Szeptember 5-én történt

Ezen a napon történt

„Mosolyogjatok egymásra, férjetekre, feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra – s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket.” Ma van Kalkuttai Szent Teréz halálának évfordulója, amely egyben a jótékonyság világnapja is.

The Catholic Sister Mother Teresa, founder of the order "Missionaries of charity", pictured at Catholic Church Congress 1978, Freiburg. | usage worldwide
NORBERT FORSTERLING / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Kalkuttai Szent Teréz 1978-ban. Fotó: Norbert Forsterling / DPA / Picture-Alliance via AFP

Ünnep

Kalkuttai Szent Teréz ünnepe – a Nobel-békedíjas, Indiában élt apáca, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítója.
A jótékonyság világnapja – Az ENSZ-közgyűlés magyar kezdeményezésre Kalkuttai Teréz anya halálának napját 2012-ben nyilvánította a jótékonyság világnapjává.

Szeptember 5-én történt

1622 Florida partjainál elsüllyedt az Újvilág kincseit Spanyolországba szállító Nuestra Señora de Atocha nevű spanyol gálya, amelynek roncsait 1985-ben fedezték fel.
1666 Kihunytak a három nappal korábban fellobbant nagy londoni tűzvész lángjai, a katasztrófában London belvárosának négyötöde égett le, 70 ezer ember maradt otthon nélkül.
1698 Nagy Péter orosz cár szakálladót vetett ki.
1810 Budán tűzvész pusztította el a virágzó Tabán városrészt.
1905 Az amerikai Portsmouthban aláírták az orosz–japán háborút lezáró békeszerződést.
1927 Tihanyban felavatták a Magyar Biológiai Kutatóintézetet, a mai Balatoni Limnológiai Kutatóintézet elődjét.
1936 A spanyol polgárháborúról tudósító Robert Capa elkészítette minden idők egyik leghíresebb fényképét, A milicista halálát.
1945 Budapesten összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés.
1967 A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége visszahelyezte állampolgári jogaiba az 1944-ben a Krím félszigetről kitelepített 150 ezer tatárt.
1972 A müncheni olimpián a Fekete Szeptember palesztin terrorszervezet fegyveresei izraeli sportolókat ejtettek túszul az olimpiai faluban. A balul sikerült mentőakcióval zárult túszdrámában tizenegy izraeli sportoló, öt terrorista és egy német rendőr vesztette életét.
1977 A nyugatnémet szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) elrabolta Hanns Martin Schleyert, a Német Munkaadók Szövetségének elnökét, akit később meggyilkoltak.
1996 Budapesten felavatták az újjáépített Dohány utcai zsinagógát, Európa legnagyobb zsinagógáját.
2015 Átadták a megújult mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet.
2021 Budapesten megkezdődött az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus.

Szeptember 5-én született

1568 Tommaso Campanella olasz filozófus, író, a Napállam című utópia szerzője
1638 XIV. Lajos francia király, a „Napkirály”
1774 Caspar David Friedrich német romantikus festő
1791 Giacomo Meyerbeer német zeneszerző, a francia nagyopera mestere
1847 Jesse James amerikai bandita, a Vadnyugat egyik legismertebb pisztolyhőse
1867 Krippel Móric erdőmérnök, egyetemi tanár, szakíró. Ezen a linken részletesen olvashat életútjáról.
1878 Robert von Lieben osztrák fizikus, a háromelektródás elektroncső felfedezője
1900 Karácsonyi László vegyészmérnök, kandidátus, malomipari szakember. További információk az OSZK honlapján.
1905 Arthur Koestler magyar–angol író, újságíró, a Sötétség délben című regény szerzője
1908 Iglói Mihály atléta, hosszútávfutó-edző, akinek tanítványai 49 világcsúcsot értek el
1912 John Cage amerikai zeneszerző
1912 Kálnoky László kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító

Egerben született. Gimnazistaként járatja a Nyugatot, ebből tájékozódik a kortárs irodalomról. Diákkorában sikeres sportoló, 16 évesen korosztályi megyei bajnokságot nyer úszásban, később teniszben. Az egri Ciszterci Gimnáziumban érettségizik 1930-ban. Húszéves koráig sokat utazik Európa-szerte.
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi fakultására iratkozott be, államtudományi doktorátusát már Pécsett szerezte meg 1935-ben. Az egri Városházán helyezkedett el köztisztviselőként. Hivatalnokoskodása idején, 1939 végén munkaköri feladatai közé tartozik, hogy a több száz, Egerbe érkezett lengyel menekült ellátmányáról gondoskodjon.
Az első kötetének megjelenéséig fő segítőtársa Egerben Apor Elemér költő (1907–1998), aki öt évvel idősebb, kulturált irodalmár és újságíró lévén, sokat segített a diákköltőnek a verstani alapok megszerzésében. Kálnoky idős korában felidézi, hogy első kötete számos helyen őrzi Apor javaslatait. Kapcsolatuk a költő Budapestre költözésével sem szakadt meg. Apor tizenhárom évvel túlélte őt.
Kálnoky a Nyugat „harmadik nemzedékéhez” számít, noha első kötete, Az árnyak kertje 1939-ben jelent meg a Magyar Élet kiadásában; nemzedéktársai közül ekkorra már többnek két-három kötete is megjelent. A Nyugatból ismert költőknek eljuttatja a kötet tiszteletpéldányait. Radnóti Miklós, Vas István, Weöres Sándor és Takáts Gyula közös levelezőlapon köszönti a költőt, megállapítva, hogy a nemzedék költészetéből „éppen ez az árnyalat hiányzott”. Weöres Sándor a Nyugatban elismerő recenziót ír a kötetről. A Nyugat két ízben, majd a Magyar Csillag folyamatosan közli verseit. A Nyugatba beküldött Egy modern zsarnokra című Hitler-ellenes versét azért kapja vissza Babitstól, mert az idős mester félti a fiatal költőt a várható következményektől.
1941-ben állást kap a Belügyminisztériumban. A fővárosba költözik, így közelebb kerül az irodalmi központhoz. 1942-ben régi eredetű tüdőtuberkulózisa elhatalmasodik, bordaműtétet végeznek rajta, melynek következtében légzőfelületének több mint a felét elveszti. Szanatóriumi elégia című nagyívű verskompozícióját, sokáig legsikeresebb versét a Magyar Csillag közli.
1954-től a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt. 1957-ben jelent meg szolid sikerű önálló kötete, a Lázas csillagon. 1960 októberében az Élet és Irodalomban publikált, blaszfémikus kérdéseket tartalmazó verse, A kegyelet oltárán példátlan felháborodást váltott ki. A hatalom ellenszenvét kivívó Kálnoky ezután szabadúszóként élt. Mivel saját versei nem jelenhettek meg, a kritika elsősorban műfordítónak tartotta. 72 éves korában, 1985. július 30-án hunyt el Budapesten.
Forrás: OSZK

1913 Donáth Ferenc jogász, agrárközgazdász, politikus, a demokratikus ellenzék egyik vezéralakja
1928 Magyar József Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész
1937 Vágó Nelly Kossuth-díjas jelmeztervező
1940 Raquel Welch Golden Globe-díjas amerikai filmszínésznő
1942 Werner Herzog német filmrendező
1946 Freddie Mercury, az angol Queen együttes énekese
1948 Jerger Krisztina Ferenczy Noémi-díjas művészettörténész
1952 Balkay Géza Jászai Mari-díjas színész
1970 Őze Áron Jászai Mari-díjas színész, rendező, színigazgató

Szeptember 5-én halt meg

1548 Catherine Parr, VIII. Henrik angol király hatodik, utolsó felesége, aki túlélte férjét
1784 Ányos Pál költő, a szentimentalizmus képviselője
1857 Auguste Comte francia filozófus, a pozitivizmus megalapozója
1858 Moritz Gottlieb Saphir magyar származású osztrák író, kritikus, humorista
1896 Margó Tivadar zoológus, egyetemi tanár, az első magyar darwinisták egyike, korának jelentős biológusa. Ezen a linken további érdekességeket tudhatunk meg róla.
1919 Schulek Frigyes építész, a Halászbástya és a János-hegyi kilátó tervezője. További részletek róla az OSZK honlapján.
1942 Móricz Zsigmond író
1968 Görbe János Kossuth-díjas színész
1970 Jochen Rindt német–osztrák autóversenyző, a Forma–1 egyetlen posztumusz világbajnoka
1989 Réti Pál fotóművész
1993 Claude Renoir francia filmoperatőr, a festőművész Auguste Renoir unokája, a filmrendező Jean Renoir unokaöccse
1997 Solti György (Sir Georg Solti) karmester, zongoraművész
1997 Kalkuttai Szent Teréz Nobel-békedíjas, Indiában élt apáca, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítója
1998 Jánossy György Ybl- és állami díjas építész
2008 Németh G. Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, akadémikus
2017 Nicolaas Bloembergen holland származású Nobel-díjas amerikai fizikus
2020 Jiří Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező

#eztörténtma