Csoóri Sándor
Robert Capa képei, táncjáték a kivándorlókról, párbeszéd Bartók Kékszakállújával – Programajánló
Robert Capa képei az 1948-as Budapestről, zenei párbeszéd Bartók Kékszakállújával, táncjáték a hazát elhagyók emlékére, a költészet és az iparművészet találkozása, utazás az elektronikus zene világába – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Állandó kiállítással várja a látogatókat a frissen átadott Csoóri Sándor Emlékház
Állandó kiállítással nyílt meg a Csoóri Sándor Emlékház a költő szülőházában, Zámolyon, március 18-án. A tárlat személyes tárgyakon és fotókon keresztül mutatja be az életművet és a költő eszmeiségét. G. Tóth Franciskával, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.
Felavatták a Csoóri Sándor Emlékházat Zámolyon
Felújították és emlékházzá alakították Csoóri Sándor szülőházát Zámolyon. Az emlékház átadásának tiszteletére rendezett ünnepségen Navratil Andrea, Pál István Szalonna, Berecz István, Vecsei H. Miklós, Rátóti Zoltán is fellépett március 18-án.
A hetvenéves Csoóri Sándor vérbeli ősfelfedező
A nagyközönség a Muzsikás együttesben csodálkozott rá tehetségére, melynek az első huszonhárom évben meghatározó tagja volt. Huszonöt évet tanított népi hegedűt, brácsát, bőgőt, tekerőlantot és dudát, 2002 óta pedig az ürömi zeneiskola tanára. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népzenészt ünnepeljük.
Február 3-án történt
1996. február 3-án hunyt el Vámos László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, aki többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és az Operettszínház főrendezője, illetve művészeti vezetője volt. „Megteremtette a magyar drámának azt a színvonalát, amely mércéül kell szolgáljon minden darab színrevitelénél Magyarországon” – mondta róla Bessenyei Ferenc színművész, míg Psota Irén színésznő megalapította emlékére a Vámos László-díjat, amellyel fiatal rendezőket és színészeket jutalmaznak a színházi világnap alkalmából.
Emelkedik a Csoóri Sándor Programra fordított támogatás
A kormány az eddigi 2,5 milliárd forintról jövőre 4 milliárd forintra emeli a Kárpát-medencei magyar népművészetet a középpontba helyező Csoóri Sándor Program támogatását – jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton.
Szeptember 12-én történt
„Mihelyt megtanulnék élni, lemondanék az irodalomról. Meggyűlölném a fehér papírlapokat, melyek mint meszesgödör a halottat, naponta elnyelnek, testestül-lelkestül. Olvasni se olvasnék semmit, mert nem volna szükségem mások megszépített emlékezetére” – fogalmazta a 2016. szeptember 12-én elhunyt Kossuth nagydíjas, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, esszéista, Csoóri Sándor.
Sándort elhallgattatták, kiutálták: csodálkoztam rajta, hogy túlélte
Csoóri Sándor születésének 95. évfordulója alkalmából a szerző feleségével, Balogh Júliával beszélgettünk.
Magyarul írni és magyarul gondolkodni nem magánügy
Csoóri Sándor születésének 95. évfordulóját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A szellemi honvédelem költő-parancsnoka: Csoóri Sándor 95
Kilencvenöt évvel ezelőtt született Csoóri Sándor költő, esszéíró, prózaíró és politikus. Egyik méltatója ezt mondta róla: a hetvenes években ő volt a magyar kulturális élet garabonciás szelleme.
A kultúra csak fájdalomból születhet
Az anyanyelv – figyelmeztetett Csoóri – elveszhet idehaza is, „ha nem az igazat fejezzük ki vele, ha nem a legsürgetőbb, legizzóbb álmainkat bízzuk rá”.
Esszéírói pályázatot hirdet a Csoóri Sándor Társaság
Esszéírói pályázatot hirdet a székesfehérvári székhelyű Csoóri Sándor Társaság, a pályázaton bárki részt vehet.
Szeptember 12-én történt
Aligha van természetesebb hangú és kedélyű írónk, mint az 1888-ban ezen a napon született Tersánszky Józsi Jenő. Vallotta, az irodalom ne keveredjen a politikába, hagyja azt az újságra, de minden írása arról tanúskodik, hogy az elesettek és megnyomorítottak sorsa érdekelte, az ő pártjukon állt.
Tamási Miklós: Arra törekszem, hogy a Fortepanon a lehető legkevesebb hazugságot mutassuk
A rendszerváltás környékén két kamasz kidobott fotográfiákat gyűjtött össze a budapesti lomtalanításokon. Tamási Miklós és Szepessy Ákos több ezer fotót mentett így meg a pusztulástól – idegenek családi képeit, utazások emlékeit, portrékat, utcai életképeket olyan időkből, amelyekre jó volt rácsodálkozni. Ezeket a felvételeket digitalizálták és 2010-ben ötezer képpel elindították a Fortepan online archívumot. Tamási Miklóssal, az archívum egyik alapítójával beszélgettünk.