Keresés
Így fest számokban az idei Művészetek Völgye
Vasárnap véget ért az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának jubileumi kiadása. Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend idén is rengeteg völgylakót fogadott.
Hírmozaik – július 22.
Népszerű hollywoodi animációs rendező tart workshopot Budapesten, számos helyen kedvezmény jár majd a szigetlakóknak, a képző lépcsőjére ült Mihály – hírösszefoglalónk.
Fél évszázad júliusi kulturális durranásai Abaligettől a Népstadionon át a Művészetek Völgyéig
Abaligeti KISZ-tábor, Queen a Népstadionban, Kapolcs és a Műcsarnok videótékája: az elmúlt fél évszázad legnagyobb júliusi kulturális durranásai Magyarországon.
Krézi srác, döglött macska és kozmikus szerelem – hét dal a harmincéves Heaven Street Seventől
A Heaven Street Seven bár tizenegy éve inaktív, jeles alkalmakon szerencsére el lehet csípni őket: nagyjából ötévente Orfűn és a Parkban adnak koncertet. A 2000-es és 2010-es évek magyar gitárzenei szcénájának kultzenekara szombaton játszik megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából Budapesten – a Kb. 30 című koncertre készülve tekintjük át munkásságukat hét dalon keresztül.
Simon Debóra: Nem szeretném, hogy a képek teljesen elnehezüljenek
Simon Debóra Eszter festményein puha, lazúros felületek találkoznak tűkkel, ollókkal, szemekkel és vörös cseppekkel. A képek első pillantásra meditatív, szinte súlytalan világokat nyitnak meg, közelebbről nézve azonban rendre felbukkan bennük valamilyen behatolás vagy fenyegetés. A művésszel gyerekkori rajzairól, az édesapja elvesztése után megjelenő felhőkről, az irányított véletlenekről, és a tanításról beszélgettünk.
Szirtes Edina „Mókus”: A magyar népléleknek szüksége van az együtt éneklésre
Közös éneklésre várja a közönséget a Libabőr Szent Iván éjszakáján, a hagyományos koncertek kereteit átlépő eseményen a fellépők és a nézők egyetlen kórussá alakulnak.
Róth Miksa színes ablaküvegek és mozaikok nyelvére fordította a történelmet
Az 1944. június 14-én elhunyt Róth Miksa díszítőművészetével, opálosan csillogó ablakaival kiszínezte a történelmi Magyarországot, „fényjátékaival” elmesélte ezeréves történetünket. Talán ő az a művészünk, aki a történelmi Magyarország legtöbb városában hagyta ott a kézjegyét.
A szalamandra szeme – Megérkezett az Úgyfest első epizódja
Bonczidai Éva író, dramaturg, újságíró, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője a Barcsay-díjas képzőművész Krizbai Gergely, azaz Krizbo vendége a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Úgyfest című sorozata első részében, ahol nemcsak izgalmas dolgokról beszélgetnek, de az elhangzottak illusztrációjául egy közös festmény is születik.
Mautner Zsófi: A kultúra az életünk sava-borsa, ami mindent és mindenkit összeköt
Június 20-án, Szent Iván éjszakájához legközelebb eső szombaton ismét Múzeumok Éjszakája, melynek fókuszában idén a gasztronómia és a kultúra kapcsolata áll. Az Ízekbe zárt történetek tematikájú rendezvény nagykövetével, Mautner Zsófi gasztronómiai szakíró-műsorvezetővel beszélgettünk.
A Hansági Múzeumtól a kolorádóbogárig – Egy nap a Szigetközben és környékén
Ha aktív pihenésre vágyunk, kitűnő választás lehet a Szigetköz és környéke, ugyanis Magyarország legnagyobb szigete nemcsak történelmi emlékekben és kultúrkincsekben gazdag, de gyönyörű tájakban, holtágakban és ártéri erdőkben is bővelkedik, amelyeket akár kerékpár- vagy a vízitúra keretében is felfedezhetünk.
Tétre, helyre, befutóra: a magyar lóversenyzés Kincsemtől Overdose-ig
Alice Walker szerint a lovak szebbé teszik a tájat. Hát még a lóversenypályák – tehetjük hozzá. A budapesti lóversenypálya főtribünjét például Feszty Adolf építész álmodta meg, még 1878-ban, de ne szaladjunk ennyire előre, mintha lóversenyen lennénk! Az első magyar lóversenyt 1827. június 6-án tartották, a győztes pedig a Széchenyi István nevelte Babieka nevű telivér lett.
(Szép)irodalmi fokhagymák
A reggeli a kertben volt a rokonoknál, akik befogadtak nyaralásra Balatonfenyvesen. Manci néni mindenfélét fölrakott az asztalra, Tóni bácsi a hajnali horgászat után jó étvággyal falatozott.
Papp János haikut suttog a csobánkai hársnak
Az ország egyik legkedveltebb színésze nemcsak játszani, hanem túrázni is szenvedélyesen szokott. Európa, Ázsia, Amerika vadregényes tájai mellett itthon végigjárta az Országos Kékkör teljes útvonalát és a Szent Jakab-utat. Talán az sem véletlen, hogy évtizedek óta az ő hangján szólal meg magyarul az idén százéves Sir David Attenborough.
Június 9-én történt
1916. június 9-én született – és 1993-ban hunyt el – Somogyi József Kossuth- és Munkácsy-díj díjas szobrász, aki 1953-ban készítette el első kiemelkedő művét, a Martinászt, amit a hatvanas években olyan ikonikus alkotások követtek, mint Szántó Kovács János bronzplasztikája Hódmezővásárhelyen, Zrínyi Miklós lovas szobra Szigetváron és a Mednyánszky-síremlék a Fiumei úti sírkertben. A köztéri szobrok mellett a terrakotta körplasztikák, a bronz kisplasztikák, a domborművek, az érmek, valamint a rajzok is művészetének fontos részét képezték.
Május 20-án történt
„A vers az emberi elme hibátlan működése; a szikrázó fölismerés, hogy a részletek milyen jól összeillenek ott, hol a haláltábor túlterhelt parancsnoka pihenésképpen rózsát metsz; más szóval a jó meg a rossz fogaskerekekként kapcsolódnak össze, és a mérték mindig mi magunk vagyunk, akik hol meghunyászkodást, hol lázadást töltünk a történelmet mozgató motorba” – fogalmazta az 1936. május 20-án született – és 2002-ben elhunyt – Kossuth-díjas költő, műfordító, Orbán Ottó, a Fekete ünnep, az Emberáldozat és A kozmikus gavallér című kötetek szerzője.
Hírmozaik – május 10.
Űrhajós kronométer és Füst Milán aranyórája is szerepel a BÁV 87. művészeti aukcióján, ajándékkoncerttel kezdik az idei Szegedi Szabadtéri Játékokat, az Erkel Színház után az Operaházban is előadják Schönberg monumentális oratóriumát – hírösszefoglalónk.
Június 2-án történt
„Görbe tükör az emberi értelem, melyben az igazság tükröződik, és hol a geometria, mely megmutatja, mennyivel torzít ez a tükör, hogy a valóságot legalább elképzelhessük, ha már látni nem láthatjuk!” – fogalmazta az 1921. június 2-án született – és 1992-ben elhunyt – Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, Karinthy Ferenc, a Szellemidézés, a Don Juan éjszakája, az Epepe, a Budapesti tavasz és a Budapesti ősz című regények, illetve a Bösendorfer, a Dunakanyar, a Gellérthegyi álmok, a Gőz és a Hangok az űrben című színművek szerzője.