Szent Quirinus (Kerény)
Kerény, deákul Quirinus, katonatiszt, aki a legendai hagyomány szerint Hadrianus császár alatt a II. században szenvedett Rómában vértanúhalált.
Az örökvárosból származó ereklyéit a rajnavidéki Neuss őrzi. Matthias Zender kiváló kutatásaiból tudjuk, hogy a szent ottani hatalmas román temploma messzesugárzó Kerény-kultusz forrása, amely Belgiumra, Luxemburgra, Franciaország északi részére, szórványosan a keleti német vidékekre, így – ezt már mi tesszük hozzá – a XIII. század folyamán a Szepességbe is eljutott. Főleg járványos betegségek és jószágvész idején folyamodtak hozzá. A rajnai jámborságban a négy marsall, Vier Marschalle, eredetileg "istállómester" közé tartozott, tehát ott Remete Szent Antallal, Kornéllal és Huberttel együtt a legtiszteltebb középkori jószágpatrónusok között tartották számon.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)
Pethe Ferenc születésnapja – 1763
A magyar mezőgazdasági szakirodalom egyik megteremtője, a keszthelyi Georgikon tanára, PETHE FERENC (Büdszentmihály, 1763. március 30. – Szilágysomlyó, 1832. február 22.) a debreceni református kollégiumban folytatott teológiai és bölcseleti tanulmányokat, majd Alma Materének anyagi támogatásával hosszú, nyolc éves külföldi tanulmányutat tett. Elsősorban holland protestáns egyetemeken bővítette ismereteit, de tanulmányozta a gazdasági és politikai viszonyokat számos más európai országban: Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban, Poroszországban, Spanyolországban, Dániában és Svédországban is. 1796-ban Bécsben szerkesztette az első magyar gazdasági szaklapot, a Magyar Újság-ot. Ebben akarta közreadni külföldi tapasztalatait, de a lap egy év után érdeklődés hiányában megszűnt. 1797-től Pethe az első hazai mezőgazdasági tanintézetben, a Festetics György által szervezett Georgikonban tanított matematikát, üzemszervezést és mezőgazdasági építészetet és ő vezette a tangazdaságot is. Tanóráit az általánosan elterjedt latin nyelv helyett magyarul tartotta. Különböző nézeteltérések miatt elhagyta az intézetet és uradalmi inspektorként, bérlőként dolgozott. 1814 és 1818 között ismét egy szaklapot szerkesztett, a Nemzeti Gazdá-t, azonban ez is megszűnt előfizetők hiányában. Életének utolsó éveit Erdélyben töltötte és a lapszerkesztéssel itt is megpróbálkozott: egy politikai lapot, a Hazai Híradó-t adta ki, ismét csak csekély sikerrel.
Pethe főműve a terjedelmes, a mezőgazdasági üzemtan egészét átfogó Pallérozott mezei gazdaság című könyv volt. Első kötetében (1805) a talajtannal valamint növénytermesztéssel foglalkozott, a második kötetben (1808) a kertészeti, szőlészeti és erdészeti ismereteket tárgyalta, a harmadik kötetben (1814) pedig az állattenyésztés kérdéseit foglalta össze. Felismerte a belterjes termelés jelentőségét, felhívta a figyelmet arra, hogy a növénytermelés és állattenyésztés közötti helyes arányokat vetésforgó alkalmazásával lehet kialakítani. Hangsúlyozta a tejtermelés fontosságát. Legnagyobb teret a juhtenyésztés kérdésének szentelt, mivel felismerte, hogy az európai textilipar konjunktúrája miatt ez az ágazat nagy jövő előtt áll.
Pethe Ferenc korántsem csak elméleti ember volt; gyakorlati szakemberként is jelentős eredményeket ért el. A talajművelésben és az őrlésben alkalmazott eszközöket szerkesztett, tökéletesített, így például kis vonóerővel mozgatható ekét, boronát. A holland példa nyomán a szélmalmok hazai meghonosítását szorgalmazta. Igazi polihisztorként a mezőgazdaságtól távolabb eső területek is érdekelték. 1812-ben adták ki kétkötetes Mathézis-ét, majd megjelent Természethistória című műve, ez utóbbi azért is jelentős, mivel magyar nyelven az első kísérlet volt a biológiai tudományok rendszerének áttekintésére.
Pethe Ferenc törekvései túlságosan is előremutatóak voltak, korának feudális viszonyai és a napóleoni háborúk utáni gazdasági válság nem kedveztek megvalósulásuknak. Az általa javasolt változások feltételei csak a XIX. század közepe táján jöttek létre.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988 [Fehér György])
„A szabályszerűség aszfaltozott út: kényelmes járni rajta, de egy virág sem nő rajta” – tartotta Vincent van Gogh holland festőművész, aki 1853-ban ezen a napon született és akinek neve mára szinte márkává vált. A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjának tartott művész a pályafutása során csupán egyetlen festményét tudta eladni, halála után viszont egyre nőtt a hírneve, képei ma már csillagászati összegekért találnak gazdára.
Ünnepek, emléknapok
A bipoláris depresszió világnapja – Minden év március 30-án tartják, hogy érzékenyítse és tanítsa az embereket a betegséggel kapcsolatban.
Az orvosok világnapja – 2015 óta, a világ hatodik országaként Magyarországon is ezen a napon fejezzük ki az orvosok iránti tiszteletünket.
Hulladékmegelőzési világnap – 2023 óta rendezik meg az ENSZ-közgyűlés döntése alapján.
A palesztin föld napja – 1976. március 30-án az Izraelben lévő arab városokban élő palesztinok általános sztrájkba és demonstrációba kezdtek, tiltakozva az ellen, hogy az izraeli kormány elfoglalta földjüket.
Március 30-án történt
1722 Az erdélyi országgyűlés elfogadta a Habsburgok nőági örökösödési jogát lehetővé tevő Pragmatica Sanctiót.
1806 Bonaparte Napóleon József nevű fivére lett Nápoly királya.
1842 Az amerikai Crawford Long a világon elsőként végzett sebészeti műtétet érzéstelenítő, éter használatával.
1856 Párizsban aláírták az 1853 óta tartó, az Orosz Birodalom és az angol–török–olasz–francia szövetséges erők közötti krími háborút lezáró békeszerződést.
1867 Az amerikai kormány 7,2 millió dollárért megvásárolta Oroszországtól Alaszkát.
1918 A magyarok e naptól vehették igénybe a világ első nemzetközi légipostajáratát Budapest és Bécs között.
1981 John Hinckley merényletet kísérelt meg Ronald Reagan amerikai elnök ellen.
1988 Budapesten 37 egyetemi és főiskolai diák, főként a Bibó István Szakkollégium hallgatói megalapították a Fiatal Demokraták Szövetségét.
2001 A Budapesti Állatkert felújított elefántháza kapta a 2000. évi Europa Nostra díjak egyikét.
2013 Észak-Korea kihirdette a hadiállapotot Dél-Koreával szemben.
2019 Átadták a 3-as metróvonal felújított északi, az Újpest-központ és Dózsa György út közötti szakaszát.
Március 30-án született
1746 Francisco Goya spanyol festő és grafikus
1811 Robert Bunsen német fizikus és kémikus
1844 Paul Verlaine francia költő
1848 Puskás Ferenc hadmérnök, a budapesti telefonközpont megépítője és első igazgatója
1853 Vincent van Gogh holland festő
1859 Méray-Horváth Károly szociológus, író
1880 Sean O’Casey ír drámaíró
1894 Szergej Vlagyimirovics Iljusin szovjet repülőgép-tervező
1904 Gereblyés László József Attila-díjas költő, műfordító
1906 Gelléri Andor Endre író, újságíró
1909 Ernst Gombrich osztrák származású angol művészettörténész
1895 Carl Lutz svájci diplomata, 1942–1945-ben budapesti konzul, zsidómentő
1927 Ágai Karola Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő
1931 Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, a Corvin-lánc kitüntetettje
1934 Ligeti Erika Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész
1937 Warren Beatty Oscar-díjas amerikai filmrendező, színész
1943 Becsy Zoltán Balázs Béla-díjas operatőr
1945 Eric Clapton Grammy-díjas angol rockgitáros, énekes, zeneszerző
1950 Robbie Coltrane skót színész, a Harry Potter-filmek Hagridja
1951 Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akadémikus
1955 Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas képzőművész
1964 Tracy Chapman Grammy-díjas amerikai énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró
1967 Barabási Albert-László fizikus, az MTA külső tagja, Prima Primissima díjas
1968 Celine Dion Grammy-díjas kanadai popénekesnő
1976 Tariska Szabolcs dalszövegíró-előadóművész
1996 D. Varga Ádám színész
Március 30-án halt meg
1912 Karl May, az amerikai vadnyugatról szóló regényeivel minden idők legtöbb könyvet eladó német írója
1925 Rudolf Steiner osztrák filozófus, az antropozófiai szellemtudomány atyja
1943 Pollák Antal mérnök, feltaláló
1978 Köpeczi Bócz István Jászai Mari-díjas jelmez- és díszlettervező, alkalmazott grafikus
1982 Szilágyi Margit szobrász
1983 Kadosa Pál kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző és zongoraművész
1988 Szvetnik Joachim Kossuth-díjas ötvösművész, restaurátor
2002 Erzsébet brit anyakirályné, II. Erzsébet volt brit uralkodó édesanyja
2003 Zsigmondi Mária aranytollas újságíró
2004 Csikós István Ybl Miklós-díjas építész
2009 Bede Anna József Attila-díjas költő, műfordító
2014 Lovas István akadémiai díjas fizikus, akadémikus
2016 Krencsey Marianne színésznő
2017 Szepesi Attila Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő
2023 Ragályi Elemér Kossuth-díjas magyar operatőr
2024 Tordy Géza Kossuth-díjas színész, rendező, a nemzet színésze
#eztörténtma
