Keresés
Kultúra a fotelből – Fesztbaum Béla ajánlja
„Remélem, hogy a végén, ha áldozatokkal is, de pozitív irányba indulhatunk el." Fesztbaum Bélát, a Vígszínház színművészét kérdeztük.
„Az a példa van előttem, hogy a munkája a hivatása, a hobbija, a szenvedélye is”
Az interjúalanyok szerint nincs abban semmi különleges, ha egy anya nemzetközi hírű múmiaszakértő, a lánya pedig a szuperintelligensek világszervezetének az elnöke.
Kilenc kedvencünk Miloš Formantól
Február 18-án lenne 90 éves generációjának egyik legelismertebb filmese, a kétszeres Oscar-díjas Miloš Forman, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott a filmtörténetben.
Elakadó szavak színháza
Éreztük már úgy, hogy félünk megszólalni, mert mindenki minket figyel? Mi lesz, ha belesülünk a mondandónkba, és kinevetnek? A dadogók nap mint nap megélik ezeket a pillanatokat, amikor kenyeret vesznek a boltban vagy felszólalnak egy megbeszélésen. A Thália Pódium próbáin azonban ők is színészekké válnak, szavalnak és játszanak, megtapasztalva, hogy a beszédhibák legyőzhetőek.
„Megrázó élmény ezzel szembesülni” – Beszélgetés Egri Márta színművésszel
Mi kell ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen másokért feláldozni magát? Lehet-e egy idős ember élete kevésbé értékes egy fiatalénál? Erről is beszélgettünk Egri Márta színésznővel a Gyerekek című előadás kapcsán, amelyben Kiss Marival és Hegedűs D. Gézával játszik a Rózsavölgyi Szalonban.
Margaret Island ingyenes streamkoncert és dalpremier
Április 11-én este nyolc órakor tartja tavaszindító élő streamkoncertjét a Margaret Island zenekar, ahol a Ha elvesznél című új dalukat is bemutatják.
„Embernek tekintjük egymást” – Találkozás Szabó Borbálával és Nényei Pállal
Egy esős délelőtt találkozom a házaspárral, akikkel irodalom és iskola témában egyeztettem interjút. A helyszínt ők javasolták, egy kisbaba mellől elszakadni nagyobb kihívás, mint nekem odaérni bárhova. Noha épp költöznek, és sajátos ritmust diktál a baba napirendje is, időt szánnak rám, bár a témafelvetéskor a válaszként érkező sóhajból érzem a „jaj, hányszor beszéltünk már erről” fáradtságát. De ha kortárs ifjúsági irodalomról és az iskoláról van szó, őket mindenképp érdemes kérdezni.
Petőfitől Jancsóig, Csontváryn át Bartókig – 10+1 művész a magyar kultúráról
Ha találkozna egy idegennel a vonaton, aki semmit sem tud a magyar kultúráról, miről mesélne neki, hogy fogalmat alkothasson rólunk? Ezt a kérdést tettük fel 10+1 kiemelkedő hazai művésznek. Íme a válaszok!
A halászat szerelmese a tóparton
Solymos Ede néprajztudós, a magyar hivatásos és népi halászat kutatója idén lenne 90 éves.
„Erre a pokolra gondolni sem akarunk”
Miként lehet megmutatni vagy elfedni a színpadon az erőszakot? Erősebb egy erőszakos jelenet, ha csupán elmeséljük? Miért baj, ha egy film romanticizálja az erőszakos motívumokat? Tompa Andrea író, kritikus online színházi beszélgetéssorozatában erről volt szó.
„Van, hogy nem száll le az Isten”
Kvittek vagyunk címmel jelent meg Molnár Piroska és Bíró Kriszta beszélgetőkönyve. A 75 éves színésznő fiatalkori „ki ha én, nem” attitűdjéről, bizalomról és „kottás rendezőkről” is mesélt az online könyvbemutatón.
Meglepetés – Vöröskéry Dóra novellája Janikovszky Éva 95. születésnapjára
Janikovszky Éva április 23-án lenne 95 éves. Ebből az alkalomból három kortárs írót, költőt kértünk meg, hogy játsszanak velünk. A harmadik írás egy születésnapi történet.
Esélyt adni a tehetségnek
Bizonyára rengetegen akadtak már rá a Hajógyár YouTube-csatornájára. Különleges zenei bemutatkozások, popszakmai életutak, rapszövegek irodalmi elemzése, tetoválóművészek vallomása: ezernyi érdekes filmecske kezd összeállni valami nagyon különleges, nagyon izgalmas tartalommá. Hogy mi ez, de legfőképpen hogy mi lesz, arról Dénes Adélt, a Petőfi Kulturális Ügynökség Könnyűzenei Igazgatóságának vezetőjét, a Hajógyár főszerkesztőjét kérdeztük.
„A vers olvas bennünket” – Kovács Ida irodalmi muzeológus a ma is élő József Attiláról
József Attila szerelmei: hogyan lehet egy efféle témáról egyszerre érdekesen, igényesen és ízlésesen beszélni? Másrészt milyen haszon remélhető tőle, és hogyan része az irodalomtörténetnek? Mi kell továbbá ahhoz, hogy a költőt itt és most élőnek, verseit pedig hozzánk szólónak érezhessük?
Emlékek a nagy művészekről
Ha nem felejtjük el Ziliát, Hamletet, Szindbádot, mi leszünk többek, gazdagabbak – állítja a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, amelyben Ruttkai Éváról, Gábor Miklósról és Latinovits Zoltánról nyílik emlékkiállítás március 18-án. A tárlatot magángyűjteményük anyagából Gábor Júlia és Szigethy Gábor rendezte.
Mennyit olvas egy átlag magyar ember?
A pesszimisták valószínűleg most lemondóan sóhajtanak. Bizony, ha felszállunk a villamosra, a többség kezében okostelefont, és nem Márai-összest látunk. Ettől függetlenül jobb, ha nem temetjük még a könyvpiacot: szerencsére továbbra is van egy vékony, ám kitartó réteg, akik ragaszkodnak a könyvekhez. Íme a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a PIM és a Tárki kutatásának eredménye.
Pénteki kultúrrandi Szente Anita íróval
Nem várom el az olvasótól, hogy úgy értelmezze a szövegeket, mint én. Annak örülök, ha olvasás közben arra gondol, asszociál, amire akar − vallja Szente Anita, akinek nemrégiben Blues, libabőr és köntös címmel jelent meg első novelláskötete.
„Átengedni magunkat a zeneműveknek” – Interjú Ránki Dezsővel
Ha öncélúan akarunk egyediek lenni, az biztosan tévútra vezet – vallja Ránki Dezső. A Nemzet Művésze díjjal kitüntetett zongoraművészt véletlenekről, mindig újjászülető művekről és nyilvánosságról is kérdeztük. Írásban válaszolt.
Nincs visszaút – A Welcome című filmről
Isten hozott! De hol is? Ki üdvözöl kit? Milyen határon lépünk át? Milyen a köszöntés tónusa? Kedvesen fogadnak, vagy a színemet sem akarják látni? Mi okból járok határvidéken? Hogyhogy ide vetett a sorsom? Mi történt azzal a hellyel, ahol korábban otthon voltam? Mi történik velem? Hogyan változtat meg az, hogy elhagyom a megszokott helyem? Ugyanaz maradok-e, amikor megérkezem, mint aki elindult? Dudás Balázs 2017-es filmjéből, a Welcome-ból megtudjuk.
Nyelvműhely: akinek nótája nincsen, annak szíve sincs?
Hiába az értelmiségi fanyalgás, a magyar nóta nemrég hungarikummá minősült. E témában a nagyobb nyelvészeti-stilisztikai kutatások mégis hiányoznak. Vajon ez abból adódik, hogy a bölcsészek rangon alulinak tartják a témát? Pedig nincs olyan terület, amelyhez csak kesztyűs kézzel nyúlhatnánk: a nyelvész górcső alá veszi a slágerszövegeket, a közhelyeket, a politikai lózungokat is. Miért lenne kivétel a nóta?