HÜNNINGER ADOLF, (?, 1849. december 10. – Szarajevo, 1911. október 10.): jezsuita csillagász, a Nap protuberanciája vizsgálatának kezdeményezője. Életpályáját hézagosan ismerjük, korábban Travnikban tanár volt, majd Rómában csillagászatot tanult. Kalocsán tökéletesítette a napfoltok megfigyelését és rendszeresítette a protuberenciák észlelését, egyéb vizsgálatokat is végzett. 1882-től a Haynald Obszervatóriumban P. Carl Braun S. J. asszisztense volt, 1884/85-ben igazgatóként vezette az intézményt. Az intézethez csatolta a gimnázium meteorológiai állomását. Meteorológiai műszereket szerkesztett, kibővítette a csillagvizsgáló légkörtani észleléseit. Megkezdte a Haynald Obszervatórium Közleményeinek kiadását, amelyben közölte a napfolt-megfigyeléseket, a protuberancia észleléseket és a meteorológiai adatokat.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ)

2003-ban tartották meg először a NEMZETKÖZI HEGY NAPot, mely a 2002-ben rendezett „A hegy nemzetközi éve” rendezvényből született. A nemzetközi nap célja, hogy felismerjük, milyen alapvető szerepet játszanak a hegyek életünkben, és átérezzük annak felelősségét, hogy megvédjük környezetüket.

Az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszéde nyomán Széchenyi István gróf kezdeményezte egy tudós társaság pénzalapjának megteremtését egy évi jövedelmének felajánlásával. Az 1858-ig Magyar Tudós Társaság nevet viselő intézmény igazgatósága 1830 novemberében ülésezett először Pozsonyban. Az alapszabályban Pestet jelölték meg székhelyül. Sokáig bérelt épületekben – először a mai Petőfi Sándor utca 3. szám alatti Trattner-Károlyi házban – működött a társaság. Nagygyűléseit a Nemzeti Múzeum dísztermében rendezte. Dessewffy Emil elnöksége idején (1855-66) a kitűzött cél a „házépítés és vagyonöregbítés” volt. A székház építésére indított gyűjtés adakozói között volt (végrendeletében) Széchenyi István, továbbá Sina Simon bankár 80 000 forinttal és még sokan mások. Pest városa féláron adott egy 1300 négyszögöles telket a Lánchíd pesti hídfőjénél. Az 1861-ben kiírt építési pályázatot a német August Stüler, Berlin több múzeumának tervezője nyerte meg; az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. Az épület kétemeletes, koraeklektikus-reneszánsz stílusú, homlokzatát Newton, Rafael, Galilei, Descartes, Leibnitz szobrai díszítik: Emil Wolf berlini szobrász alkotásai. A nagyterem Lotz Károly később elkészült (1887-91) freskóival ékes. Ugyancsak később, 1891-ben helyezték el az Akadémia utcai homlokzaton Holló Barnabás domborművét az alapításról.
A székházat 1865. december 11-én avatták fel. Az épülethez csatlakozva épült fel később az Akadémia bérháza, amely szerény jövedelmet biztosított az intézménynek. Az új főtitkári lakásba először Arany János költözött be, aki 1870-79-ig volt főtitkár, de ezt követően is, haláláig ott lakott. Az Akadémia épületében kapott helyet a könyvtár, a kiadóhivatal, az Esterházy képtár valamint a Kisfaludy Társaság is.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Budapest Lexikon)

A Műegyetem egyik legismertebb professzora, híres szakkönyvek sorának szerzője, PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA (Selmecbánya. 1885. december 11. – Budapest, 1956. szeptember 29.) Budapesten szerzett gépészmérnöki oklevelet. Zipernovszky professzor mellett volt tanársegéd az elektrotechnikai tanszéken, majd 1910-ben Ganz-ösztöndíjjal nyugat-európai és egyesült államokbeli tanulmányutat tett. Több évtizedes magánmérnöki működése alatt folyamatosan oktatott a Műegyetemen, ahol magántanári majd rendes tanári kinevezést kapott. Az átszervezések folytán változó nevű tanszékeken a szállítóberendezések, vízgépek és emelőgépek tárgykörében tanított. Mérnökgenerációk nevelője, a híres „Pattantyús-iskola” megteremtője volt. Számos egyetemi jegyzetet, szakkönyvet, publikációt írt. Legjelentősebb a Gépek üzemtana című munkája, amely 14 kiadásban jelent meg. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárása az egész világon Pattantyús-módszerként ismeretes. Kiváló eredményeket ért el a csillapított folyadéklengések, a szárnylapátos vízgépek és a pneumatikus anyagszállítás területén.
Kora egyik legkiválóbb humanista egyénisége volt; széles műveltségű, aktívan zenélő, munkatársait, tanítványait önzetlenül segítő tanáregyénisége méltán vált hírnevessé.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)