Zene
Dobozy Borbála csembalóművész és Csalog Gábor zongoraművész kapta a Bartók–Pásztory-díjat
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész nevét, és adja át az elismerést.
A mindennapok filozófiája – Ertüngealp Alpaslan
Ertüngealp Alpaslan zongoraművész-karmester-filozófust a zenei önkifejezés határtalanságának filozófiájáról kérdeztük.
A kékszakállú herceg várától a Mikrokozmoszig: itt a Bartók-toplista!
Száznegyvenöt éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla, az egyetemes zene történetének egyik legnagyobb alakja. A kékszakállú herceg vára prológusában arról énekel a Regös, hogy „Hol volt, hol nem… Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék.”
Dobszay-Meskó Ilona: Elvettük a gyerekektől a zenét
Dobszay-Meskó Ilona Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel és karmesterrel beszélgettünk arról, miért létfontosságú a muzsika, és miért biztos abban, hogy nem csak diplomás előadóművészek értik a 21. században születő zeneműveket.
Magyarország lehetne fúvósnagyhatalom
A Ducsai Szabolcs Alapítvány díjazottjai, a Póka Egon Művészeti Akadémia (PEMA) fiatal zenészhallgatói és a Szabadkai Big Band zenészei együtt koncerteznek a három intézmény koprodukciójában, a Magyar–Szerb Kulturális Évad keretében. Az alapítvány elnökével, Oláh Zsanett-tel és a PEMA operatív vezetőjével, Szakadáti-Póka Vanesszával beszélgettünk.
A BaHorKa Társulat szerint hiába nőttünk fel, szükségünk van a játékra
A felnőttek számára is örömöt és élvezetet nyújtó kifinomult gyerekzenéről beszélgettünk a BaHorKa Társulat alapítóival.
Szepesi Lilla: A zenész a táncost szolgálja
Női energiák, humor, zabolátlan táncházi lendület – a Tindia zenéje táncra perdít és összehangol a kulturális gyökerekkel. Szepesi Lillával, a formáció multiinstrumentalista
Radis Afrodité: A népzene akkor él igazán, ha együtt csináljuk
Radis Afrodité görög–magyar származású énekes egyszerre mozog otthonosan mindkét kultúra népzenéjében. A Pontos zenekar énekeseként friss hangzással nyúl a görög dallamokhoz, népi énekesként pedig azon dolgozik, hogy a hagyomány ne polcon tartott műfaj legyen, hanem közös tapasztalat.
Helka a nagypapa polcától a Zeneakadémiáig jutott
Nagyapja polcán talált rá arra a citerára, amellyel minden elkezdődött. Helka ma már a magyar népzenei és világzenei színtér fontos előadója-szerzője.
Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”
Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.
Szalay Fatima: Meg kellett tanulnom nem mások sikerein vagy kudarcain keresztül mérni magam
A fiatal énekes, Szalay Fatima, az amor fati énekesnője egyszerre őrzi a hagyományt és keresi a saját hangját. Beszélgettünk inspirációról, gyászról és alkotásról, zenekari együttlétezésről, valamint arról is, mit jelent számára az amor fati – a sors szeretete.
Oroszi Iván: Ha meghallgatod a lemezt, érezni fogod a hely különleges hangulatát
A Magyar Zene Háza gondozásában Selection címmel jelent meg az a kiadványsorozat, amely az intézmény 2022–2024 között készült koncertfelvételeit gyűjtötte össze színes vinyllemezen, CD-n és kazettán is.
Fábián Éva: Szerencsés nemzet vagyunk
A Prima Primissima díjas népiének-tanárral, énekes, mesemondóval a népi kultúra jelentőségéről és hatásáról beszélgettünk.
Főként a kamarazenében alkotott újat a miniatúrák 100 éves mestere
Február 19-én ünnepli századik születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. A kortárs zene világhírű alakjának tiszteletére február 15-én fesztivál kezdődött a Budapest Music Center (BMC) szervezésében, ennek keretében mutatják be a zeneszerző Die Stechardin című új egyfelvonásos operáját és a Kurtág-töredékek című dokumentumfilmet.
A mindennapok filozófiája - Bogányi Gergely
A zene filozófiájáról beszélgettünk Bogányi Gergely zongoraművész-zeneszerző-filozófussal.
A slágergyáros, akit nem sok választott el attól, hogy bárzongorista maradjon
Hatvan éve, 1966. február 15-én halt meg Eisemann Mihály zeneszerző, karmester, zongorista, számos operett és filmzene – egyebek között a Miss Amerika, A cirkusz csillagai és a Bástyasétány 77, illetve a Hyppolit, a lakáj – betétdalainak, valamint számtalan máig örökzöld slágernek a komponistája.