Jeles napok
A békéért küzdő írók világnapja
A BÉKÉÉRT KÜZDŐ ÍRÓK VILÁGNAPJÁt a Nemzetközi Pen Club hirdette meg 1984 júniusában.
Novobátzky Károly születésnapja – 1884
A magyarországi elméleti fizikaoktatás megszervezője, a relativitáselmélet és az elektromágneses tér elméletének kutatója, NOVOBÁTZKY KÁROLY (Temesvár, 1884. március 3. – Budapest, 1967. december 20.) az Eötvös kollégium tagjaként tanult a budapesti tudományegyetem matematika-fizika szakán. Olyan kiváló tanárai voltak, mint Eötvös Loránd, Kőnig Gyula és Beke Manó. Diplomázása után az első világháborúban tüzértisztként harcolt. Pályáját gimnáziumi tanárként kezdte; 1945-től a tudományegyetem elméleti fizikai tanszékének tanszékvezető professzora volt haláláig. Élete legfontosabb feladatának az oktatást tartotta; iskolateremtő tudós volt, tanítványainak százai lettek elismert, sikeres kutatók. Tankönyvei közül különösen jelentős az elektrodinamikával illetve a relativitáselmélettel foglalkozó kötet.
Fő kutatási területe az erőterek fizikája volt, az egységes térelmélet megalkotása foglalkoztatta. Kutatásokat végzett az elektromágneses sugárzás kvantumelméletével kapcsolatosan. Továbbfejlesztette a fényelhajlás Kirchhoff-féle elméletét, jelentős eredményeket ért el a szigetelő anyagok elektrodinamikájának vizsgálata terén. Bebizonyította, hogy a kvantummechanika alapegyenletéhez, a Schrödinger-egyenlethez minden hullámelméleti analógia nélkül, tisztán mechanikai úton is el lehet jutni.
Tevékenységét, eredményeit számos állami kitüntetéssel ismerték el.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Andrássy Manó gróf születésnapja – 1821
ANDRÁSSY MANÓ (Kassa, 1821. március 3. – Görz, 1891. április 23.): vasgyáros, a kevés magyar arisztokrata iparmágnás közül a legjelentősebb személyiség a XIX. század második felének Magyarországán. Egyetemi tanulmányai végeztével utazást tett Nyugat-Európában és Észak-Afrikában; útjáról a Honderű c. lapnak küldött tudósításokat. 1848-ban Torna vármegye választotta meg országgyűlési képviselőjének. Részt vett az 1848–49-i forradalom- és szabadságharcban, majd ennek leverése után külföldre menekült és beutazta Kínát, Indiát.
A kiegyezés után hazatérve korszerűsítette Sajó-menti vasművei vasércbányászatát és kohászatát. Kezdeményezésére alakult 1868-ban a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat, amely 1881-ben egyesült a Rimamurány-völgyi Vasmű Részvénytársasággal. Magyarország akkori legnagyobb nehézipari vállalatának, a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságnak igazgatósági tagja volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Krenner József Sándor születésnapja – 1839
KRENNER JÓZSEF SÁNDOR (Buda, 1839. március 3. – Budapest, 1920. január 16.): mineralógus, műegyetemi tanár; az ifjú Eötvös Loránd nevelője, később több mint negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. A természettudományi doktorátust Tübingenben szerezte meg. 1866-tól a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának múzeumi őre, 1894-től haláláig igazgatója volt. 1870-től 1894-ig a műegyetem ásvány- és kőzettan tanszékének tanára, 1894–1913-ban a budapesti tudományegyetemen az ásvány-kőzettani intézet vezetője volt. A Nemzeti Múzeum ásványtárát a világ egyik legelső ilyennemű gyűjteményévé fejlesztette. Korának egyik legjobb európai ásványismerője volt, számos új ásványfajt fedezett fel, határozott meg és írt le; ő foglalkozott először a kriolitokkal; nagy érdeme az anglesitekkel és tellúrvegyületekkel kapcsolatos régi hibás megállapítások kijavítása. 1877-ben Nagyág híres aranybányájában új arany-ezüst tellúrércet fedezett fel, amelyet róla Krenneritnek neveztek el. A magyar geológia és ásványtan nagy mecénásáról, Semsey Andorról nevezte el az 1881-ben felfedezett Semseytet és az 1889-ben Felsőbányán felfedezett ólomezüst-antimon-kénvegyületet, az Andoritot. Eötvös nevét viseli az általa felfedezett Lorandit, és a nevéhez fűződik az avasit (1881), kornelit (1888), warthait (1909), schafarzikit (1915) felfedezése is. A Földtani Társulatnak 1895-től 1898-ig elnöke, 1912-től tiszteletbeli tagja volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Március 3-án történt
1883-ban ezen a napon született Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze. Pályáját vándorszínészként kezdte, majd Debrecenben, Szegeden, a pesti Népszínházban, a Magyar Színházban, a Vígszínházban, majd a főváros szinte valamennyi színházában játszott. Számos néma- és hangosfilmben szerepelt, legemlékezetesebb alakítása Székely István 1931-es Hyppolit, a lakájának főszerepe volt.
Ünnepek, emléknapok
A hallás világnapja – Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére 2016 óta tartják.
A vadvilág világnapja – Az ENSZ Közgyűlésének 2013-as határozata alapján 2014-ben ünnepelték először.
A veleszületett fejlődési rendellenességek világnapja – A veleszületett rendellenességek regisztereinek nemzetközi szervezete (ICBDSR) kezdeményezésére 2015-ben rendezték meg először.
A békéért küzdő írók világnapja – A Nemzetközi Pen Club hirdette meg 1984 júniusában. Forrás: OSZK.
Szent Kunigunda ünnepe – Szent II. Henrik német-római császár felesége, Luxemburg egyik védőszentje.
Március 3-án történt
1845 Florida lett az Egyesült Államok 27. szövetségi állama.
1848 Kossuth Lajos elmondta nevezetes felirati javaslatát a pozsonyi rendi országgyűlés alsótáblájában.
1853 A Ludovika udvarán kivégeztek három magyar szabadsághőst, Noszlopy Gáspárt, Sárközy Somát és Jubál Károlyt.
1861 II. Sándor orosz cár aláírta a jobbágyfelszabadítást elrendelő manifesztumot.
1875 Párizsban bemutatták Georges Bizet Carmen című operáját.
1878 San Stefanóban aláírták az orosz–török békeszerződést, amelynek nyomán Bulgária felszabadult az ötszáz évig tartó török uralom alól.
1881 Magánvállalatként megkezdte működését a Magyar Távirati Iroda (MTI).
1911 Budapesten, az Andrássy úton megnyílt a Párisi Nagy Áruház, az ország első modern áruháza.
1918 Breszt-Litovszkban Szovjet-Oroszország és Németország, valamint szövetségesei (az Osztrák–Magyar Monarchia, Törökország és Bulgária) békeszerződést írtak alá.
1923 Megjelent az amerikai Time magazin első száma.
1975 Leninvárosban (ma: Tiszaújváros) felavatták a Tiszai Vegyi Kombinátot (2015-től Mol Petrolkémia Zrt.).
1991 A volt szovjet tagköztársaság Lettországban és Észtországban népszavazáson döntöttek a függetlenségről.
2005 Steve Fossett amerikai milliárdos három nap alatt leszállás és tankolás nélkül, egyedül repülte körbe a Földet szuperkönnyű sugárhajtású repülőgépével.
Március 3-án született
1719 Johann Lucas Kracker osztrák festő, a magyarországi késő barokk festészet meghatározó egyénisége
1821 Andrássy Manó vasgyáros, a kevés magyar arisztokrata iparmágnás közül a legjelentősebb személyiség a 19. század második felének Magyarországán.
1823 Pesty Frigyes történész, akadémikus
1831 George Mortimer Pullman amerikai gyártulajdonos, az első vasúti hálókocsi megépítője
1839 Krenner József Sándor mineralógus, műegyetemi tanár. Életéről az OSZK honlapján olvashatunk bővebben.
1844 Gundel János vendéglős, a magyar szálloda- és vendéglátóipar úttörője, a neves vendéglősdinasztia alapítója
1847 Alexander Graham Bell skót születésű amerikai feltaláló, a telefon szabadalmaztatója
1883 Csortos Gyula színész, a Hyppolit, a lakáj címszereplője
1884 Novobátzky Károly, a magyarországi elméleti fizikaoktatás megszervezője. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1904 Kristóf Károly aranytollas újságíró, író, a keresztrejtvény magyarországi meghonosítója
1908 Orosz Júlia Kossuth-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész
1914 Behár György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karnagy
1921 Kaján Tibor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas karikaturista
1922 Hidegkuti Nándor olimpiai bajnok labdarúgó, a legendás Aranycsapat középcsatára
1923 Kende Márta Balázs Béla-díjas grafikus, rendező, érdemes művész
1923 Doc Watson Grammy-díjas amerikai zenész, a pengetős gitártechnika virtuóza
1929 Gunda Antal Munkácsy Mihály-díjas grafikus
1949 Ascher Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész
1949 Marno János Józssef Attila-díjas, Babérkoszorú díjas költő, író, műfordító
1958 Roskó Gábor Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus, érdemes művész
1959 Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, érdemes művész
1960 Goda Gábor Harangozó Gyula-díjas koreográfus, rendező, érdemes művész
1978 Végh-Pozsár Kitti Éva Harangozó Gyula-díjas táncművész, néptáncos
1985 Tóth Vera énekesnő
1997 Camila Cabello kubai énekesnő
Március 3-án halt meg
1033 Szent Kunigunda német-római császárné, ünnepe: március 3.
1605 VIII. Kelemen, a 231. római pápa
1703 Robert Hooke angol természettudós, többek között az ingaóra feltalálója, a sejt első leírója és elnevezője
1804 Giovanni Domenico Tiepolo olasz festő és grafikus
1815 Mártonfi József római katolikus püspök, egyházi író. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1824 Giovanni Battista Viotti olasz hegedűművész, zeneszerző
1853 Noszlopy Gáspár honvédtiszt, akit Világos után is folytatott szabadságharcos szervezkedéséért kivégeztek
1858 Bajza József költő, kritikus, szerkesztő, publicista, akadémikus
1879 Paál László festő, a plein air tájképfestészet jelentős magyar egyénisége
1891 Jendrassik Jenő fiziológus, egyetemi tanár, a magyar orvosi fizika megteremtője. Az OSZK honlapján további érdekességeket is megtudhatunk róla.
1919 Pilter Pál kohómérnök, a Dunai Vasmű nyersvasgyártási technológiájának kidolgozója. Életéről erre a linkre kattintva olvashatunk bővebben.
1938 Déri Miksa mérnök, feltaláló. További érdekességek az OSZK honlapján.
1975 Németh László Kossuth-díjas író, drámaíró, esszéista. Életéről és munkásságáról erre a linkre kattintva tájékozódhatunk.
1993 Albert Sabin orosz származású amerikai bakteriológus, a gyermekbénulás védőoltásának, a róla elnevezett cseppek felfedezője
1995 Zádor Anna Kossuth-díjas művészettörténész
1996 Marguerite Duras francia írónő
2003 Horst Buchholz német színész
2005 Pálfy Alice színésznő
2006 Ifj. Kőmíves Sándor Jászai Mari-díjas színész
2007 Bereczky Júlia színésznő
2022 Bucz Hunor Jászai Mari-díjas színházi rendező, színigazgató
2023 Óe Kenzaburó irodalmi Nobel-díjas japán író
2023 Tom Sizemore amerikai filmszínész
2024 Vadász György Kossuth-díjas magyar építész, szobrász
