Egy bálna gyomrából is ki tudott szabadulni a Bilincskirály, de az élete sokszor csak pillanatokon múlt

1874. március 24-én Weisz Erik néven jött a világra Budapesten egy sokgyermekes rabbi fiaként. A család négy évvel később kivándorolt Amerikába, egy ideig a wisconsini Appletonban éltek, majd 1882-ben New Yorkba költöztek.

Erik újságot árult, cipőt pucolt, és kilencévesen debütált a színpadon a „trapéz hercegeként”. Tizenkét évesen megszökött otthonról, beállt egy vándorcirkuszba, de aztán hazatért, hogy segítse szüleit. Ifjúkorától edzette magát, futott, úszott, bokszolt, ennek köszönhette fizikumát és kitartását, amelyeknek később nagy hasznát vette.

Apja korai halála után kizárólag a bűvészkedésnek szentelte idejét. A Houdini művésznevet a francia Jean-Eugène Robert-Houdin, az első modern bűvész iránti tiszteletből vette fel. (Később kiábrándult példaképéből, 1908-ban egész könyvet szentelt mítosza lerombolásának.)

Még csak vándorcirkuszokban lépett fel, amikor 1893-ban megismerkedett Wilhelmina Rahnerrel, aki a felesége és Bess Houdini néven színpadi asszisztense lett.

Houdini 1899-ben találkozott Martin Beck impresszárióval, aki javasolta, hogy műsorában a szabadulós mutatványokra helyezze a hangsúlyt. Beck varietékbe szerződtette, majd 1900-ban európai turnéra vitte. A Scotland Yard bilincséből való kiszabadulásáért féléves szerződést és háromszáz fontos heti gázsit kapott, és Bilincskirályként szerzett hírnevet.

Bejárta Európát, mutatványaihoz a helyi rendőrség asszisztált zárral, bilinccsel és börtönnel, sokszor meztelenre vetkőztették és megmotozták, de ő mindig kiügyeskedte magát. 1904-ben gazdagon tért vissza New Yorkba, ahol 25 ezer dollárért vett házat.

Mutatványai Amerikában is vonzották a nézőket, 1908-tól – az utánzók nagy száma miatt – produkcióit a láncos-kényszerzubbonyos szabadulások helyett a zárt terekből való kijutásra építette.

Houdini a koporsótól a szekrényen át a börtöncella méretéig terjedő, vízzel feltöltött fülkékből, földdel betemetett gödrökből, még egy partra vetett bálna gyomrából is kijutott.

Sikerét élénk képzeletének, hatalmas testi erejének, rugalmasságának és hajlékonyságának, valamint a zárak, csomók és egyéb szerkezetek felnyitásában szerzett különleges jártasságának köszönhette. Lélegzetét akár négy percig is vissza tudta tartani, de élete még így is sokszor csak pillanatokon múlt, kiszabadulása után többször elájult.

Trükkjeit néhány kivétellel (például a híres elefánteltüntetés) maga találta ki, a legnehezebbek megoldásába csak négy segítőtársát avatta be. Titoktartása miatt legtöbb szabadulásának rejtélyét sohasem fejtették meg.

A legjobban fizetett amerikai illuzionista nevével fémjelzett show-műsorokra tolongtak a nézők. A mutatványokra való felkészülés mellett arra is maradt ideje, hogy könyveket írjon, kipróbálja a repülést és filmet forgasson (2015 márciusában került elő elveszettnek hitt első filmje, a The Grim Game).

Meggyőző erejét latba vetve, vagyonát nem kímélve munkálkodott a bűvészek önszerveződésén, 1917-től az Amerikai Bűvészek Társaságának elnöke volt. 1923-ban Amerika legrégibb – és ma is működő – bűvészcége, a Martinka and Co. elnökévé választották.

Kampányolt a hiszékenység, a sarlatánság ellen, spiritualista szeánszokra járt álruhában, és ott helyben le is leplezte a csalókat. A témáról a Csodavigécek és módszereik, illetve az Egy bűvész a szellemek között címmel írt könyvet. Feleségével mégis vállalkozott egy spiritiszta kísérletre: megállapodtak abban, hogy amelyikük előbb meghal, megpróbál kapcsolatba lépni életben maradt párjával; özvegyének nem sikerült a kísérlet.

1926 őszén Houdini szenzációs új műsorra készült, de a bemutatóra már nem kerülhetett sor. Halloween napján, 1926. október 31-én halt meg Detroitban, halálát hivatalosan perforálódott vakbél által kiváltott hashártyagyulladás okozta. Állítólag utolsó fellépése előtt, október 22-én Montrealban két diák kereste fel az öltözőjében, és amikor Houdini azzal dicsekedett, hogy minden ütést kiáll, egyikük figyelmeztetés nélkül kétszer erősen hasba vágta. A mágus, akinek nem volt ideje erre felkészülni, később óriási fájdalmak között adta elő műsorát, kórházba került, de már nem tudtak rajta segíteni.

Holttestét, amelyet az új műsorához előkészített koporsóban szállítottak haza, boncolás nélkül temették el New Yorkban, a glendale-i Machpelah temetőben nyugszik. 2007-ben felmerült az exhumálás gondolata, de erre máig nem került sor.

Houdini 1975-ben posztumusz kapott csillagot a Hollywoodi hírességek sétányán, alakját regényekben (például Doctorow Ragtime című művében) és filmekben is megidézték. A 2014-ben róla készült amerikai-kanadai (Magyarországon forgatott) film címszerepét nagy tisztelője, a szintén magyar gyökerű Adrien Brody alakította.

Hagyatékát Las Vegas-i bűvészközpontjában féltve őrzi a világhírű illuzionista, David Copperfield. David Merlini szabadulóművész kezdeményezésére, halálának 90. évfordulója alkalmából, 2016 júniusában a budai várban is megnyílt a Houdini Múzeum.

Halálának századik évfordulója alkalmából a Houdini 100 programsorozat részeként október 29. és november 1. között Budapesten Nagy Houdini centenáriumi megemlékezést szerveznek gálaesttel és különböző mágikus programokkal.

Nyitókép: Harry Houdini Párizsban 1909-ben. Fotó: Maurice-Louis Branger / Roger-Viollet via AFP