépve számtalan izgalmas megzenésített verssel találkozhatunk. Gyűjtésünkben József Attilán és Petőfi Sándoron kívül felbukkan Weöres Sándor, Kányádi Sándor és egy Kemény István-szöveg énekelt változata is.
A zene szigorú angyala
Kilencven éve, 1934. április 10-én született Durkó Zsolt Kossuth-díjas zeneszerző.
A friss Kossuth-díjas Vashegyi György mottója a minőség
Nemzetközileg is jelentős karmesteri tevékenységét, a régizene műfajának hazai tolmácsolásában egyedülálló művészi munkáját, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapító vezetőjeként végzett értékteremtő tevékenységét, valamint a művészeti közéletben végzett meghatározó munkáját Kossuth-díjjal ismerték el. Ebből az alkalomból kérdeztük.
Milyenek voltak régen a hősök, és milyenek napjainkban?
Bretz Gábor az új rendezésben színre kerülő Don Giovanni két előadása között vette át Kossuth-díját. A művész a napokban lett ötvenéves, de egy basszbariton előtt ilyenkor még ostromlásra váró csúcsok magasodnak. Nem készítettünk kimerítő leltárt arról, ami eddig történt, hiszen az elmúlt két évtizedbe annyi szép feladat fért bele számára, amennyi két embernek is elég lenne. Inkább pályája eseményeiből szemezgettünk.