Szilárd Leó És Enrico Fermi atomreaktorra vonatkozó szabadalmi bejelentése: Amerikai Szabadalmi Hivatal – 1944
Szilárd Leó és Enrico Fermi 1944. december 19-én nyújtotta be az atomreaktorra vonatkozó szabadalmi bejelentését az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalában.
Szilárdot mindvégig az atomenergia kontrollált felszabadítása, az atomreaktor érdekelte. 1940-ben írta le az inhomogén térbeli elrendezésű urán-grafit reaktor-rendszert, amit a Physical Reviewhez küldött, azzal a megjegyzéssel, hogy a háború alatt ne publikálják. 1942. december 2-án Fermi, Szilárd és munkatársai bemutatták az első nukleáris láncreakciót a Chicagói Egyetemen, a Stagg Field-i rögbi-stadion egyik lelátója alatt épült grafit reaktorblokkban. Méretei óriásiak voltak, a hat méteres atommáglya 45000 grafittéglából és a beleágyazott urán labdacsokból állt. Ez a sikeres kísérlet volt Szilárd atom-elméletének gyakorlati igazolása.
Az 1944. december 19-én benyújtott szabadalmi bejelentés alapján, 1955. május 17-én ők ketten kapják meg az atomreaktor szabadalmát, amelyet aztán az USA kormánya jelképes 1 dollárért vett meg tőlük. („Vagy adták volna meg a találmány igazi értékét, vagy ne adtak volna semmit” – dohogott állítólag a gyakorlatias Szilárd.)
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar Szabadalmi Hivatal (Glódi István), MSZH)
Pavlics Ferenc holdjáró járművének első útja a hold felszínén – 1972
Pavlics Ferenc vezetésével fejlesztették ki az először 1971-ben, az Apollo-15 űrhajóval felbocsátott NASA-holdjárművet. A Lunar Roving Vehicle (LRV) kidolgozásánál figyelembe kellett venni a -160 és +125 fok közti hőingadozást, ezért a kerekeket titánacélból tervezték. A 3 m hosszú, 2 m széles kocsit összehajtva helyezték el a holdkomp alján, súlya 200 kg volt. A jármű a Holdon kifordult a kompból, rugók kitolták az alváz meghosszabbítását, majd kihajtották a kerekeit, melyek eredetileg 45 fokban behajtva helyezkedtek el. Az egész „kicsomagolás” 15 percig tartott. A négy kerék mindegyikét külön villanymotor hajtotta, közülük kettő is elég volt a biztonságos visszatéréshez. Az űrhajósok egyszerű támlásszékben ültek. A jármű sebessége 16 km/óra volt. A kerekek kétrétegűek voltak, ütközés esetén a belső vehette fel a többleterőket. A felfüggesztést torziós rugókkal oldották meg, minden kerékagyban külön féket helyeztek el. Valamennyi funkcióra a biztonság érdekében tartalékrendszereket képeztek ki, két, egymástól független, 36 voltos, ezüst-cink akkumulátor volt az energiaforrás. A kocsi 30 fokos emelkedőn is fel tudott kapaszkodni, az irányváltás botkormánnyal történt. A tájékozódást giroszkópos navigációs berendezés segítette, a szerszámokat és geológiai kutatóeszközöket a hátsó kerekek közti dobozban tárolták. Az első holdautót Dave Scott űrhajós vezette 1972. december 19-én. Összesen három utat tettek meg vele, mintegy 27,8 kilométert, és 77 kiló kőzetet gyűjtöttek. Az Apollo-16 holdjárója 27, az Apollo-17-é 36 kilométert közlekedett. Ezek voltak a világ legdrágább autói, különösen mert csak három napig működtek. A holdautóból négy darab készült, közülük három ma is a Holdon van, a negyediket a washingtoni Smithsonian Múzeumban állították ki.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar Távirati Iroda MTI))
Vidats István születésnapja – 1802
Az első magyar mezőgazdasági gépgyár alapítója, VIDATS ISTVÁN (Kalocsa, 1902. december 19. – Budapest, 1883. június 17.) lakatosként kezdte pályafutását Pesten és Bécsben. Közben képezte magát, rajzot és géptant tanult. Először a bánátkomlósi uradalom gépésze lett, majd 1842-ben Pesten létesített lakatosműhelyet. Az úgynevezett hohenheimi ekét továbbfejlesztve megalkotta a XIX. században Magyarországon általánosan használatossá vált Vidats-ekét. Röck Istvánnal társulva és a Schlick-féle vasöntödét kibérelve műhelyét fokozatosan gépgyárrá fejlesztette, 1854-ben már 90 munkást foglalkoztatott. Termékeinek körét is bővítette: a mezőgazdasági gépek mellett élelmiszeripari gépeket is gyártott, kísérletezett amerikai rendszerű varrógépek gyártásával is. 1862-ben a romániai Craiovában létesített gépgyárat, öntödét és gőzmalmot. 1876 után betegsége miatt vállalkozásai csődbe jutottak. Szegényen halt meg. Mezőgazdasági gépészeti tárgyú cikkei a korabeli szaklapokban olvashatók.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Életrajzi Lexikon)
December 19-én történt
Ma ünnepli születésnapját Csányi Sándor Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, akit egyebek mellett olyan népszerű filmekben láthattunk, mint a Kontroll, a Kaméleon, a Poligamy, a Coming Out, a Rokonok, valamint a Szabadság, szerelem.
Csányi Sándor Jászai Mari-díjas színművész otthonában. Fotó: Keleti Éva / MTVA Gyűjtemény
December 19-én történt
1839 Irinyi János gyufagyárat alapított Pesten.
1895 Budapesten megalakult az Olimpiai Játékokat Előkészítő Bizottság, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) jogelődje.
1895 Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter engedélyezte, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nőket is felvegyenek.
1928 Megalakult a Hunnia Filmgyár Rt., amely 1929. január 1-jén kezdte meg működését.
1944 Szilárd Leó és Enrico Fermi benyújtotta az atomreaktorra vonatkozó szabadalmi bejelentését az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalában. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1983 Ellopták a brazil futballszövetség székházából a Jules Rimet-kupát, amelyet a brazil válogatott három világbajnoki győzelmével 1970-ben nyert el végleg; a trófea soha nem került elő.
1972 Véget ért a december 7-én útnak indított amerikai Apollo–17 űrmisszió. Ez volt az Apollo–program utolsó űrutazása, amelynek legénysége a Holdon járt.
1972 Pavlics Ferenc holdjáró járműve megtette első útját a hold felszínén. Részletesebben is olvashatunk róla az OSZK honlapján.
1984 A brit és a kínai kormány nyilatkozatot írt alá Hongkong jövőjéről, amelynek értelmében Hongkong 1997. július 1-jével ismét kínai fennhatóság alá került.
1986 Andrej Szaharov Nobel-békedíjas szovjet atomfizikus, polgárjogi aktivista évekig tartó belső száműzetés után visszatérhetett Moszkvába.
1996 Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt.
2005 Miskolcon kikapcsolták az utolsó crossbar központot, ezzel befejeződött a távbeszélő-szolgáltatás digitalizációja Magyarországon.
2013 Az Európai Űrügynökség (ESA) elindította Gaia névre keresztelt űrtávcsövét, amely a 100 ezer fényévnyi átmérőjű Tejút csillagrendszert kutatja.
December 19-én született
1683 V. Fülöp spanyol király
1790 Edward Parry angol utazó, felfedező, sarkkutató
1802 Vidats István, az első magyar mezőgazdasági gépgyár alapítója
Az első magyar mezőgazdasági gépgyár alapítója Kalocsán született, lakatosként kezdte pályafutását Pesten és Bécsben. Közben képezte magát, rajzot és géptant tanult. Először a bánátkomlósi uradalom gépésze lett, majd 1842-ben Pesten létesített lakatosműhelyet. Az úgynevezett hohenheimi ekét továbbfejlesztve megalkotta a XIX. században Magyarországon általánosan használatossá vált Vidats-ekét. Röck Istvánnal társulva és a Schlick-féle vasöntödét kibérelve műhelyét fokozatosan gépgyárrá fejlesztette, 1854-ben már 90 munkást foglalkoztatott. Termékeinek körét is bővítette: a mezőgazdasági gépek mellett élelmiszeripari gépeket is gyártott, kísérletezett amerikai rendszerű varrógépek gyártásával is. 1862-ben a romániai Craiovában létesített gépgyárat, öntödét és gőzmalmot. 1876 után betegsége miatt vállalkozásai csődbe jutottak. Szegényen halt meg. Mezőgazdasági gépészeti tárgyú cikkei a korabeli szaklapokban olvashatók. 1883. június 17-én halt meg Budapesten. Forrás: OSZK.
1888 Reiner Frigyes karmester
1900 Cziffra Géza (Géza von Cziffra) magyar származású német filmrendező, író
1900 Féja Géza József Attila-díjas író, szociográfus
1903 George Davis Snell Nobel-díjas amerikai genetikus és immunológus
1906 Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártállami vezető, az SZKP főtitkára, államfő
1908 Fonó Renée gyermekgyógyász, röntgenológus, aki Magyarországon elsőként végzett testen kívüli keringéssel szívműtétet gyermekeken
1910 Jean Genet francia drámaíró
1915 Édith Piaf, a francia sanzon királynője
1918 Professor Longhair (Henry Byrd) Grammy-díjas amerikai bluesénekes, zongorista
1918 Szőnyi Kató Jászai Mari-díjas bábművész, rendező
1927 Gyimesi Tivadar színész
1928 Boda István Táncsics Mihály-díjas költő, újságíró
1935 Ranschburg Jenő pszichológus
1937 Marék Veronika József Attila-díjas író, gyermekregények és mesekönyvek szerzője
1944 Alvin Lee brit gitáros, a Ten Years After tagja
1950 Tímár Péter Balázs Béla-díjas filmrendező
1952 Bodnár Attila popénekes, dalszerző, producer
1953 Jolsvai András író, újságíró
1960 Andics Tibor színész
1963 Jennifer Beals amerikai színésznő
1963 Echéry-Pataki András Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus
1975 Csányi Sándor Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
1980 Jake Gyllenhaal amerikai színész
1983 Antal D. Csaba színész
1991 Bori Réka színésznő
December 19-én halt meg
1370 Boldog V. Orbán, a 200. római pápa
1741 Vitus Bering dán tengerésztiszt, felfedező
1846 Sárváry Pál, a debreceni Református Kollégium tanára és ott a magyar tanítási nyelv bevezetője. Életéről és munkásságáról az OSZK honlapján olvashatunk részletesebben.
1848 Emily Brontë angol írónő, az Üvöltő szelek szerzője
1851 William Turner angol romantikus tájképfestő
1915 Alois Alzheimer német ideggyógyász, a róla elnevezett betegség leírója
1917 Tangl Ferenc fiziológus, egyetemi tanár. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1953 Robert Andrews Millikan Nobel-díjas amerikai fizikus, az elektrontöltés meghatározója
1956 Oláh Gusztáv Kossuth-díjas operarendező, díszlettervező
1958 Rimanóczy Gyula Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész
1969 Tompa Sándor Kossuth-díjas magyar színész
1973 Kardos Tibor irodalomtörténész, filológus, az MTA tagja
1974 Szénás György geológus, geofizikus. Életéről erre a linkre kattintva olvashatunk bővebben.
1993 Somló Tamás Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész
1996 Marcello Mastroianni olasz filmszínész
2000 Györffy György Széchenyi- és Herder-díjas történész, akadémikus
2000 Végh Antal író, szociográfus
2004 Renata Tebaldi olasz szoprán
2004 Zsolnai Hédi Liszt Ferenc-díjas magyar sanzonénekesnő, színésznő
2013 Bajusz Sándor Széchenyi-díjas kémikus
2015 Kurt Masur német karmester
2016 Makay Sándor Gobbi Hilda- és Aase-díjas magyar színész
2021 Robert H. Grubbs Nobel-díjas amerikai kémikus
2021 Szánti Judit énekesnő, gitáros, dalszövegíró
