Zene
Akad, amibe örömmel ugrom fejest
Kanyó Dávid fuvolaművész régóta komoly energiát fektet a hangszercsalád legkisebb tagja, a pikoló élvezetes, sokszínű megszólaltatásába. Kortárs szerzők komponálnak neki darabokat erre a méltatlanul háttérbe szorított hangszerre. Április 26-án Gyöngyösi Levente néhány éve komponált pikolóversenyének bemutatójára került sor a Budafoki Dohnányi Zenekarral. Ennek apropóján beszélgettünk az est szólistájával.
Apróhirdetésen vette az első údját, ma úgy játszik rajta, mint itthon senki más
Kobza Vajk údművész, a régi pengetős hangszerek ismerője, akinek zenei világa hidat épít a régi korok és országok között, a jelenkor emberét megszólítva. Koncertjein közös megpróbáltatásainkra vigaszt, életünk nagy kérdéseire válaszokat igyekszik nyújtani, miközben dalait áthatják a tradicionális közel-keleti zene és az európai kultúra régizenei motívumai. Önálló stílusdefinícióját boncolva beszélgettünk pályájának kezdetéről, rítusokról, misztikáról és arról, hogyan jutott hozzá ritka hangszeréhez az online piacterek korszaka előtt.
Nem csak a bérleteseinek árulja el a titkot a Pannon Filharmonikusok
Jelentős állítással kezdődik, játékkal és derűvel végződik a 2024/2025-ös fővárosi sorozatuk.
Gyalogosan ment Milánóba Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője
Kétszáztíz éve, 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán, a Hunyadi László és a Bátori Mária című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. Egressy komponált zenét először Petőfi Sándor verseihez.
Könyv jelent meg a rockkoncertek roadjairól
Roadlegendák, legendás roadok címmel jelent meg könyv a hazai pop-rock színtér jól ismert technikusairól, azaz a roadokról. A kiadványt szombaton mutatták be a Rockmúzeumban.
Nem úgy kell tekinteni a klasszikus zenére, mint régi, pátoszos dologra
Seidl Dénes trombitaművészként, a Bartók Rádió műsorvezetőjeként és zenepedagógusként is arra tette fel az életét, hogy a zenét közelebb vigye az emberekhez. De miért éppen trombitát ragadott a kezébe? És mit szóltak a szülei, amikor kiderült, hogy a zenészi pályát választja?
Cigánynak kell lenni
Hogyan lehet napjainkban az autentikus cigány táncot és népzenét újra felfedezni és értékeit továbbörökíteni? Erre kínál lehetséges megoldást Farkas Zsolt, a Khamoro Cigány Tánc Egyesület elnöke, aki vándortáncházával járja a falvakat, receptjének fő eleme pedig az elhivatottság mellett a cigány kultúra csodálata és értékelvű megjelenítése.
Tíz megzenésített vers a magyar költészet napjára
A versek és a dalok egyazon tőről fakadnak, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a művészeti ágak képzelt határain átlépve számtalan izgalmas megzenésített verssel találkozhatunk. Gyűjtésünkben József Attilán és Petőfi Sándoron kívül felbukkan Weöres Sándor, Kányádi Sándor és egy Kemény István-szöveg énekelt változata is.
A zene szigorú angyala
Kilencven éve, 1934. április 10-én született Durkó Zsolt Kossuth-díjas zeneszerző.
A friss Kossuth-díjas Vashegyi György mottója a minőség
Nemzetközileg is jelentős karmesteri tevékenységét, a régizene műfajának hazai tolmácsolásában egyedülálló művészi munkáját, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapító vezetőjeként végzett értékteremtő tevékenységét, valamint a művészeti közéletben végzett meghatározó munkáját Kossuth-díjjal ismerték el. Ebből az alkalomból kérdeztük.
Milyenek voltak régen a hősök, és milyenek napjainkban?
Bretz Gábor az új rendezésben színre kerülő Don Giovanni két előadása között vette át Kossuth-díját. A művész a napokban lett ötvenéves, de egy basszbariton előtt ilyenkor még ostromlásra váró csúcsok magasodnak. Nem készítettünk kimerítő leltárt arról, ami eddig történt, hiszen az elmúlt két évtizedbe annyi szép feladat fért bele számára, amennyi két embernek is elég lenne. Inkább pályája eseményeiből szemezgettünk.
A magyarok, akik miatt még Taylor Swiftnek is nemet mondtak
Tudás- és tapasztalatcsere, nemzetközi népzenei véráram és fúzió – talán ezek a legfontosabb hívószavai a Ferenczi Györgyhöz köthető amerikai ösztöndíjprogramnak és a Kiscsőszön megvalósuló Válaszút workshopsorozatnak.
Wagnert vagy a hollywoodi zenét sem tudjuk elképzelni Liszt Ferenc nélkül
Mi a közös a klasszikus zenében és a futballban? Hogyan fejlesztik a kortárs művek a klasszikus repertoárt, és miért érdemes néha régi hangszereken játszani? Ezekről is szót ejtettünk Balog József Liszt-díjas zongoraművésszel, akinek hétfőn izgalmas lemezbemutató koncertje lesz a Budapest Music Centerben.
Életben tartani és élővé tenni
A Hagyományok Háza egész napos rendezvényt szentelt a népzene területén alkalmazható innovációs, digitalizációs lehetőségeknek. Az április 4-én tartott esemény iránti nemzetközi érdeklődés bizonyítja, hogy az intézmény megvalósítja célját: nemcsak életben tartja, de élővé is teszi a népi kultúrát.
De érdekes, gondoltam, ilyen a csönd?!
Farkas Róbert májusban ismét operát vezényel, és míg harmadik évadát tölti a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestereként, hat országban dolgozik rendszeresen. Titkos vágya, hogy Brahms második szimfóniájának a negyedik tételére táncoljon egy nagyot. Szenvedélyről, kontrollról és a zenekari demokráciáról is beszélgettünk.
Minden zenében az elementáris erőt keresem
Hétévesen Hendrixet és Chopint hallgatott, tinédzserként moldvai muzsikát tanult: Fejér Simon Pál sokaknak a Deák Bill Blues Band hosszú hajú gitárosaként ugrik be, holott egy sor más zenei tevékenység is kapcsolódik a nevéhez. A dalszerzővel humorról, szenvedélyről, a népzene ősi üzenetéről és a gyermeki, intuitív felfedezés szépségeiről beszélgettünk.