Jeles napok
Szent Bertalan apostol
A bőrtelen
A Szűz első dekádja az apostoli tizenkettő közül Bertalannak jutott (augusztus 24.). Az Újszövetség alig mond róla valamit, azt a keveset is homály borítja. Még a nevében sem lehetünk biztosak. Az apostolnévsorok e néven említik Fülöp oldalán, de János evangéliumában Fülöp mellett Nathanaél szerepel. A hivatalos Szentírás-magyarázat szerint Nathanaél az apostol személyneve volt, a Bertalan pedig, arámi-görög keveréknyelven Bar Tholomaiosz, azt jelentette, hogy „Ptolemaiosz fia”.
(…)
Apokrif iratok és az Arany Legenda tudósítása szerint Bertalan előbb Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. A legenda elbeszéli, hogyan győzedelmeskedett a maga gyógyító tudományával egy pogány bálvány felett. (A bálvány történetesen a Berytus névre hallgatott – az ókori Berytus, ma Beirut nevű város után –, s a név emlékeztet Bertalanéra, talán célzásképpen pogány múltjára.) Az apostolt általában ördögűzőként tartják számon. Örményországban halt mártírhalált. Asztragész király (görög „Csupacsillag”) előbb megvesszőztette, aztán megnyúzatta, majd keresztre feszíttette, végül lefejeztette. Ismertetőjele a szőlőmetsző késre emlékeztető nyúzókés.
Ruzitska Béla születésnapja – 1867
RUZITSKA BÉLA (Kolozsvár, 1867. augusztus 24. – (?), 1942. (?)): kémikus, élelmiszervegyészeti szakember, természetjáró, az erdélyi tudományos igényű természetjárás szervezője. A kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban érettségizett, majd 1890-ben a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett vegytani és természetrajzi diplomát. Tanársegéd, majd az állami vegykísérleti intézet vegyésze volt. A Ferenc József Tudományegyetem megszüntetése után (1919) előbb a kolozsvári Állami Vegyvizsgáló Állomás vegyészeként, majd tanárként működött a Marianum leánynevelő intézetben, ahol kémiát és áruismeretet tanított. Élelmiszerkémiai, elemző-kémiai és általános kémiai kérdésekkel foglalkozott.
Fontos szerepet töltött be az Erdélyi Kárpát Egyesület tevékenységében. Az egyesület lapjában jelentette meg Székelyföld tudományos feltárásával kapcsolatos írásait. 75 évesen, geológiai kutatás alkalmával a Gyilkos-tónál szakadékba zuhanva lelte halálát.
Számos szakkönyvet írt: Bevezetés az elméleti chemiába (Kolozsvár, 1894); Az élelmiszerek chemiai vizsgálata (Bp., 1905); A természetes festőanyagok abszorpciós-spektrumos vizsgálata és kimutatása (MTA pályamunka, 1913).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Augusztus 24-én történt
„Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol, s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt” – fogalmazta az 1838. augusztus 24-én elhunyt költő, politikus és nyelvújító, Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, illetve a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Augusztus 24-én történt
79 A Vezúv kitörése elpusztította Pompeji városát, amely viszonylag épen maradt meg a vulkáni hamu alatt.
1215 III. Ince pápa érvénytelenné nyilvánította a Földnélküli János angol király által két hónappal korábban kiadott, a rendi jogokat biztosító Magna Cartát, ezután a király és a bárók között két évig tartó háborúskodás kezdődött.
1542 Francisco Orellana spanyol katona először hajózta végig az Amazonas folyót.
1814 A két évvel korábban kezdődött amerikai–brit háborúban a britek elfoglalták és felgyújtották Washingtont, leégett a Capitolium és a Fehér Ház is.
1823 Miskolcon megnyílt az első magyarországi állandó kőszínház.
1842 József nádor elhelyezte a pest-budai Lánchíd alapkövét. A hidat 1849-ben avatták fel.
1903 Budapesten tűz pusztította el a Párisi Nagy Áruházat a mai Rákóczi úton, a tűzvésznek tizenkét halálos áldozata volt.
1988 A Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján megszületett az első magyar lombikbébi.
1991 A balul sikerült moszkvai puccskísérlet után a megbuktatni próbált Mihail Gorbacsov szovjet elnök lemondott a kommunista párt főtitkári tisztségéről.
1991 Az ukrán parlament kinyilvánította a köztársaság függetlenségét.
2003 Baumgartner Zsolt lett az első magyar Forma–1-es versenyző, aki (a Jordan-Ford autójában) rajthoz állt a Magyar Nagydíjon.
2006 A Nemzetközi Csillagászati Unió törpebolygóvá „minősítette vissza” a Plútót, ezzel a Naprendszer bolygóinak száma kilencről nyolcra csökkent.
2008 Pekingben megkezdődtek a 29. nyári olimpiai játékok, amelyen a magyar sportolók három aranyérmet nyertek.
2016 Hajnalban 6,2-es erősségű földrengés rázta meg Közép-Olaszországot, amelyben több mint háromszázan meghaltak. Umbria, Lazio és Marche régiókban hatalmas károk keletkeztek, Amatrice település teljesen romba dőlt.
2021 Megkezdődött a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott tokiói paralimpia.
Augusztus 24-én született
1867 Ruzitska Béla kémikus, élelmiszer-vegyészeti szakember, az erdélyi tudományos igényű természetjárás szervezője
1899 Albert Claude belga születésű Nobel-díjas amerikai sejtbiológus
1899 Jorge Luis Borges argentin író, esszéista
1901 Gertler Viktor Kossuth-díjas filmrendező, kiváló művész
1903 Graham Sutherland angol festőművész
1903 Zathureczky Ede kétszeres Kossuth-díjas hegedűművész
1929 Moldován Stefánia Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő, érdemes művész
1947 Anne Archer Oscar-díjas amerikai színésznő
1947 Paulo Coelho brazil író
1948 Jean-Michel Jarre francia zenész, billentyűs, zeneszerző
1949 Diana Ossana amerikai író, Oscar- és Golden Globe-díjas forgatókönyvíró
1952 Pap Rita popénekesnő, szövegíró, koreográfus, táncos
1953 Kelényi Béla költő, a magyar performance jeles alakja
1953 Mélykuti Ilona Táncsics Mihály-díjas újságíró
1957 Stephen Fry angol humorista, író, színész és televíziós személyiség
1963 Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész
1965 Marlee Matlin Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő, író és aktivista, az első és egyetlen siket színésznő, aki Oscar-díjat kapott
1985 Balázs István Balázs Sára Sándor-díjas filmoperatőr
1989 Csipes Tamara kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok kajakozó
Augusztus 24-én halt meg
1227 Dzsingisz kán, a mongol birodalom megalapítója, a világtörténelem legnagyobb hódítója
1313 VII. Henrik német király és római császár
1832 Nicolas Léonard Sadi Carnot francia fizikus, matematikus és hadmérnök, a világ első termodinamikusa
1838 Kölcsey Ferenc költő, politikus, a Himnusz költője
1888 Rudolf Julius Emanuel Clausius német fizikus, az MTA külső tagja
1893 Benkó Károly építész, a nyergesújfalui cementgyár alapítója
1935 Madzsar Józsefné gyógytornász, pantomimművész, táncpedagógus
1943 Simone Weil francia filozófus, író, politikai aktivista
1960 Medek Anna opera-énekesnő, az Operaház örökös tagja
1972 Mándi Andor Kossuth-díjas gépészmérnök, a vasút villamosításában kimagasló eredményeket elérő mérnök-feltaláló
1973 Györgyi Géza fizikus
1983 Borbély György állami díjas villamosmérnök, 1970 és 1983 között az MTI műszaki igazgatója
1983 Glauber Andor orvos, az orvostudomány kandidátusa, ortopéd sebész
1983 Pentti Saarikoski finn költő, író, műfordító
1987 Csorba András erdélyi magyar színész, Timár Mihály alakítója Az aranyember című filmben
1988 Kenneth Leighton angol zeneszerző
2009 Toni Sailer háromszoros olimpiai bajnok osztrák alpesi síző
2014 Mojzer Miklós művészettörténész, 1989–2004 között a Szépművészeti Múzeum főigazgatója
2014 Richard Attenborough Oscar-díjas angol filmrendező, színész, producer
2016 Roger Tsien Nobel-díjas amerikai kémikus, a fehérjék kutatója
2021 Charlie Watts brit rockzenész, dobos, a Rolling Stones együttes egyik alapítója
