Zene

Hetvenéves Takács-Nagy Gábor, Bartók műveinek egyik leghitelesebb előadója

Április 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Takács-Nagy Gábor Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, aki szerint egy karmesternek három dolgot kell csinálnia: a jelenlétével, tanácsaival inspirálni, a mozdulataival segíteni a muzsikusokat, és önbizalmat adni nekik.

Budai Ilona a népdalok gyűjtését, tanítását és terjesztését tartotta élete fő céljának

Hetvenöt éve, 1951. április 3-án született Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes, aki a hetvenes évek derekától gyűjtött népdalokat a környező országok magyarlakta vidékein, tíz éven át tanított népdalt a Magyar Rádióban, és a táncházmozgalomban is fontos szerepet vállalt.

Neuschl Armand zongoraművész szerint igenis lehet játszva tanulni

A Szentendrén virágzó jazzéletet most már a frissen alapult JazzPoint egyesület is támogatja. A Szentendrei Jazz- és Improvizációs Tábor egyik alapítójával és művészeti vezetőjével beszélgettünk.

Felejthetetlen filmslágerek a Meseautótól Karády Katalinig

Mióta a hangosfilm megjelent Magyarországon, a mozi elmaradhatatlan része a sláger. A betétszámokat minden esetben a kor sztárszerzői írták, s természetesen színészsztárok tolmácsolták.

Kardos Norbert: Az alkotófolyamat tükörkép lehet

Kardos Norbert Artisjus-díjas zongoraművésszel a sokszínű munkásságáról, az alkotói folyamatairól, a májusban megjelenő második lemezéről és a PEMA-ról beszélgettünk.

Programok

péntek április 24.

Joel Kaufman: Egy új, feltérképezetlen helyre megyek be apró lánggal a kezemben

A The Roving Chess Club frontembere elmondja, miért és hogyan készültek a zenekar első magyar nyelvű dalai.

Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán

„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.

Dobozy Borbála csembalóművész és Csalog Gábor zongoraművész kapta a Bartók–Pásztory-díjat

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész nevét, és adja át az elismerést.

A mindennapok filozófiája – Ertüngealp Alpaslan

Ertüngealp Alpaslan zongoraművész-karmester-filozófust a zenei önkifejezés határtalanságának filozófiájáról kérdeztük.

A kékszakállú herceg várától a Mikrokozmoszig: itt a Bartók-toplista!

Száznegyvenöt éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla, az egyetemes zene történetének egyik legnagyobb alakja. A kékszakállú herceg vára prológusában arról énekel a Regös, hogy „Hol volt, hol nem… Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék.”

Dobszay-Meskó Ilona: Elvettük a gyerekektől a zenét

Dobszay-Meskó Ilona Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel és karmesterrel beszélgettünk arról, miért létfontosságú a muzsika, és miért biztos abban, hogy nem csak diplomás előadóművészek értik a 21. században születő zeneműveket.

Magyarország lehetne fúvósnagyhatalom

A Ducsai Szabolcs Alapítvány díjazottjai, a Póka Egon Művészeti Akadémia (PEMA) fiatal zenészhallgatói és a Szabadkai Big Band zenészei együtt koncerteznek a három intézmény koprodukciójában, a Magyar–Szerb Kulturális Évad keretében. Az alapítvány elnökével, Oláh Zsanett-tel és a PEMA operatív vezetőjével, Szakadáti-Póka Vanesszával beszélgettünk.

A BaHorKa Társulat szerint hiába nőttünk fel, szükségünk van a játékra

A felnőttek számára is örömöt és élvezetet nyújtó kifinomult gyerekzenéről beszélgettünk a BaHorKa Társulat alapítóival.

Szepesi Lilla: A zenész a táncost szolgálja

Női energiák, humor, zabolátlan táncházi lendület – a Tindia zenéje táncra perdít és összehangol a kulturális gyökerekkel. Szepesi Lillával, a formáció multiinstrumentalista

Radis Afrodité: A népzene akkor él igazán, ha együtt csináljuk

Radis Afrodité görög–magyar származású énekes egyszerre mozog otthonosan mindkét kultúra népzenéjében. A Pontos zenekar énekeseként friss hangzással nyúl a görög dallamokhoz, népi énekesként pedig azon dolgozik, hogy a hagyomány ne polcon tartott műfaj legyen, hanem közös tapasztalat.

Helka a nagypapa polcától a Zeneakadémiáig jutott

Nagyapja polcán talált rá arra a citerára, amellyel minden elkezdődött. Helka ma már a magyar népzenei és világzenei színtér fontos előadója-szerzője.