Jeles napok
Urunk színeváltozása
A csoda hagyomány szerinti színhelyén, a galileai Tábor-hegyen még az arab hódítás előtt három bazilika épült „hajlékul a legszentségesebb zsinatolóknak”. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latin Transfiguratio), más néven a Legszentebb Megváltónak, a Megváltó megdicsőülésének ünnepe. A keleti egyház már a VI. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével. Hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa emelte a nándorfehérvári győzelem hálaemlékezetéül. Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.
A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja
A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, a hirosimai atombomba-támadás évfordulóját A NUKLEÁRIS FEGYVEREK BETILTÁSÁÉRT FOLYÓ HARC VILÁGNAPJÁvá nyilvánította.
Csibi Lőrinc születésnapja – 1849
CSIBI LŐRINC, (Ditró-Csík, 1849. augusztus 6. – Selmecbánya, 1903. március 23.): erdőmérnök, főiskolai tanár, a fotogrammetria egyik korai gyakorlati alkalmazója. 1874-ben lépett állami szolgálatba a besztercebányai királyi jószágigazgatóságnál. 1895-től haláláig a selmecbányai erdészeti akadémián az erdőhasználat-tan tanára volt. Tanulmányai jelentek meg az Erdészeti Lapokban. Találmányai a gyakorlati geodéziai feladatok megkönnyítését szolgáló kisebb jelentőségű ötletek megvalósításai. Az elsők között alkalmazta nálunk a fotogrammetriát erdőgazdasági téren.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Heller Ágost születésnapja – 1843
A modern magyar tudománytörténet egyik megteremtője, HELLER ÁGOST (Pest, 1843. augusztus 6. – Budapest, 1902. szeptember 4.) a műegyetem elődjében, a budai József ipartanodában végzett vasútmérnöki tanulmányokat. Néhány év múlva matematika-fizika szakos tanári oklevelet is szerzett és két félévet ösztöndíjjal Heidelbergben töltött. 1894-ben nevezték ki a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosává. Hivatali munkája mellett kezdetben akusztikával és csillagászattal foglalkozott, emellett alapos filozófiai és szépirodalmi tájékozottságra tett szert. Eötvös Loránd felkérésére megírta a pesti egyetem gellérthegyi csillagvizsgálójának történetét magyar és német nyelven. Ennek sikerén felbuzdulva alkotta meg főművét, A physica története Aristoelestől Newtonig címmel, amely a Természettutományi Társulat pályázatán első díjat nyert és amelyet később kibővített, a fizika történetét saját koráig tárgyalva. Munkája osztatlan elismerést aratott itthon és külföldön egyaránt. Nagy értéke, hogy a fizikai tudományok egészére kiterjed (a csillagászat, geodézia, meteorológia és geofizika területére is), továbbá felhasználja a kritikai forráskutatás módszerét. A nagy jelentőségű fizikatörténeti munkán kívül még számos értekezése jelent meg a fizika egyes részterületeiről. Egészen újfajta szemléletet tükrözött, hogy vizsgálta a tudománytörténet kapcsolatát a társadalmi jelenségekkel és a filozófiával. A Természettudományi Közlönyben is rendszeresen megjelentek a nagyközönségnek szánt, tudománynépszerűsítő cikkei. Szerkesztője volt a Mathematische und Naturwissentschaftliche Berichte aus Ungarn (Matematikai és természettudományi közlemények Magyarországról) című folyóiratnak.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Gazda István])
Augusztus 6-án történt
„Az üres tér sohasem elpocsékolt tér. Elpocsékolt az a tér, amiben sok művészi alkotás van” – állapította meg az 1928. augusztus 6-án született amerikai képzőművész, Andy Warhol, aki sikeres reklámrajzolói karrierje után tett szert világhírnévre mint festő és avantgárd filmkészítő. A pop art atyjának tekintett művész 1987-ben hunyt el.
Augusztus 6-án történt
1566 A török megkezdte a Zrínyi Miklós által védett Szigetvár ostromát.
1806 I. Ferenc osztrák császár lemondott a német-római császári címről, ezzel formálisan is megszűnt a Német-római Birodalom.
1825 Bolívia elszakadt Perutól és kikiáltotta függetlenségét.
1890 Az amerikai New York államban, Auburn városkában végrehajtották az első kivégzést az újfajta „elektromos székkel”.
1919 Hatnapi működés után lemondott a Tanácsköztársaság bukása után alakult Peidl-kormány.
1926 Gertrude Ederle amerikai világbajnok úszónő volt az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát.
1932 A Dr. Jekyll és Mr. Hyde vetítésével kezdetét vette az első Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, amely a világ legrégebbi filmmustrája.
1945 Egy amerikai bombázógép ledobta a japán Hirosima városára a történelem első atombombáját. A robbanás nyomán és következtében összesen 200 ezer ember vesztette életét.
1946 Megérkezett Budapestre az úgynevezett aranyvonat, amely az MNB nyugatra hurcolt aranykészletét hozta vissza, ez biztosította az augusztus 1-jén bevezetett új pénz, a forint fedezetét.
1961 A Szovjetunióban fellőtték a második, embert szállító űrhajót, a Vosztok–2-t, fedélzetén German Tyitovval.
1961 A Malév magyar légitársaság első és egyik legkomolyabb tragédiája Budapesten történt: Douglas DC-3 típusú repülőgépe városnéző repülés közben lezuhant, a szerencsétlenségben 30-an meghaltak.
1962 Jamaica kikiáltotta függetlenségét.
1991 A világ első website-ja elérhetővé vált a http://info.cern.ch címen, ezt tekintjük a web világra jövetele napjának.
2012 A Curiosity (Kíváncsiság) amerikai marsjáró leszállt a Marson.
2015 Egyiptomban átadták a kibővített Szuezi-csatornát, amely már lehetővé teszi a folyamatos forgalmat mindkét irányba.
Augusztus 6-án született
1638 Nicolas de Malebranche francia filozófus
1766 William Hyde Wollaston angol orvos, kémikus, fizikus, az ultraibolya sugarak, valamint a palládium és a ródium nevű kémiai elemek felfedezője
1809 Alfred Tennyson angol költő, a viktoriánus kor koszorús költője
1818 Marschalkó János szobrász, ismert műve a Lánchíd négy oroszlánszobra
1841 Sass Flóra kalandos életű felfedező, Afrika-kutató, az angol Sir Samuel White Baker felesége, ők fedezték fel az Albert-tavat
1843 Heller Ágost természettudományi író, tudománytörténész, akadémikus, a modern magyar tudománytörténet egyik megteremtője
1849 Csibi Lőrinc erdőmérnök, főiskolai tanár, a fotogrammetria egyik korai gyakorlati alkalmazója.
1868 Ács Lipót keramikus, festő
1868 Paul Claudel francia költő, író
1881 Sir Alexander Fleming Nobel-díjas skót orvos és bakteriológus, akadémikus, a penicillin felfedezője
1907 Heller László Kossuth-díjas gépészmérnök, akadémikus, a Heller–Forgó-berendezés társfeltalálója
1908 Vajda Lajos festő, a magyar szürrealizmus egyik legnagyobb hatású mestere
1917 Robert Mitchum amerikai színész
1918 Unger Ödön műgyűjtő, a magyarországi múzeumok kiemelkedő támogatója
1923 Szemere Vera színművésznő, érdemes művész
1928 Andy Warhol amerikai képzőművész, a pop art atyja
1933 Pócs Tamás Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, akadémikus
1941 Simonffy András kétszeres József Attila-díjas író
1943 Schulek Ágoston rúdugró, sportvezető, edző
1952 Balázs Klári énekesnő
1959 Ködöböcz Gábor József Attila-díjas irodalomtörténész
1963 Fekete Péter Jászai Mari-díjas rendező
1972 Geri Halliwell angol énekesnő
1972 Tóth Anita színésznő
1973 Vera Farmiga amerikai színésznő
Augusztus 6-án halt meg
1221 Szent Domonkos ókasztíliai születésű katolikus prédikátor, a Domonkos-rend megalapítója
1414 Nápolyi László nápolyi király, II. (Kis) Károly Anjou-házi magyar király fia, 1402-ben trónkövetelő Luxemburgi Zsigmonddal szemben
1660 Diego Rodriguez de Silva y Velázquez spanyol festő
1753 Georg Vilhelm Richmann német származású orosz fizikus
1757 Mányoki Ádám festő, ő festette II. Rákóczi Ferenc fejedelem legismertebb arcképét
1837 Pavel Lvovics Silling orosz fizikus, Kelet-kutató, a zongorabillentyűs távíró megalkotója
1849 Bodor Péter székely ezermester, akinek legismertebb műve, a marosvásárhelyi zenélő kút mása a Margitszigeten áll
1885 Zsigmondy Emil orvos, alpinista, máig a legismertebb magyar származású hegymászó
1967 Áprily Lajos József Attila-díjas költő, műfordító
1968 Ivar Tengbom svéd építész és szakíró
1993 Káldi Nóra Jászai Mari-díjas színésznő
1969 Theodor Wiesengrund Adorno német filozófus, szociológus, zeneesztéta
1975 Ravasz László református püspök
1978 Szent VI. Pál, a 262. római pápa
1979 Feodor Lynen orvosi Nobel-díjas német biokémikus
1983 Klaus Nomi német kontratenor énekes
1989 Hubert Beuve-Méry francia újságíró, a Le Monde című napilap alapító főszerkesztője
1994 Domenico Modugno olasz zeneszerző, énekes, legismertebb száma a Volare
1999 Kiss Sándor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész
2001 Jorge Amado brazil író
2007 Daczi Zsolt gitáros, többek között a Bikini együttes tagja
2008 Jegenyés János Ferenczy Noémi-díjas üvegtervező
2012 Marvin Hamlisch Oscar- és Grammy-díjas amerikai zeneszerző
2014 Bajor Imre színész, humorista
2016 Laux József Bánffy Miklós-díjas rock- és jazzdobos, az Omega együttes alapító tagja
2018 Joël Robuchon francia séf, „az évszázad szakácsa”, a legtöbb Michelin-csillaggal kitüntetett séf
2020 Gittai István József Attila-díjas romániai magyar író
