Irodalom
Ushalin – Az első cigány képregény
Minden szuperhősnek megvan a maga mítosza, kultúrája vagy társadalmi üzenete – ám Ushalin mind közül kiemelkedik, és egészen különleges, mert talán egyetlen népnek sem volt még soha ennyire szüksége egy igazi hősre. Interjú Lakatos Richárd youtuberrel, az első cigány képregény írójával, akivel a nemzetközi roma nap alkalmából beszélgettünk.
„Nem tudok úgy létezni, hogy ne írjak valamit” – Székelyhidi Zsolt írásról, fotózásról, zenélésről
Székelyhidi Zsolt költőként tekint magára, de nem ragad le a verseknél, hanem folyamatosan új önkifejezési formákat keres: az elmúlt évtizedekben több kitérőt is tett a prózába, zenekarokban játszott, művészeti lapok szerkesztőjeként is dolgozott. Az utóbbi időben a fotózás lett a szenvedélye, és egy hatalmas projektbe is belefogott: az ószövetségi Teremtés könyvét szeretné átírni.
Tamási Áron a mesében élt – Beszélgetés Berecz Andrással
Vajon hogyan kapcsolódik Tamási Áronhoz Berecz András, aki az Irodalmi Kavalkád Tamási-kiállítását nyitja meg vasárnap? Erről is beszélgetett vele Juhász Anna.
Mire jó egy gyerekkönyv a háborúban?
Cseri Anna Flóra beszámolója Harari bolognai könyvbemutatójáról, Bolognából.
„A költészet nem feldolgozhatóvá, hanem elbeszélhetővé teszi a traumákat” – Izsó Zita költővel beszélgettünk
Izsó Zita számára minden antológia befejezetlen könyv, ami többfele folytatódhat, hiszen akinek tetszik, az biztos kezébe vesz majd más hasonló antológiákat. A POKET sorozatban megjelent, a költészet napja előestéjén általa is bemutatandó új versantológia ürügyén kérdeztük őt.
Az örök és mindenkit foglalkoztató kérdések
Mit jelent a szabadság, a szeretet, a kegyelem, mások és önmagunk megértése? Fűzfa Balázs irodalomtörténész hat ikonikus magyar fejlődésregény segítségével járja körül ezt a mindannyiunkat érintő témát.
Névjegyek Bolognából
Orosz Annabella Szép Magyar Könyv-díjas illusztrátor, az IGYIC arculatának tervezője és a Mesecentrum képszerkesztője Bolognában járt. Ez az első beszámolója a világ legnagyobb gyerekkönyves találkozójáról, lesz még két másik is.
„Akárhogy is vonszoljuk, a 20. század mögöttünk van” – Závada Pál verses regénye
„A 20. század számos történeti szín megírására lehetőséget ad, túl nagy a választék. Az érdekelt, hogyan választhatnék olyat, amelyikből nem lehet kihagyni a fasizmust, a kommunizmust és a magunk életét sem.” Závada Pál Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című könyvét telt ház előtt mutatták be a Puskin moziban. A szerzővel Karafiáth Orsolya író beszélgetett.
18.48 – A steampunk összeesküvés
Mit rejt az Akadémia pincéje? Hová viszik Széchenyit a robotlovak? Legyőzhető-e a Reinaand Birodalom? Különös kérdések, ugye? Még jó, hogy nem valami történészkonferencián merülnek föl, hanem a 45. Fővárosi Képregénybörzén, ahol sajátos képregényfolyam került a kezembe. 18.48 a címe.
Fotós foglalkoztatókönyv gyerekeknek
Fotózni jó! címmel megjelent az első hazai fotós foglalkoztatókönyv 8–14 éves gyerekeknek.
„Mi vagyunk az őseink legnagyobb álma” – Interjú Samuel Mago íróval
A Bécsben élő, 26 éves újságíró és író, Samuel Mago küldetésének tekinti, hogy tehetségével a cigányok és nem cigányok közti párbeszédet, a cigányság értékeinek elismerését segítse. Vele beszélgettünk pályakezdésről, a kisebbségi újságok szerepéről és arról, mit jelent bécsinek lenni.
A halszem mindent lát – Mezei Gábor Száraztenger című verseskötetéről
A gyöngyösi születésű, friss Móricz Zsigmond-ösztöndíjas, idén negyvenéves Mezei Gábor több szálon kötődik a szépirodalomhoz. Egyrészt az ELTE tudományos munkatársa, másrészt a MŰÚT irodalmi rovatvezetője, ezenkívül rendkívül figyelemre méltó költő, akinek harmadik, Száraztenger című lírakötete a napokban jelent meg a Kalligram Kiadónál.
„Soha nem a díjakért írtam, de a pozitív visszajelzések számítanak” – Hodossy Gyula alkotásról és kultúraszervezésről
Még a József Attila-díj sem tudta eltántorítani attól, hogy közösségépítő tevékenységének elsőbbséget adjon: az ünnepélyes átadó után azonnal hazautazott Dunaszerdahelyre, hogy a Vámbéry irodalmi estek újraindítását szervezze. A frissen díjazott költővel, Hodossy Gyulával beszélgettem.
Megrendítő csönd és a tengerpart szobrai – a Nemes Nagy Ágnes-turné Cassinóban és Nápolyban
Március 24-én, a Nemes Nagy Ágnes irodalmi utazás negyedik napján Nápolyban és Cassinóban tartott a magyar csoport emlékező és irodalmi programokat.