Eredetileg Japánból indult a kezdeményezés még a nyolcvanas években, de 2009 óta már az egész világ köszönti szeptember 29-én a kávé és kávézás élményét a kávé világnapja alkalmából.
A kávé világnapja Magyarországon is egyre népszerűbb ünnep, úgy a kávézók, mint a kávéfogyasztók részéről. Tíz magyarból nyolc rendszeresen fogyaszt kávét. A magyarok átlagosan napi 2,6 csésze kávét isznak, és a többség számára elképzelhetetlen, hogy a napját ne a rituálisan elfogyasztott kávéjával indítsa. Sokan fogyasztanak kávét a munkahelyükre érkezve is, majd az ebéd utáni órákat is kávéval dobják fel, s a délutáni, kávéházi beszélgetéseknek is elengedhetetlen kelléke a kávé. Ezzel együtt, az évi 2-2,5 kilogrammos kávéfogyasztással, nem számítunk a komoly kávékedvelő nemzetek közé. Összehasonlításképpen: a finnek évente csaknem 12 kilogramm kávét fogyasztanak, az olaszok háromszor, a spanyolok kétszer többet isznak, mint mi (5,7 és 4,5 kiló/év).
Néhány érdekesség a kávé világnapjával kapcsolatban: a magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) találta fel a frissen pörkölt kávé illatát és aromáját megőrző vákuum-, azaz légmentes csomagolást; a kőolaj után a kávé a világkereskedelem másik legnagyobb értékben gazdát cserélő áruja; nemcsak az 1848-as magyar forradalom, de a nagy francia forradalom és az amerikai polgári forradalom is egy-egy kávéházból indult el.

A Mihály (Michael) név azt jelenti: ‚Kicsoda olyan, mint Isten?’ „S valahányszor – mint Gergely írja – valami csodás erőt kívánó dolog történik, Mihály küldetik el, hogy a cselekedetből és a névből is értésünkre adassék: senki nem tudja megtenni, amire egyedül Isten képes.” Ezért aztán Mihálynak sok olyan dolgot tulajdonítunk, ami csodás erőt kíván. Dániel tanúsága szerint ő serken föl majd az Antikrisztus napjaiban, és ő védelmezi, oltalmazza a kiválasztottakat (Dán 12,1). Ő harcolt a sárkánnyal és angyalaival, s az égből levetve nagy győzelmet aratott rajtuk. Ő vitatkozott az ördöggel Mózes testéről, mert az elő akarta adni a testet, hogy Isten gyanánt imádják a zsidók. Ő veszi át a holtak lelkét, és az örvendezés paradicsomába vezeti őket. Hajdan a zsinagóga fejedelme volt; ma az Úr az Egyház fejedelmének állította. Mint mondják, ő sújtotta csapásokkal az egyiptomiakat, ő választotta szét a Vörös-tengert, ő vezette a népet a pusztában, és ő vezette be őket az Ígéret Földjére. A szent angyalok seregében ő Krisztus zászlótartója; az Úr parancsára majd ő öli meg az Olajfák hegyén az Antikrisztust. Mihály arkangyal szavára támadnak fel a halottak, s ő mutatja meg az Ítélet Napján a keresztet, a szögeket, a lándzsát és a töviskoronát.
Szent Mihály arkangyal ünnepét megjelenése, győzelme, templomszentelése és emlékezete ünnepének nevezzük.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (részlet)

1848. szeptember 11-én Jellasics Habsburg császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A forradalmi Magyarországot – amelynek törvényes kormányát (felelős magyar minisztérium) a Habsburg uralkodó nevezte ki –, ezzel nyílt katonai támadás érte. A magyar seregek élén álló többségükben volt császári tisztek hátráltak, feladták az egész Dunántúlt. Már Pest is veszélybe került, Bécs pedig Magyarország alávetésére készült.
1848. szeptember 29-én Sukoró és Pákozd között a Móga altábornagy vezette túlnyomórészt újoncokból álló magyar sereg megütközött a Jellasics parancsnoksága alatt álló, császári erőkkel (sorezredek, határőrök, horvát nemzetőrök). A magyar seregek győzelmet arattak a kétszeres túlerőben lévő császári csapatok felett. Jellasics Bécs irányában, menekülve hagyta el az országot.

BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (Budapest, 1899. szeptember29. – Buenos Aires, 1986. november 24.): a golyóstoll feltalálója, a magyar feltalálók világraszóló sikereinek egyik jelképes alakja. Eredetileg újságíró volt Budapesten. Eredményesen foglalkozott festészettel és szobrászattal is. Találmányára egy véletlen vezette. Saját előadása szerint egy íróasztalon felborult a tintásüveg és az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, nyomot rajzolva. Ez adta az ötletet, hogy először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazzon golyót, amit ládaszignáló tollnak használt. Az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron ezt már bemutatta. Később kisebb méretben írótollnak is alkalmazta. A németek 1939-ben átvették találmányát, és Exakt néven hozták forgalomba a golyóstollat. Hátránya volt még akkor, hogy tintával töltötték, ami hamarosan beszáradt. A háború alatt az amerikaiak olajbázisos festékkel próbálkoztak, sikertelenül. Bíró Argentínában történt letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. 1943-ban először Eterpen néven hozta forgalomba. A franciák részvénytársaságot alapítottak a toll készítésére, és BIC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba. Angol nyelven ma is biro pennek vagy rövidítve bironnak nevezik a golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát. Nevezetes regénye az Una revolución silenciosa (Buenos Aires, 1969; magyarul: Csendes forradalom. A golyóstoll regénye, rövidített kiadás, Bp., 1975).

Bíró László Józsefnek a Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisában szereplő, íróeszközzel kapcsolatos szabadalmi bejelentése (lajstromszám, cím):

138248 Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltőtoll.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar Tudománytörténeti Intézet MATI; Magyar életrajzi lexikon MEK; Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázis)

CSEH LAJOS (Kiskőszeg, 1840. szeptember 29. – Selmecbánya, 1908. április 10.) bányamérnök, bányageológus 1864-1878 között Selmecbánya környéki kincstári bányákban dolgozott, 1878–1908 között a selmeci bányaigazgatóság bányageológusa volt. 1898–1904 között a selmeci Akadémián az ásványföldtani tanszéken tanított. Új módszerét, a bányageológiai felvételek rendszeréről külföldön is elismerték.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990)