Irodalom
„A művészet a tudat játéka” – Weiner Sennyey Tiborral beszélgettünk
„A szeretet mellett a művészet az életünk egyik értelme, az egyetlen lehetőségünk, hogy ne süllyedjünk el a tudatlanság bűnös mocsarában, az egyetlen lehetőségünk, hogy felébredjünk, és emberként éljünk” – vallja Weiner Sennyey Tibor író, aki Kun László című drámájával második helyezést ért el a Méhes György drámaíró pályázaton.
August Strindberg, aki Inferno címmel írta meg önéletrajzát
1912. május 14-én halt meg Stockholmban Johan August Strindberg svéd író, a naturalista dráma egyik legeredetibb képviselője.
„Kisgyerekkoromban az esti mesék rólunk szóltak”
A Fodor Sándor által megalkotott mesefigurát, Csipikét, az olykor morgolódó, gyakran fontoskodó és hatalomra vágyó, de mindig segítőkész és igazságot kereső kis törpét már sokan szívükbe zárták. Kalandjaiból született egyebek mellett bábjáték, rádiójáték, sőt zenés színházi előadás is. Ezúttal a Coopera szárnyai alatt Szüts Apor zenéjével, Bereczki Ágota és Murányi Sándor Olivér szövegeivel családi opera formájában kel új életre. A készülő előadás kapcsán a szerző lányával, Fodor Eszterrel nemcsak édesapja emlékét idéztük fel, de többek között arról is beszélgettünk, miért fontos már gyerekkorban megszerettetni a különböző művészeteket a felnövekvő generációkkal.
„Az irodalmi mű nem létezik akusztikus építmény nélkül” – A II. Irodalmi Karaván második napja Marosvásárhelyen
Május 12-én, csütörtökön második napjához érkezett az Irodalmi Karaván útja, aminek egyik legfőbb küldetése, hogy a Szalon-estek mellett az írók diákokkal találkozhatnak a rendhagyó irodalomórák keretében.
„A szellem sosem fog veszíteni” – A II. Irodalmi Karaván Marosvásárhelyre ért
Második alkalommal indult útjára Erdélybe az Irodalmi Karaván. A Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programja a sikeres januári alkalom után május 11–15. között ismét rendhagyó irodalomórákat, esti Szalon-beszélgetéseket szervez az olvasni szerető közönségnek Marosvásárhely, Kolozsvár és Csíkszereda városaiban.
„A következő kezdet. A sokadik vég” – Irene Solà: Énekelek, s táncot jár a hegy
Irene Solà regénye az év könyve lett a Könyves Magazinnál. Sikere titkát Varju Kata az 1749 oldalán próbálja megfejteni.
Forrás – Irodalmi pályázatot hirdet a PesText
Nyílt, magyar nyelvű szépirodalmi pályázatot hirdet a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál. A pályázat hívószava a „forrás/source”, műfaji megkötése nincs, egy szerző csak egy, másutt még nem publikált alkotással nevezhet.
Érzelmektől vezérelve, betörhetetlenül – Psota Irén önéletírása
A POKET könyvek sorozatának 48. darabja, A Psota! egy szerkesztett válogatás a színésznő önéletrajzi írásából, amely színház-, de akár nőtörténeti dokumentumként is olvasható.
Huszárok a démonok ellen
Az első világháború időszakában játszódik a vérfagyasztó képregény.
Kiállítás a 110 éve született Ottlik Gézáról
Ottlik Géza életpályáját feldolgozó, fotókkal illusztrált tablókiállítással tiszteleg a Magyar Művészeti Akadémia a 110 éve született író emléke előtt. A tárlat 2022. május 9-től két hónapig Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia Bajza utcai irodaépülete körül, valamint május 15-től Kolozsváron, a Bánffy-palota fedett udvarán lesz látható.
Akinek írásmódja van, nem versei – Szabó Marcell kapta a Hazai Attila Irodalmi Díjat
„A szöveg akkor van kész, amikor teljesen tehetetlen vagyok azzal, ami létrejött” – mondta Szabó Marcell költő, műfordító, a 2022-es Hazai Attila Irodalmi Díj nyertese a díjátadó ünnepségen.
Május végéig lehet jelentkezni az Álljon meg egy novellára! pályázatra
Május végéig várják a jelentkezéseket az Álljon meg egy novellára! című irodalmi pályázatra. A nyertes művek kikerülnek a legforgalmasabb busz- és villamosmegállók plakátfelületeire.
Csere Péter: Szerbusz, Palci! – A szőnyi gyermekgyilkosság
Vannak bűnesetek, amelyek még évtizedekkel később is foglalkoztatják a közvéleményt. Ilyen az 1958-as, nagy port kavaró szőnyi gyermekgyilkosság is, amelynek a tízéves Pintér Palika volt az áldozata. Csere Péter az új könyvében az események dokumentarista bemutatásán túl korrajzot is nyújt az olvasónak, amely által jobban megérthetjük a borzalmas bűntény hátterét.
„A magyar mondatok először spanyolul állnak össze a fejemben” – exkluzív interjú Adan Kovacsics műfordítóval
„A jó író könyvét könnyű, a rossz íróét nehéz fordítani” – vallja a chilei születésű spanyol műfordító Adan Kovacsics, akinek félszáznál is több műfordítása közül kiemelkednek Hamvas Béla-, Kertész Imre-, Bodor Ádám- és Krasznahorkai László-fordításai.
A hetedik író – Király Farkas az irodalom vonzásáról
Király Farkas dolgozott ipari alpinistaként, szedőként, és ezerszámra gyártott bizsukat is. Miként került aztán az irodalom közelébe, és hogyan lett családjából ő a hetedik, akinek szépirodalmi kötete jelent meg? Erről is beszélgettünk vele.
Lehetséges, hogy Shakespeare Cymbeline-je plágium?
Egy 16. századi könyvritkaságban nemrég megtalált feljegyzés meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Cymbeline, William Shakespeare rejtélyes darabja Sir Thomas North író, I. Erzsébet udvaronca egy elveszett darabjából merít.