Az energiahatékonyság nemzetközi napja

Az energiahatékonyság nemzetközi napját vagy Nemzetközi energiatakarékossági világnapot az 1998-ban Bécsben tartott első nemzetközi energiahatékonysági konferencia óta tartják világszerte március 5-én. Magyarország 2000-ben csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelyet március 6-án rendez meg.
Az esemény célja, hogy a lakosság körében tudatosítsa az ésszerű és fenntartható energiafelhasználás, a környezettudatos életmód fontosságát. 

Balásházy János születésnapja – 1797

Az agrártudományok egyik első hazai művelője, BALÁSHÁZY JÁNOS (Sátoraljaújhely, 1797. március 6. – Debrecen, 1857. november 19.) nemesi családból származott, de ennek előnyeit nemigen élvezhette, mivel 10 évesen teljes árvaságra jutott és gyámja rosszul sáfárkodott örökségével. A sárospataki református kollégium után jogot, majd a keszthelyi Georgikonban gazdászatot tanult. Élete során hol birtokos gazdaként, hol jószágigazgatóként próbált boldogulni, inkább kevesebb, mint több anyagi sikerrel. Népes családjának eltartása, felesége korai halála és súlyos betegségei is akadályozták az érvényesülésben. Mégis, ennyi hátrányt leküzdve, jelentős alkotásokat hagyott hátra. Maradandót alkotott a politika és az agrártudományok területén is.
Tevékenységének kibontakozása a reformkorral esett egybe. Közös szülőföldjük és nézetazonosságuk okán is jó kapcsolat fűzte Kossuthhoz; 1828-ban együtt dolgoztak egy országos összeíráson, a megyei közéletben pedig Kossuth szónoki és Balásházy szervező tehetsége jól kiegészítették egymást. 1829-ben jelent meg Balásházy első jelentős műve, a Tanácsolatok a magyarországi mezei gazdák számára; a benne foglalt nézetek Széchenyi Hitel című – egyébként egy évvel később megjelent – munkájával mutatnak rokonságot. A könyvben a szerző a „honi gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól s orvoslása módjairól” értekezik. A sikeres gazdálkodás feltételeit a tagosításban és a hitelben látja, továbbá a műveltség emelésében és az egyesületi élet kibontakoztatásában. Nagy visszhangot váltott ki 1830-as röpirata, melyben az adózási rendszer elavultságát állította pellengérre. Az adófizetők állapotjáról szóló munkáját a cenzúra veszedelmes műnek találta, megjelentetését nem engedélyezték. Két könyvet is írt a juhtenyésztésről; a témában ezek voltak az első, magyar nyelven megjelent, korszerű kézikönyvek. Népszerű nyelvezetű, ismeretterjesztő célú, a nagyközönségnek szánt mezőgazdaságtan volt Az okos gazda című, először egy- majd kétkötetes, bővített változatban is megjelent munka. Ez az agrártudomány, a mezőgazdasági üzemtan valamennyi alapkérdésével foglalkozott. Részletes fejtegetést tartalmazott arra vonatkozóan, milyen egyéni tulajdonságokkal kell rendelkeznie a jó gazdának, milyen módon lehet talpra állítani egy hanyatló gazdaságot. A benne foglalt ismeretek még a szőlészet-borászat, sőt az erdészet kérdéseire is kiterjednek. Balásházy élete vége felé, súlyos betegen még két munkát adott közre: az egyik a pincegazdasággal és borkereskedelemmel, a másik a tagosítás végrehajtásának problémáival foglalkozott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Életrajzi Lexikon, dr Für Lajos: Balásházy János)

Károly Iréneusz József születésnapja – 1854

A drót nélküli távíró feltalálója és az első hazai röntgen-laboratórium létrehozója, KÁROLY IRÉNEUSZ JÓZSEF (Gönc, 1854. március 6. – Budapest, 1929. március 13.) premontrei szerzetessé szentelésekor vette fel az Iréneusz nevet. Innsbrucki tanulmányainak befejeztével a rend nagyváradi gimnáziumának fizikatanára lett. 1895 tavaszán sikeres kísérletek eredményeként a drótnélküli távírás feltalálója lett; már ekkor több mint 20 méteres távolságot tudott készülékével áthidalni. Elsőként vette telefonhallgatóba a szikratávíró jeleit.
Röntgen az általa 1895-ben felfedezett sugarakról 1896 januárjában tartott előadást Würzburgban – ennek alkalmával nevezték el a sugarakat róla. Az eseményről tudósítás jelent meg a Természettudományi Közlönyben, innen szerzett róla tudomást a nagyváradi fizikatanár és azonnal elhatározta, hogy röntgenlaboratóriumot fog létrehozni. 1896 májusában közérdekű felhívást bocsátott ki, amelyben a lakosság támogatását kérte egy humánus célokból, az arra rászorulók kezelésére szolgáló röntgen-berendezés beszerzéséhez. A felhívás nyomán összegyűlt adományokból hozzá lehetett látni a laboratórium berendezéséhez. Károly Iréneusz párhetes tanulmányútra ment Németországba az új eszköz tanulmányozására. Szeptemberben pedig már meg is nyílt a nagyváradi premontrei gimnáziumban Magyarország első röntgen-laboratóriuma. A szegény sorsú betegek vizsgálata ingyenes volt.
Károly Iréneusz a tudományos kutatások mellett gyakorlati problémákkal is foglalkozott. Nagyvárad villamos világításának megoldásán fáradozott, tanulmányt készített a villamos energia olcsó előállítására a város közelében folyó Jád patak vizének felhasználásával. Élete végéig folytatta fizikai kísérleteit, ezek keretén belül például a kristálydetektorok működését tanulmányozta.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a hírközlés történetében)

Pávai-Vajna Ferenc születésnapja – 1886

Az alföldi gyógyvizeinket felfedező, szénhidrogén-kutató geológus, PÁVAI-VAJNA FERENC (Csongva, 1886. március 6. – Szekszárd, 1964. január 12.) másik híres kőolaj kutató kortársával, Papp Simonnal együtt Böckh Hugó geológus professzor munkatársaként kezdte pályáját az erdélyi, horvátországi és dunántúli földgázkutatásoknál. Az I. világháború után, amikor Böckh és Papp külföldre távozott, a Pénzügyminisztérium megbízásából Pávai-Vajna lett az alföldi szénhidrogén kutatások vezetője, főgeológusa. Ipari jelentőségű olajat, földgázt ezen a területen nem sikerült ugyan találnia, azonban nagy kapacitású, magas hőmérsékletű gyógyvízforrásokat tárt fel Hajdúszoboszló, Debrecen és Karcag környékén; később a szegedi Anna-forrást is ő fedezte fel. A gyógyászati alkalmazás mellett ő hívta fel a figyelmet a hévizek geotermikus energiájának, a földhőnek a hasznosítási lehetőségeire. Ezt a gondolatát csak napjaink gyakorlatában kezdik igazán értékelni és megvalósítani.
1929-től a Földtani Intézet szolgálatába lépett és elsősorban gyakorlati földtani térképezéssel foglalkozott 1956-os nyugdíjba vonulásáig. A szénhidrogén kutatáson és hidrológiai tevékenységen kívül életművének jelentős részét képezik tektonikai és barlangászati kutatásai is.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Életrajzi Lexikon)

Berde Károly születésnapja – 1891

BERDE KÁROLY (Nagyenyed, 1891. március 6. – Budapest, 1971. július 4.): bőrgyógyász, egyetemi tanár, számos bőrgyógyászati kórkép önálló leírásának megszerkesztője.  A kolozsvári egyetemen 1914-ben nyert diplomát. 1914–1919 között az egyetem bőr- és nemikórtani klinikáján dolgozott. 1921-ben tanársegéd, 1926-ban adjunktus lett a szegedi egyetem bőrklinikáján. Még ebben az évben magántanárrá képesítették a fertőző betegségek kór- és gyógytana tárgykörből. 1930-ban tanár lett. Tanulmányutakat tett a német, dán, olasz, osztrák dermatológiai klinikákon. 1931-től a pécsi egyetemen tanár, az 1939–40-es tanévben az orvoskar dékánja, majd 1941-től a kolozsvári tudományegyetem bőr- és nemikórtani klinikájának igazgatója volt. 1945 után az Orvostovábbképző Intézetben tevékenykedett. Jelentős érdemeket szerzett a bőr- és nemibetegségek kutatása terén. Nevéhez fűződik egy élősdi gombafaj (Triciphyton subfuscum), valamint egyes bőrgyógyászati kórképek önálló leírása. Megírta a kolozsvári és a szegedi bőrklinikák történetét, és feldolgozta irodalmi hagyatékukat. A Dermatológia c. folyóirat társszerkesztője volt. Mintegy 140 szakközleményt tett közre.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Lőrinczy Endre születésnapja – 1891

LŐRINCZY ENDRE (Budapest, 1891. március 6. – Budapest. 1969. december 15.): vasúti mérnök, számos MÁV vasútvonal tervezésének résztvevője. 1918-ban szerzett diplomát a budapesti műegyetemen. A Magyar Államvasutak (MÁV) Osztálymérnökségén vasútvonalakat tervezett, 1935-ben főmérnök, 1939-ben műszaki tanácsos. 1942-ben a Kereskedelmi Minisztérium Vasútműszaki Osztályán előadó, 1942-től műszaki főtanácsos volt. 1945 után különböző vasútvonalak és hidak helyreállításán dolgozott, majd mérnöki és mérnöktovábbképző tanfolyamokon oktatott vasútépítéssel összefüggő tárgyakat. 1951-től a budapesti műegyetem meghívott tanára volt. Részt vett a Vasúttervező Üzemi Vállalat megszervezésében, 1953-tól az intézmény pályatervezési főosztályának vezetője volt, 1957-ben nyugdíjba vonult.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Bálint Zoltán születésnapja – 1871

BÁLINT ZOLTÁN (Nagyvárad, 1871. március 6. – Budapest, 1939. január 17.): építész, számos jelentős vidéki városunk fontos középületének tervezője. 1892-ben szerzett építészi oklevelet Budapesten. Jámbor Lajossal társulva 1897-ben építészi irodát nyitott. Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar palotájával nagydíjat, majd több tervpályázatot nyertek.
Alkotásai: a debreceni megyeháza és püspöki palota, szatmári és nagybányai vígadó, fiumei és nagykanizsai gimnázium, jászberényi tanítóképző, valamint több magánpalota és bérház Budapesten.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

A logopédia európai napja

A logopédia európai napját az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága (Comité Permanent de Liaison des Orthophonistes / Logopedes, CPLOL) hozta létre. Március 6-át az Európai Unió logopédusai 2004 óta ünneplik a CPLOL felhívásának szellemében. A kezdeményezés fontos célkitűzése, hogy betekintést engedjen a kommunikációs zavarok sokféleségébe, következményeibe, és tájékoztatást nyújtson az ellátási lehetőségekről, a logopédiai munkáról. Magyarországon 2012-től tartanak ezen a napon rendezvényeket, hogy felhívják a figyelmet a kommunikációs zavarok sokféleségére és azoknak az egészségre, az életminőségre gyakorolt hatásaira.