Jeles napok
Neuschloss Simon születésnapja – 1821
NEUSCHLOSS SIMON (Vágvecse, 1821. március 5. – Pest, 1871. január 31.): faáru-gyáros és építési vállalkozó, az első magyar parkettagyár megalapítója, majd a meginduló magyarországi vasútépítkezések egyik legfontosabb beszállítója, vasúti talpfák gyártója.
Az 1840-es évek elején bátyjával, Neuschloss Bernáttal fakereskedést és ácsüzemet létesített, néhány év múlva Pestre telepítette át üzemét, ettől kezdve út- és vasútépítkezéseket vállalt. 1860-ban megalapította az első magyar parkettagyárat, majd üzemét gőzfűrészüzemmel bővítette. Vállalatainak vezetését halála után fiai: Ödön és Marcell vették át.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ambrozy-Migazzi István születésnapja – 1869
A malonyai és a jeli arborétum alapítója, AMBRÓZY-MIGAZZI ISTVÁN (Nizza, 1869. március 5. – Tana, 1933. augusztus 31.) gyermekéveit a Vas megyei Tana községben levő családi birtokon töltötte, itt szerette meg a természetet. Főként a botanika érdekelte; ezirányú tanulmányait Bécsben, Löwenben és Budapesten végezte. Hosszú utazásai során a mediterrán flórát tanulmányozva leginkább az foglalkoztatta, hogyan lehetne a különböző lombhullató örökzöldeket és egyéb, az enyhébb éghajlatot kedvelő növényeket megtelepíteni kontinentális klímájú birtokán. Mint földbirtokos, országgyűlési képviselő, felsőházi tag, a botanikát csak kedvtelésből, de annál nagyobb szakértelemmel űzte.
1892-ben vette feleségül Migazzi Antóni grófnőt, nevének második tagját az ő tiszteletére vette fel. Felesége felvidéki, malonyai birtokán kezdte meg az intenzív kísérletezést, növények százainak telepítését. 1914-ben hazautazott édesanyja temetésére – és a háború illetve a trianoni békeszerződés után soha többé nem tért vissza félbemaradt munkájához. Ennek ellenére a malonyai kert máig a Felvidék legjelentősebb arborétuma maradt.
Tanai birtokára visszatérve, a környéken utazgatva megfigyelte, hogy a Kemeneshát mikroklímája, megfelelő telepítési módszereket alkalmazva, alkalmassá tehető olyan növények meghonosítására, mint a fenyőfélék, tuják, buxusok, páfrányok. 1922-ben kezdte meg egy újonnan vásárolt, 5 hektáros területen, a Jeli Hálásnak nevezett helyen egy új, hatalmas kert kialakítását. Az örökzöldek mellett több mint 10-féle nárciszt, páfrányféléket, liliomokat ültetett el. Ő tette alkalmassá a területet a híres rhododendron ültetvény létrehozására; a színpompás növények virágzását máig egyedülálló látványosságként tartják számon minden tavasszal.
Nyugvóhelyét ő maga választotta az arborétum közelében; kriptáján olvasható jelmondata: Semper vireo – örökké zöldellek.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Életrajzi Lexikon)
Margó Tivadar születésnapja – 1816
MARGÓ TIVADAR (Pest, 1816. március 5. – Pusztaszentlőrinc (ma Pestlőrinc), 1896. szeptember 5.): zoológus, egyetemi tanár, az első magyar darwinisták egyike, korának jelentős biológusa. Orvosnak készült, de a pesti és a bécsi egyetemen filozófiai és természettudományi hallgatott előadásokat először. 1838-ban Pesten bölcsészdoktori, 1840-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1841-ben sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták a bécsi egyetemen. Néhány évig a bécsi közkórházban dolgozott, majd Schordann Zsigmond mellett lett tanársegéd a pesti egyetem anatómiai tanszékén. A szabadságharc idején honvédorvos volt. 1851-ben szövettanból lett egyetemi magántanár és helyettes tanárként tartott előkészítő természettudományi előadásokat 1859-ig. 1858-tól Bécsben az izomrostok élettanát tanulmányozta. 1860-tól a kolozsvári orvossebészeti tanintézet, 1862-től haláláig a pesti egyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan tanára volt.
Munkássága a szövettani kutatások terén alapvető volt. Rendszeresen terjesztette a darwinizmust az egyetemi oktatásban és a természettudományok népszerűsítésében egyaránt. Az állattan művelését és az egyetemi oktatást magas színvonalra emelte, tovább fejlesztette a mikroszkópiai vizsgálati módszert. Fejlődését mutatja, hogy amíg az első állattani munkájában (1868) a degresszív sorrendet, addig a későbbi munkáiban (1876, 1883) már a progresszív rendszert követte. Ellenőrizte Darwin Az ember származása c. művének fordítását, és Darwinnál tett látogatása után (Charles Darwin élete, jelleme és irodalmi működése címmel) bevezetést írt hozzá (Bp., 1884).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Március 5-én történt
Ma ünnepli nyolcvankettedik születésnapját Balázs Péter Kossuth- és Jászai-Mari díjas színész, rendező. Az elsősorban humoros, komikus szerepeiről ismert művész számtalan színpadi és filmszerepe mellett közel másfél évtizedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt, de olyan népszerű mesefigurák is az ő hangján szólalnak meg, mint Mekk mester és a Nagy ho-ho-horgász.
Ünnepek, emléknapok
A Néprajzi Múzeum napja – Annak emlékére, hogy 1872-ben ezen a napon nevezték ki az intézmény első igazgatójává Xántus Jánost.
Hamvazószerda – A keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete.
A leszereléssel és a nonproliferációval kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja – Az ENSZ-közgyűlés 2022-ben hozott határozata nyomán tartják.
Március 5-én történt
1608 Rákóczi Zsigmond, a Rákóczi család vagyonának és hatalmának megalapozója birtokbeli kárpótlás ellenében, Báthory Gábor javára lemondott az erdélyi fejedelemségről.
1674 A pozsonyi rendkívüli bíróság több mint 700 protestáns papot és tanítót idézett maga elé, akiket hivatásuk és hitük feladására kötelezett. Az áttérést megtagadó 42 prédikátort 1675-ben gályarabságra ítélték.
1684 I. Lipót Habsburg császár, Sobieski János lengyel király és a Velencei Köztársaság XI. Ince pápa védnöksége alatt Krakkóban létrehozta a Szent Ligát a törökök végleges kiűzésére Európából.
1854 Megjelent a Vasárnapi Újság című hetilap első száma.
1872 Xántus Jánost kinevezték a Néprajzi Múzeum első igazgatójává.
1904 A francia Semmítőszék határozott a zsidó származású, 1894-ben hadititok kiszolgáltatásának vádjával életfogytiglani börtönre ítélt Alfred Dreyfus kapitány ügyének felülvizsgálatáról. (A Dreyfus-ügy egész Franciaországot megosztotta, a katonatisztet 1906-ban rehabilitálták.)
1933 A német birodalmi gyűlés utolsó többpárti választásán a nemzetiszocialisták (NSDAP) győzelmet arattak, így 288 képviselőjük került a Reichstagba.
1946 Az amerikai Fultonban mondott beszédében Winston Churchill volt brit miniszterelnök kijelentette: vasfüggöny ereszkedett le Európára. A vasfüggöny negyven éven át Európa és a világ megosztottságának jelképe lett.
1948 A kormány rendeletet adott ki a dolgozók iskolája megszervezéséről, valamint az Országos Sporthivatal és az Országos Sport- és Testnevelési Tanács felállításáról.
1970 Életbe lépett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió által 1968. július 1-jén aláírt atomsorompó-egyezmény.
1991 Az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül (március 15., augusztus 20., október 23.) augusztus 20-át emelte az állami ünnep rangjára.
2021 Ferenc pápa személyében először utazott a katolikus egyház feje apostoli látogatásra a többségében síita muszlimok lakta Irakba.
Március 5-én született
1224 Árpád-házi Szent Kinga magyar királylány, lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje
1326 I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar és lengyel király
1512 Gerardus Mercator flamand származású német térképész, az általa kifejlesztett Mercator-vetület névadója
1696 Giambattista Tiepolo olasz festő
1816 Margó Tivadar biológus, zoológus, az első magyar darwinisták egyike.
1821 Neuschloss Simon faárugyáros és építési vállalkozó, az első magyar parkettagyár megalapítója. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1869 Ambrózy-Migazzi István, a malonyai és a jeli arborétum alapítója. Életéről és munkásságáról erre a linkre kattintva olvashatunk bővebben.
1887 Heitor Villa-Lobos brazil zeneszerző
1903 Alpár Gitta opera- és operetténekes
1908 Rex Harrison Oscar-díjas angol származású amerikai filmszínész
1918 James Tobin Nobel-díjas amerikai közgazdász
1922 Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező, filmesztéta
1924 Zakariás József olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja
1925 Gorka Lívia Munkácsy Mihály-díjas keramikus, érdemes művész
1943 Balázs Péter Kossuth- és Jászai-Mari díjas színész, rendező
1944 Sterbinszky László Liszt Ferenc-díjas táncművész, balettmester
1954 Lévay Jenő Munkácsy Mihály-díjas grafikus színész
1958 Andy Gibb angol popénekes
1967 Kovácsházi István Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenor
1965 Kaszás Gergő Jászai Mari-díjas színész
1968 Sántha Attila József Attila-díjas író
1970 John Frusciante amerikai gitáros, a Red Hot Chili Peppers tagja
1974 Eva Mendes amerikai színésznő
1982 Nagy Ákos zeneszerző
1985 Sághy Alexandra Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus
1992 Katona Kinga színésznő
Március 5-én halt meg
1534 Antonio Allegri Correggio olasz festő, a pármai iskola legjelentősebb mestere
1827 Pierre Simon Laplace francia matematikus, fizikus, csillagász
1827 Alessandro Volta olasz fizikus, fiziológus, nevét őrzi az elektromos feszültség SI-mértékegysége
1933 Komjádi Béla sportvezető, vízilabda szövetségi kapitány, sportújságíró
1953 Szergej Szergejevics Prokofjev szovjet–orosz zeneszerző
1953 Joszif Visszarionovics Sztálin grúz származású szovjet kommunista párt- és állami vezető, diktátor
1981 Gáli József József Attila-díjas költő, író, drámaíró, műfordító
1982 John Belushi amerikai filmszínész, a Blues Brothers című film egyik főszereplője
1984 Tito Gobbi olasz bariton
1994 Paul Vincze magyar születésű éremművész, festő, szobrász, ő készítette II. Erzsébet brit királynő koronázási emlékérmét
1998 Rab Zsuzsa költő, műfordító
1999 Kardos Ferenc Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, érdemes művész
2014 Gosztonyi János színész, rendező
