_ADG2188.jpg

Jeles napok

Jeles napok

Szent Mónika

SZENT MÓNIKA (Tagaste, 332. – Ostia, 387.) Szent Ágoston édesanyja. Mónikát a pogány patriciushoz adták feleségül. Sokat fáradozott azon, hogy férjét is megnyerje Krisztusnak. Hallgatag türelemmel tűrte férje hűtlenségeit és dühkitöréseit, végül meghódította férjét, aki halálos ágyán megkeresztelkedett. Özvegysége éveit Mónika a tevékeny szeretetnek szentelte. Egyetlen napot sem mulasztott el szentmise nélkül. Mikor Ágoston úgy határozott, hogy elszakad édesanyjától és Rómába költözik, Mónika erőszakkal vele akart menni. Egészen a karthagói kikötőig követte fiát, Ágoston azonban becsapta őt és nélküle vitorlázott Róma felé. Bizonyos idő elteltével Mónika követte fiát, de akkor Ágoston már Milánóban élt és Szent Ambrus tanítványa volt. Ágoston itt keresztelkedett meg 387 nagyszombat éjszakáján. A keresztség után elhagyták Milánót, visszavonultak Cassiacumba, majd elhatározták, hogy hazatérnek Afrikába. Mónika még a tengerre szállás előtt megbetegedett és meghalt. Kívánsága szerint Ostiában temették el.
Az ágostonos remeték a 15. században május 5-én ünnepelték Ágoston megtérését, az előző napot, május 4-ét választották arra, hogy megemlékezzenek Mónikáról. 1969-ben az ünnepet Szent Ágoston ünnepnapja elé, augusztus 27-re helyezték át.

Lechner Ödön születésnapja – 1845

Az építészetben a magyaros-szecessziós stílus megteremtője, LECHNER ÖDÖN (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, 1914. június 10.) Budán és Berlinben végezte építészmérnöki tanulmányait, majd hosszabb itáliai tanulmányútra indult. Itt szerzett benyomásai ellensúlyozták azt a merev akadémizmust, amely az akkori építész-oktatásban uralkodó volt. Ugyanakkor Lechner szakmai indulása szerencsésen esett egybe egy egész Magyarországon, de különösen a fővárosban meginduló hatalmas arányú építkezéssel. „Mint távoli ideál, mindig egy magyar nemzeti stílus megalkotása lebegett előttem”” – írta pályája kezdetéről Lechner Önéletrajzi vázlat-ában. E cél elérésében segítette franciaországi tanulmányútja, amelynek során régi kastélyok restaurálásával foglalkozott, és ez a munka levéltári kutatásokat, alapos stílustanulmányokat igényelt. Hazatérve Pártos Gyulával közös irodájában kezdte meg a munkát, alakította ki jellegzetes magyaros-szecessziós stílusát, amelyet különösen egyénivé tett a Zsolnay kerámiák alkalmazása. A döntő fordulatot formanyelvének megtalálásában az Iparművészeti Múzeum tervezése jelentette. Az épület 1896-ra készült el. Még sok benne a túlzás, ezért bőven kapott bírálatot is, de a keleti szellem, a magyar népművészet elemei és az európai örökség ötvöződése a továbbiakban is jellemző lesz munkáira, összetéveszthetetlenül egyénivé téve alkotásait. A színes, mázas cseréptető szintén a lechneri stílus elengedhetetlen eleme lesz.
Legfontosabb munkái: a kőbányai Szent László templom, a Földtani Intézet, a pesti Postatakarékpénztár – ez utóbbi már visszafogottabb, letisztultabb, sokan a legszebbnek tartják munkái közül. Egyik utolsó, sokak által kedvelt műve a pozsonyi Kék templom.
Jelentős Lechner szakirodalmi munkássága is, ezek közé tartozik A magyar építőstílusról és Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz című tanulmánya, valamint Önéletrajzi vázlat-a.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

Terlanday Emil János születésnapja – 1866

TERLANDAY EMIL JÁNOS (Kinorány, 1866. augusztus 27. – Esztergom, 1915. április 11.): bencés tanár, termésszettudós, a barlangok és a kristályszerkezetek kutatója. Kőszegen, Sopronban, a pannonhalmi főiskolán, majd Esztergomban tanított. Munkáiban a jégbarlangok keletkezésével és a kristályok, illetve testek szerkezetével foglalkozott. Számos művet jelentett meg ezekben a témákban, magyar és német nyelven:
A sziliczei jégbarlangról(Természettudományi Közlöny 1893, 1896); A kettőstörés utánzása üveglemezekkel (Mathem. és Phys. L, 1908, 1911); Zur Frage der inneren Struktur der Kristalle (Neues Jahrbuch für Mineralogie, I., 1914); Ein Gesetz der Konstruktion der Körper und sein Zusammenhang mit dem Relativitätsprinzip (Stuttgart, 1915).

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Augusztus 27-én történt

„A játék azoknak a bátraknak adatik meg, akik már eleget tudnak és még nem, akik már elég erősek és még nem, akik már elég bölcsek és még nem. Játszani annyi, mint felfüggeszteni az élet mindenhatóságát felettünk” – fogalmazta a ma hetvenegyedik születésnapját ünneplő József Attila-díjas költő, író, drámaíró, dramaturg, Zalán Tibor.

Augusztus 27-én történt

410 A vizigótok három nap után abbahagyták Róma kifosztását.
1783 Felszállt Párizsban Jacques-Alexandre César Charles francia fizikus hidrogéngázzal töltött, selyemmel és gumival bevont, 3,5 méter átmérőjű, 27 köbméteres léggömbje.
1846 A Szabolcs megyei Dobnál és a Borsod megyei Szederkénynél megkezdődött a Tisza szabályozása.
1883 Az indonéz szigetvilágban kitört, majd felrobbant a Krakatau vulkán, ami évekig hatással volt a Föld éghajlatára. A katasztrófa több mint 35 ezer ember halálát okozta.
1902 Visszaérkezett Budapestre Bíró Lajos kutató, néprajzi gyűjtő, aki 1895 őszén indult el hatéves dél-ázsiai felfedező útjára.
1916 Románia az antanthatalmak oldalán belépett az első világháborúba, és hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának.
1932 Romain Rolland és Henri Barbusse francia írók kezdeményezésére háborúellenes konferencia kezdődött Amszterdamban.
1941 Mintegy 15–16 ezer Magyarországról kitoloncolt zsidót mészároltak le a Szovjetunióban, az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij környékén.
1955 Megjelent a Guinness Rekordok Könyvének első kiadása.
1955 Budapesten megnyílt az első önkiszolgáló bolt a Bem József utca és a Mártírok útja (ma: Margit körút) sarkán.
1966 Elindult Plymouth kikötőjéből Sir Francis Chichester angol hajós, hogy egyedül körbevitorlázza a Földet. 1967. május 28-án tért vissza Angliába.
1991 A volt szovjet tagköztársaság Moldova kikiáltotta függetlenségét, ez a nap az ország nemzeti ünnepe.
2023 Budapesten véget ért a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság. Magyarország először adott otthont a 195 ország 2187 sportolója részvételével 49 versenyszámban megtartott rangos eseménynek.

Augusztus 27-én született

1770 Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófus
1812 Szemere Bertalan, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, 1849-ben miniszterelnök
1813 Luppis János tengerésztiszt, a torpedó feltalálója
1820 Noszlopy Gáspár honvédtiszt, a szabadságharc vértanúja, akit a Világos után folytatott szervezkedésért végeztek ki
1845 Lechner Ödön építész, a szecesszió jeles képviselője
1864 Császár Imre színész, műfordító, a Nemzeti Színház örökös tagja
1866 Terlanday Emil János bencés tanár, természettudós, a barlangok és a kristályszerkezetek kutatója
1871 Theodore Dreiser amerikai író, újságíró, az Amerikai tragédia szerzője
1874 Carl Bosch Nobel-díjas német kémikus, az ipari hidrogéngyártás kidolgozója
1883 Verebély László Kossuth-díjas gépész- és villamosmérnök, akadémikus, az első európai okleveles villamosmérnök
1896 Lev Tyeremin kalandos életű szovjet fizikus, az első teljesen elektronikus hangszer, a theremin kifejlesztője
1903 Keserű Ferenc olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, sportvezető
1908 Lyndon B. Johnson amerikai politikus, az Egyesült Államok 36. elnöke
1910 Kalkuttai Szent Teréz (Agnes Gonxha Bojaxhiu) Nobel-békedíjas, Indiában élt albán származású apáca, misszionárius, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója
1918 Mészöly Dezső Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, irodalomtörténész
1918 Molnár József író, könyvkiadó, a Németországban megjelent Látóhatár szerkesztője
1928 Oszamu Simomura Nobel-díjas japán kémikus, a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezője
1928 Losonczi Ágnes Széchenyi- és Balázs Béla-díjas szociológus
1930 Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas író
1932 Örkényi Éva színésznő
1933 Hámori Jenő olimpiai bajnok kardvívó, biokémikus
1941 Cesária Évora Grammy-díjas zöldfoki-szigeteki énekesnő
1943 Honti László Széchenyi-díjas nyelvész, akadémikus
1943 Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, balettpedagógus
1953 Kerékgyártó István író, jogász
1954 Zalán Tibor József Attila- és Babérkoszorú díjas költő, író, dramaturg
1955 Can Togay János Balázs Béla-díjas filmrendező, színész, költő, forgatókönyvíró
1959 Petőcz András József Attila- és Babérkoszorú díjas költő, író
1964 Gundel Takács Gábor Táncsics Mihály-díjas sportújságíró, televíziós műsorvezető

Augusztus 27-én halt meg

1576 Tiziano (Tiziano Vecellio) itáliai festőművész
1635 Lope de Vega spanyol drámaíró
1868 Mack József katona, honvéd ezredes
1868 Kossuch János keramikus, gyáros és kereskedő
1893 Peter Mitterhofer osztrák asztalosmester, az első – még fából készült – írógép alkotója
1919 Dóczy Lajos báró író, műfordító, esszéista
1948 Markovits Rodion romániai magyar író, újságíró
1950 Cesare Pavese olasz író
1953 Orosz Péter Pál görögkatolikus püspök, a Szovjetunióban lefolytatott egyházüldözés egyik vértanúja
1958 Georges Lecomte francia író
1958 Ernest Orlando Lawrence Nobel-díjas amerikai fizikus
1961 Rózsahegyi Kálmán magyar színész, színészpedagógus
1963 William Du Bois amerikai író, történész, politikus, emberjogi aktivista, a nukleáris leszerelés támogatója
1965 Le Corbusier (Charles-Edouard Jeanneret) svájci származású francia építész
1967 Brian Epstein, a Beatles együttes menedzsere
1975 Balajthy Andor Jászai Mari-díjas színész, bábművész
1978 Bertalan Károly geológus, barlangász, a magyarországi barlangkataszterezés és -bibliografálás szervezője
1985 Zsoldos Imre trombitaművész, zenekarvezető, a legendás Stúdió-11 tagja
1993 Polgár Tibor zeneszerző, karmester
1993 Szűr-Szabó József kétszeres Munkácsy Mihály-díjas karikaturista, festő
2002 Gion Nándor József Attila-díjas vajdasági író
2008 Schäffer Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervező
2010 Utassy József Kossuth-díjas költő
2017 Király Jenő Balázs Béla-díjas filmesztéta
2017 Lorán Lenke Jászai Mari-díjas színművész
2018 Simonyi Endre vegyészmérnök, folyamatszabályozási szakmérnök
2019 Daróci Bárdos Tamás Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karnagy
2021 Edmond H. Fischer Nobel-díjas amerikai biokémikus
2023 Medvigy Gábor Balázs Béla-díjas operatőr, fotóművész, egyetemi tanár

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

A Beatles mozija megújította a rock and roll filmkészítést

Ma hatvan éve annak, hogy megjelent a Beatles A Hard Day's Night című harmadik albuma, mely plasztikusan megmutatja a beatlemániát.

Gundel Takács Gábor: Pártot változtathatnak, de csapatot soha

Sokféle szerepben mutatja meg magát, de akad egyetlen jelző, amely kialakult róla az évtizedek alatt: hiteles.

Kalapács alá kerül Tiziano kalandos történetű fiatalkori alkotása

Július elején Londonban elárverezik Tiziano egy kalandos történetű fiatalkori alkotását. A Pihenés Egyiptomba menekülés közben című festményt története során kétszer is ellopták, egyszer pedig egy londoni buszmegállóban hagyták.

Villon és Shakespeare – Mészöly Dezső

Az olvasó a címből már tudhatja, hogy Mészöly Dezsőre emlékezünk. De melyikre is? A költőre? A műfordítóra? A színházi dramaturgra? A Színművészeti Főiskola tanárára vagy a televízió munkatársára? Netán az utolsó gavallérra?