Jeles napok
Bosco Szent János
BOSCO SZENT JÁNOS (Becchi, Torino mellett, 1815. augusztus 16. – Torino 1888. január 31.) kilencéves korában álmot látott, amely meghívásának első jele volt. Kezdte maga köré gyűjteni a környékbeli fiúkat. Tanította őket a katekizmusra, elismételte nekik a templomban hallott prédikációt. Belépett a chieti szemináriumba, majd 1841-ben pappá szentelték. Utána még két évig tanult egy torinói konviktusban, itt erkölcstani és szónoki tudását mélyítette. Közben rabokat, betegeket, szegényeket gondozott. Egy templomba tévedő fiút megtanított keresztet vetni és beszélt neki a Teremtőről. A fiú egy hét múlva öt társát is elhozta magával; majd egyre többen és többen jöttek és hallgatták Don Bosco tanítását, sőt vele is maradtak. Öt évvel később már négyszáz fiú vette körül. Szentmisén, katekizmusoktatáson, versenyeken vettek részt, énekeltek. Don Bosco később elvállalta egy kórház lelki irányítását, s kialakított egy kis kápolnát, amelyet Szalézi Szent Ferenc tiszteletére szenteltek. A mi fogalmaink szerint napközi otthonként működő intézmény lassan éjszakai menedékhellyé vált, alamizsnából éltek. Az 1854. évi kolerajárvány idején ő és fiai segítettek a betegek ápolásában. Megalapította a Szalézi Szent Ferenc Társulatot, az egyháztörténelem egyik leghatásosabb szerzetesrendjét. Közben egy egész iskolarendszer fejlődött ki a kezdeményezésből. Műhelyeket is kialakítottak, hogy a fiatalok különböző mesterséget is elsajátíthassanak. 1872-ben megalapította a rend női ágát is, amelyet a Segítő Szűzanyáról nevezett el. Halála után találták meg naplóját: „Oratóriumbeli emlékek 1825–1855. Csak a szalézi tagoknak. A Szalézi Társaságnak.”
A szalézi rend hihetetlen gyorsasággal terjedt Itáliában és külföldön is. Don Bosco halála évében, 1888-ban a szalézieknek kétszázötven háza volt százharmincezer növendékkel. Élete folyamán hatezer pap került ki intézeteiből, akik közül ezerkétszáz szalézi szerzetes lett.
XI. Pius pápa 1929-ben boldoggá, 1930-ban szentté avatta. A római kalendáriumba 1936-ban vették föl ünnepét.
Január 31-én történt
2020. január 31-én hunyt el Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó első mestere Szabó Lőrinc volt, írói alapelve pedig, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Első önálló kötete, a Paradicsommadár 1959-ben jelent meg, amit hét évtizedes pályafutása során közel ötven másik követett, köztük Az égig érő föld, a Nap jár a homoktetőkön, A menekülő, A szerelem szürrealizmusa és a Fejem alatt telihold.
Január 31-én történt
1606 Angliában kivégezték a lőpor-összeesküvést vezető, fanatikus katolikus Guy Fawkest, aki a Parlamentet és I. Jakab királyt akarta a levegőbe röpíteni.
1747 Londonban megnyílt az első bőr- és nemi betegségek gyógyítására specializálódott klinika, a Lock Kórház.
1865 Az amerikai polgárháború utolsó napjaiban Robert E. Lee tábornokot nevezték ki a déli Konföderáció csapatainak főparancsnokává. Ugyanezen a napon fogadta el a washingtoni Kongresszus az amerikai alkotmány 13. kiegészítését, amely eltörölte a rabszolgaságot.
1891 Az Országgyűlés elfogadta a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt.
1901 Moszkvában bemutatták Anton Pavlovics Csehov Három nővér című színdarabját.
1928 A Szovjetunióban a Sztálin elleni hatalmi harcban alulmaradt Lev Davidovics Trockijt Alma-Atába száműzték.
1943 Megadta magát a Sztálingrádnál körülzárt német 6. hadsereg parancsnoka, Friedrich Paulus vezértábornagy.
1946 A Nemzetgyűlés elfogadta a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket, a köztársaságot február 1-jén kiáltották ki.
1961 A Mercury MR-2 amerikai űrhajón űrutazásra indult az első emberszabású majom, Ham, a csimpánz.
1964 Először jelentkezett a Magyar Televízió képernyőjén a Delta tudományos ismeretterjesztő magazin.
1977 Párizsban megnyílik a high-tech stílusú Pompidou Központ.
1992 Megalakult a Magyar Művészeti Akadémia, amelynek elnökévé Makovecz Imre építészt választották.
2020 Az Egyesült Királyság 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után kilépett az Európai Unióból (Brexit).
2023 Az amerikai Boeing cég leállította a repülés történetében mérföldkőnek számító, 1968 óta készülő Boeing 747 Jumbo Jet személyszállító repülőgépek gyártását.
Január 31-én született
1543 Tokugava Iejaszu, a japán sógunátus megalapítója
1797 Franz Schubert osztrák zeneszerző
1804 Bajza József költő, kritikus, szerkesztő, akadémikus
1894 Funk Pál fotóművész, divattervező, operatőr
1902 Jávor Pál, az 1930–40-es évek legnagyobb magyar filmcsillaga
1902 Alva Myrdal Nobel-békedíjas svéd diplomata, szociológus
1910 Giorgio Perlasca olasz üzletember, a vészkorszakban a magyar zsidóság mentője
1921 Mario Lanza amerikai operaénekes, tenor, filmszínész
1923 Norman Mailer amerikai író, a Meztelenek és holtak szerzője
1924 John Lukacs (Lukács János) Széchenyi-nagydíjas történész, író, a Corvin-lánc kitüntetettje
1924 Tengiz Abuladze szovjet–grúz filmrendező
1925 Csohány Kálmán grafikusművész
1929 Rudolf Ludwig Mössbauer Nobel-díjas német fizikus, az MTA tiszteleti tagja
1929 Jean Simmons Golden Globe-díjas angol–amerikai filmszínésznő
1935 Óe Kenzaburó Nobel-díjas japán író
1937 Philip Glass amerikai zeneszerző
1938 Beatrix, 1980 és 2013 között holland királynő
1942 Derek Jarman angol rendező
1946 Fenyvesi Félix Lajos Táncsics Mihály-díjas költő, író, újságíró
1948 Kováts Kolos Kossuth-díjas operaénekes
1956 Johnny Rotten (eredeti nevén: John Joseph Lydon) brit zenész, a Sex Pistols énekese
1965 Igaly Diána olimpiai bajnok sportlövő
1966 Kicska László, az Edda basszusgitárosa, a Subway Stúdió produkciós vezetője
1970 Minnie Driver brit színésznő
1971 Aradi Tibor humorista, kabarészínész
1974 Gálhidy Péter Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
1981 Justin Timberlake amerikai popénekes, filmszínész
Január 31-én halt meg
1606 Guy Fawkes angol katona, a lőpor-összeesküvés néven ismert merényletkísérlet egyik kitervelője
1719 Vay Ádám kuruc tábornok, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari főkapitánya
1868 Kőrösi József, szegedi születésű ausztriai gyáralapító.
1871 Neuschloss Simon, az első magyar parkettagyár megalapítója
1888 Bosco Szent János olasz katolikus pap, a Don Bosco szalézi rend alapítója
1894 Czimmermann István hittérítő, Afrika-utazó
1933 John Galsworthy Nobel-díjas angol író
1944 Jean Giraudoux francia drámaíró, író, diplomata
1956 Alan Alexander Milne angol író, a Micimackó szerzője
1974 Samuel Goldwyn amerikai filmproducer, a Metro–Goldwyn–Mayer stúdió egyik alapítója
1989 Martinkó András nyelvész, irodalomtörténész
1994 Pierre Boulle francia író, a Híd a Kwai folyón és A majmok bolygója szerzője
2014 Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere
2017 Mózes Attila Márai Sándor-díjas író, irodalomkritikus, szerkesztő
2019 Ihász Kálmán olimpiai bajnok labdarúgó
2020 Tornai József Kossuth-díjas költő, író, műfordító
2022 Babarczy László Kossuth-díjas színházi rendező
2023 Schmidt Egon Kossuth-díjas ornitológus
