PUSKÁS TIVADAR (Pest, 1844. szeptember 17 – Budapest, 1893. március 16.), legismertebb feltalálóink egyike, a bécsi műegyetemen végezte tanulmányait. Magyarországon nem tudott érvényesülni, ezért Angliába ment szerencsét próbálni. Egy vasútépítő társaságnál vállalt magyarországi képviseletet, így haza tudott térni és az északkeleti vasúthálózat építésénél munkálkodott. Következő úti célja Amerika Colorado állama volt, ahol földet vásárolt, hogy arany-és ezüstbányákat nyisson, de ez a vállalkozása kudarcba fulladt. Viszont ez idő alatt ismerkedett meg a vezetékes távíróval és arra a gondolatra jutott, hogy egy központból több érdekelt fél összekapcsolásával lehetne bővíteni a hálózatot és lehetővé válna az állomások közötti kapcsolatteremtés is. Ilyen központot hozott létre Brüsszelben: ennek sikere alapozta meg hírnevét. Amikor tudomására jutott, hogy Bell feltalálta, Edison pedig tökéletesítette a telefont, visszatért Amerikába. Felkereste Edisont és meggyőzte, hogy a távíróközpontok mintájára telefonközpontokat kellene létesíteni. Edison elfogadta Puskás érveit és megengedte, hogy az ő laboratóriumában valósítsa meg ötletét. Időközben szoros barátság alakult ki közöttük, és Edison megbízta Puskást a fonográfnak és más szabadalmainak európai értékesítési képviseletével. Puskás először Londonban tartott fonográfbemutatókat, majd Párizsban népszerűsítette az új találmányt, amellett az első francia telefonhálózat és –központ építési munkáit is irányította. A teendők sokasodásával öccsét, Ferencet is bevonta a munkába és Edison jóváhagyásával megbízta egy budapesti telefonközpont létesítésével és a telefonhálózat hazai kiépítésével. Ennek eredményeként 1881 májusában átadták a világ hatodik telefonközpontját Budapesten a Fürdő (ma József Attila) utcában.
Puskás Tivadar 1879-ben az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, Párizsban szabadalmakat értékesítő ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajókkal kísérletezett és villamos fiákerjével keltett feltűnést a francia főváros utcáin. Szabadalmaztatott egy irányított robbantási módszert, amelyet felajánlott az Al-Duna (Vaskapu) szabályozásakor, azonban eredeti ötletével nem foglalkoztak érdemben. A detonációs eljárás a mai millszekundomos robbantás előfutárának tekinthető.
Puskás legnagyobb, legsikeresebb ötlete a rádió ősének tekinthető telefonhírmondó volt, amely – a vezetékes telefonhálózatra épülve – 1893. február 15-én kezdte meg adását. Huszonöt előfizetővel indult, ezek száma két év alatt ötezerre nőtt. A bemondó hangját tetszés szerinti számú telefonkészüléken lehetett hallgatni. A telefonhírmondó egyesítette a távközlést a műsorszolgáltatással, folyamatosan, óránként aktualizálva közölte a világ minden tájáról érkező híreket, az áru- és értéktőzsde árjegyzéseit, az időjárás-jelentést és pontos idő jelzést is adott. Később egyre gyakoribb hangverseny-, opera- és színházi közvetítésekkel is szolgált. Saját stúdiót is berendeztek, ahonnan felolvasásokat, kamarakoncerteket közvetítettek.  Puskás Tivadar úttörő vállalkozása első fontos lépése volt a széles körű tömegkommunikáció megteremtésének az írott sajtó mellett. A telefonhírmondó 1925-ig működött, amikor is egybeolvadt az akkor induló Rádióval.

Puskás Tivadar alkotó időszakának csúcsán, mindössze 49 évesen hunyt el – egy hónappal azután, hogy a telefonhírmondó megkezdte adását.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a távközlés történetében, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

KONEK FRIGYES (Győr, 1867. szeptember 17. – Budapest, 1945. január 27.): vegyész, az MTA levelező tagja (1918). Egyetemi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. Két évig a grazi egyetemen tanársegéd. 1896-ban a budapesti egyetemen organikus kémiából magántanári képesítést nyert. 1908-ban egyetemi tanár, majd fővegyésznek nevezték ki az Országos Kémiai Intézet Technológiai osztályának vezetőjeként, később kísérletügyi igazgató.
Tudományos munkássága a mezőgazdasági és szintetikus organikus kémia területére terjedt ki. Tanulmányait a bel- és külföldi szakfolyóiratokban tette közzé.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1991. MTESZ)

SCHLAUCH IMRE (?, 1840. szeptember 17. – Pécs,1904. január 19.) Pécs városának meghatározó építész személyisége; a város középületeinek túlnyomó részét ő tervezte, így a színházat, a Nemzeti Casinót, az Iparkamarát. Néhány nevezetes, különlegesen szép alkotása: a neorokokó faragványokkal és Zsolnay kerámiával díszített Szerecsen patika, a szecessziós Nádor Szálló és a román és gótikus elemeket tartalmazó, eklektikus református templom. A századforduló idején nagy munkanélküliség volt Pécsett is; Schlauch szociális érzékenységére jellemző, hogy kipróbált építőmunkásit nem bocsátotta el, hanem saját vállalkozásba fogott és felépítette a „Schlauch telepet” a vasútállomás közelében.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Magyar Életrajzi Lexikon)

A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, így Szent Lambert apát szeptember 18-án szerepel a liturgikus naptárban.