Jeles napok
Lipthay Sándor születésnapja – 1847
LIPTHAY SÁNDOR, Schwarzel (Tata, 1847. december 9. – Budapest, május 1.): mérnök, műegyetemi tanár, vasútépítéstani szakíró. A bécsi műegyetemen vasúti mérnöki oklevelet szerzett, majd osztrák vasúti vállalatoknál dolgozott. 1870-ben a Magyar Királyi Vasútépítési Igazgatóság alkalmazta, melynek kötelékében az ÉK-i vasút máramarosi vonalának építését vezette. 1873-ban az államvasutak budapesti osztálymérnöke volt, 1875-ben a műegyetemen előadó, majd 1876-tól haláláig az út-, vasút-, víz- és hídépítészet tanáraként adott elő. 1886–89 és 1898–1900 között a műegyetem rektora volt. 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács, a Vízügyi Nagytanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja, 1891-től a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke, 1879-től 1882-ig a Magyar Mérnök-és Építész Egylet Közlönyének szerkesztője volt. Műszaki és közlekedésügyi szakirodalmi tevékenysége egyaránt jelentős. Mint rektor a műszaki oktatás matematikai megalapozása, a gazdasági képzés kiszélesítése, valamint az oktatás, ill. a műegyetemi gyakorlati kapcsolatainak kiépítése terén végzett eredményes munkát. A mérnöki kari tekintély megteremtéséért folytatott küzdelmekben ő vetette fel 1888-ban a műszaki doktorátus bevezetésének gondolatát. Vezető szerepe volt a műegyetemi diákszociális intézmények megszervezésében.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Korrupcióellenes világnap
2003. december 9-én fogadta el az ENSZ a korrupció elleni egyezményt, és e jeles esemény emlékére minden évben december 9. a Korrupcióellenes Világnap. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a korrupció romboló hatására, és hatékony fellépést tegyen lehetővé annak visszaszorítása érdekében. A világ egészére kiterjedő megállapodás értelmében a korrupció elleni harc már nem csak a nemzetek ügye, hanem a különböző államok átfogó, nemzetközi együttműködését igényli.
A dokumentum egyebek mellett kötelezi az aláíró országokat, hogy határaikon belül és egymásnak is segítsenek a korrupciógyanús ügyek kivizsgálásában, előírja, hogy a bűnös úton szerzett pénzt vissza kell juttatni rendeltetési helyére. Megköveteli a törvényi szabályozás szigorítását, a pártok és kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételét, külön nemzeti felügyelőszervek létesítését, továbbá az ügyekben tanúskodók védelmét is. A megállapodás célja annak megakadályozása, hogy a nemzetgazdaságok jelentős forrásoktól essenek el a korrupció miatt.
Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), valamint az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. A Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló megállapodás aláírására az alapító konferenciáján, 2010. szeptember 2-3. között került sor, és mérföldkőnek tekinthető a korrupcióellenes nemzetközi együttműködés területén. Az Országgyűlés 2011. március 7-én elfogadta azt a törvényt, mely elismeri a megállapodás kötelező hatályát Magyarországra.
A magyarországi korrupcióellenes intézkedések további mérföldköve a 2011. november 18-án a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke valamint a legfőbb ügyész által aláírt korrupcióellenes közös nyilatkozat a korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről.
A magyar kormány 2012. március 28-án elfogadta közigazgatási korrupciómegelőzési programját, ami jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen jellegű kormányzati szintű programra.
Jeles napok szerkesztősége
December 9-én történt
Ma ünnepli hetvenkettedik születésnapját Dörner György Kossuth-díjas színművész, rendező, színigazgató, akit többek között a Nemzeti Színház, a Katona József Színház és a Pesti Magyar Színház előadásaiban, illetve a Vakvilágban, a Kútfejek és a Honfoglalás című filmekben láthattunk. Mindemellett sokat szinkronizál: Michael Douglas, Bruce Willis, Mel Gibson és Eddie Murphy leggyakrabban az ő hangján szólal meg a magyar mozikban.
December 9-én történt
1836 Pétervárott bemutatták az orosz nemzeti operát megteremtő Glinka Ivan Szuszanyin című operáját.
1894 I. Ferenc József osztrák császár és magyar király szentesítette a polgári házasság bevezetéséről szóló törvénycikket Magyarországon.
1946 Megkezdődött a nürnbergi orvosper. A vádlottak olyan orvosok voltak, akik a második világháború során orvosi kísérleteket hajtottak végre a koncentrációs táborok foglyain.
1968 Egy San Franciscó-i konferencián bemutatták a mai számítógépes egerek ősét.
1970 A belga parlament elfogadta azt a nyelvtörvényt, amely kulturális autonómiát biztosít a flamand, vallon és német anyanyelvű területeknek.
1974 Az Európai Közösségek párizsi csúcstalálkozóján létrehozták az Európai Tanácsot.
1990 Lech Wałęsa lett a Lengyel Köztársaság első szabadon és közvetlenül választott államfője.
1998 Ruth Dreifuss személyében, Svájc történetében először, nő lett az ország szövetségi elnöke.
2013 Az Országgyűlés létrehozta a Nemzet Művésze díjat.
2017 Borbély Alexandra kapta a legjobb női főszereplőnek járó Európai Filmdíjat az Enyedi Ildikó rendezte Testről és lélekről című filmben nyújtott alakításáért.
December 9-én született
1608 John Milton angol klasszikus költő, fő műve az Elveszett Paradicsom
1848 Joel Chandler Harris amerikai író, a Rémusz bácsi meséinek szerzője
1878 Révész Géza zenepszichológus és hangfiziológus, a kísérleti lélektan egyik úttörője
1888 Tóth Zoltán hadtörténész, az MTA rendes tagja
1890 Gombaszögi Frida színésznő
1901 Ödön von Horváth (Edmund Josef von Horváth) osztrák drámaíró, elbeszélő
1904 Horthy István, Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülő főhadnagy
1906 Grace Murray Hopper amerikai matematikusnő, az első fordítóprogram megírója
1916 Kirk Douglas tiszteletbeli Oscar-díjas amerikai színész
1917 Antal György Liszt Ferenc-díjas karnagy
1929 John Cassavetes görög származású amerikai színész, rendező
1934 Judi Dench Oscar-díjas brit színésznő
1934 Garas Dezső Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, a nemzet színésze
1934 Kun Zsuzsa Kossuth-díjas balett-táncos, a Magyar Állami Operaház mesterművésze
1942 Krasznói Klára színésznő
1950 Ferenczi Krisztina színésznő, író, újságíró
1953 Dörner György Kossuth-díjas színész, színigazgató
1953 John Malkovich amerikai színész
1955 Katona Zoltán színész
1965 Földingné Nagy Judit maratonfutó, 1996-ban Berlinben magyar csúcsot (2:28:50) állított fel
1967 Joshua Bell Grammy-díjas amerikai hegedűművész
1969 Balázs Attila Jászai Mari-díjas színész
1970 Anna Gavalda francia író, újságíró
1977 Tóth Barnabás színész, filmrendező, producer
1980 Simon Helberg amerikai színész
1983 Dunajcsik Mátyás költő, író, műfordító, kritikus
1985 Szabó Lajos színész
1987 Szalai Ádám labdarúgó
December 9-én halt meg
1437 Luxemburgi Zsigmond magyar, cseh, német és itáliai király, német-római császár
1868 Balassa János, a korszerű magyarországi sebészet kiemelkedő alakja
1874 Reitter Ferenc, a főváros rendezésének és a Duna szabályozásának első tervezője és kivitelezője
1891 Kacskovics Lajos gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az MTA tagja
1895 Bereczki Máté tudós, gyümölcsnemesítő
1981 Bánky Róbert színész, színházigazgató
1998 Hetés György színész, szobrász, éremművész
2005 György Sándor zongoraművész
2007 Borzsák István Széchenyi- és Herder-díjas klasszika-filológus, akadémikus
2008 Váradi Zsuzsa színésznő, rendező, előadóművész, dalszövegíró, szerkesztő
2009 Zachar József hadtörténész, egyetemi tanár
2012 Abodi Nagy Béla festőművész
2016 Jászai László Jászai Mari-díjas színművész
2019 Marie Fredriksson svéd pop- és rockénekes, gitáros, szövegíró, a Roxette együttes tagja
2019 Varga Imre Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze, Prima Primissima díjas
2020 Paolo Rossi világbajnok és aranylabdás olasz labdarúgó
