Irodalom
Az érzékenység és a brutalitás édestestvérek – Áfra János Glaukóma című kötetéről
Áfra János debütáló kötete, a Glaukóma 10 évvel ezelőtt jelent meg a József Attila Kör és a Prae Kiadó közös gondozásában, tavaly pedig új kiadást kapott a Kalligram Kiadónál. Elolvastuk, elmeséljük.
Hazajönni Erdélybe mindig nagyon más – Irodalmi Karaván #1.
Január 24-én, hétfő reggel útjára indult a Petőfi Kulturális Ügynökség Irodalmi Karaván nevű irodalmi turnéja Székelyföldre. Az út célja kettős: amellett, hogy közönségtalálkozókon és rendhagyó irodalomórákon lehet találkozni a magyar irodalom jelentős alkotóival – például Bartis Attilával, Bereményi Gézával és Szöllősi Mátyással –, maga az utazás dokumentálása is célja a szervezőknek.
Lőrincz P. Gabriella költő kapta a Bella István-díjat
A Magyar Írószövetség és Érd közös díját 2022. január 23-án adta át Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke és Érd képviselője Lőrincz P. Gabriella költő részére.
Textil inspirálta történetek
Egészen mély, személyes történetek, gondolatok, asszociációk indultak kalandos utazásra Zoób Kati KATTARZIS névre keresztelt „irodalmi divatszalonjában”, amely stílusosan a magyar kultúra napján nyitotta meg kapuit Balatonfüreden. Bartis Attila író-fotográfust, Kiss Ferenc zenész-műgyűjtőt és Zoób Katit Juhász Anna kísérte el az álom témája köré felépített szellemi utazásra.
,,Viszonylagos öröklét” – A Nemes Nagy Ágnes 100 rendezvénysorozat nyitóestjéről
Az 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes a 20. századi magyar költészet, esszéirodalom és fordítás egyik legjelentősebb alakja volt, akinek tiszteletére szintén egy teljes évet szentelnek.
Petőfitől Jancsóig, Csontváryn át Bartókig – 10+1 művész a magyar kultúráról
Ha találkozna egy idegennel a vonaton, aki semmit sem tud a magyar kultúráról, miről mesélne neki, hogy fogalmat alkothasson rólunk? Ezt a kérdést tettük fel 10+1 kiemelkedő hazai művésznek. Íme a válaszok!
200 Petőfi szabadon
A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar kultúra napja alkalmából szabadon hozzáférhetővé teszi Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat a 200 Petőfi szabadon weboldalon.
Megnyílt az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár
Az evangélikus egyház országos központjának épületében január 21-én felavatták az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat.
A Himnusz kalandos útja
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén nemzeti Himnuszunk kéziratát, amely kalandos úton került az Országos Széchényi Könyvtárba.
Hiánypótló szövegek a magyar kultúra napjára
A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata 2022-ben a magyar kultúra napjára három jelentős könyvet tesz közzé.
„Látjátok, feleim…” – Dokumentumfilmet készített az OSZK
A magyar kultúra napja alkalmából az M5 televíziócsatorna január 22-én, szombaton mutatja be a nemzeti könyvtár gyártásában megvalósult, „Látjátok, feleim...” című 70 perces dokumentumfilmet.
Bartók Imre kapta az idei Mészöly Miklós-díjat
Bartók Imre író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet szerdán adtak át Mészöly szülővárosában, Szekszárdon – közölte a szervező Mészöly Miklós Egyesület az MTI-vel.
A magyar avantgárd művészpárja a Kassák Múzeum új kiállításán
A magyar avantgárd két kevésbé ismert költője, Újvári (Kassák) Erzsi és férje, Barta Sándor alakját idézi fel az óbudai Kassák Múzeum Csodálatos történet? címmel január 29-től látható kiállítása.
Jelen a múlt – Illisz Ákos Csaba A páduai című regényéről
Illisz Ákos Csaba regénye a magyar középkorba ránt be. Ám a máról beszél vele.
Díjazták az Országút legnépszerűbb szerzőit
Hétfő este az óbudai Selyemgombolyító Rendezvényház nagytermében bensőséges ünnepségen adták át az Országút folyóirat szerkesztői a lap frissen alapított irodalmi díjait legnépszerűbb szerzőiknek. A legolvasottabb alkotóknak járó elismerést vers kategóriában Lackfi János József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, próza kategóriában Döme Barbara író, a Magyar Kultúra főszerkesztő-helyettese, esszéistaként pedig Korzenszky Richárd emeritus apát kapta.
Nyelvműhely: akinek nótája nincsen, annak szíve sincs?
Hiába az értelmiségi fanyalgás, a magyar nóta nemrég hungarikummá minősült. E témában a nagyobb nyelvészeti-stilisztikai kutatások mégis hiányoznak. Vajon ez abból adódik, hogy a bölcsészek rangon alulinak tartják a témát? Pedig nincs olyan terület, amelyhez csak kesztyűs kézzel nyúlhatnánk: a nyelvész górcső alá veszi a slágerszövegeket, a közhelyeket, a politikai lózungokat is. Miért lenne kivétel a nóta?