Debrecen
Egy előremutató művésztelep – Süli-Zakar Szabolcs a Debreceni Nemzetközi Művésztelepről
A Debreceni Nemzetközi Művésztelep (DNM) profilja eltér a régió hasonló kezdeményezéseitől, hiszen a festmények és grafikák készítése mellett az egyéb médiumok alkalmazását és a különböző diszciplínák képviselői közti dialógust is szorgalmazza.
„Itt az ideje, hogy elővegyem a félretett dolgokat” – beszélgetés Gemza Péterrel
Sokakat meglepett a hír, hogy a debreceni Csokonai Színház igazgatója nem pályázott újabb ciklusra – épp, amikor átadták a Csokonai Fórumot, befejeződik a színház főépületének felújítása, folytatódhatna az érdemi munka. Kíváncsiak voltunk, miért alakult így, és hogyan értékeli az elmúlt tíz évet Gemza Péter.
Együttműködést kötött a MODEM és a Szegedi Tudományegyetem
A debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ közreműködésével folytatódik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) design- és művészetmenedzsment mesterképzése, amelynek népszerűsége mutatja, hogy a régióban komoly igény van az ilyen szakemberekre.
A hajdúszoboszlói múzeum retró kiállítása a debreceni plázában látható
Trapper farmer, kacsintós pénztárca, moncsicsi – a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum az 1970–1980-as évek világában repíti vissza a vásárlókat.
Kórusfanatizmus Debrecenben – beszélgetés Kocsis-Holper Zoltánnal
A Kodály Kórus vezető karnagya Sopronból indult, majd Budapesten át csaknem három éve került Debrecenbe. A vidéki adottságoknak elsősorban az előnyeit látja, a világbéke jellegű óhajok helyett reális célokat fogalmaz meg, és szisztematikusan építi a legnépesebb vidéki város kóruskultúráját.
A Fejérló szállótól a szatmári békéig – Szecesszió és eklektika Debrecenben
Jeles épületeink nemcsak művészi szempontból érdekesek, de gyakran történelmi események és személyek emlékei és anekdoták is kapcsolódnak hozzájuk – nincs ez másként Debrecenben sem. A Vármegyeházán és az egykori Pénzügyi palotában jártunk.
„Egymást nézzük: én meg Debrecen” – Keczán Mariann Szabó Magda debreceniségéről
A cívisvárosban emlékház, szobor, játszótér, vezetett séta, színházi előadás, de még sütemény is őrzi Szabó Magda emlékét. Keczán Mariann irodalomtörténészt az írónő és szülővárosa különleges kapcsolatáról kérdeztük.
Degusztációs múzeumi menü – A debreceni Déri Múzeum
Minden kétséget kizáróan a debreceni Déri Múzeum turistamágnese Munkácsy Mihály Trilógiája, de az állandó kiállítás többi szekciója is tartogat hazai eredetű és egzotikus meglepetéseket, nemzetközi mércével mérve is jelentős műtárgyakat.
Interjú Kiss Fruzsinával, az Ami összeköt – 100 gondolat a magyar kultúráról kiadvány ötletgazdájával
A debreceni tanár szakos egyetemi hallgató még csak 24 éves, de a magyar kultúrában már letette névjegyét: kordokumentumot álmodott és szerkesztett, amely először művészek, közéleti szereplők kézzel írt vallomásai füzéreként, jótékony célból, majd szépen illusztrált könyvként is megjelent.
Virágfüzérek és téglaszalagok – Szecessziós építészet Debrecenben
A századforduló építkezési láza az Alföld egyik legnagyobb városát, Debrecent is elérte: az 1900-as évek elején a város központjának számító Piac utcán számos új palota nőtt ki a földből, a többségük szecessziós stílusban.
Tulajdonos, vigyázz archívumodra – Debreceni séták Térey Jánossal
Ilyen modoros fickót még nem láttam, jutott eszembe a kézfogáskor, és ő ugyanígy vélekedett rólam. Ezt meg is beszéltük 1992 márciusában, immár újra Debrecenben, ahová már felolvasni jött Keményékkel, első kötetével, a Szétszóratással a zsebében.
Főszerepben Debrecen: filmek, amelyek kötődnek a városhoz
Cikkünkben olyan magyar filmeket gyűjtöttünk össze, ahol valamiért fontos szerepet kap Debrecen.
Földközelben – Új kiállítás a MODEM-ben az Antal–Lusztig-gyűjteményből
Mednyánszky László, Koszta József, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Tornyai János, Endre Béla, Glatz Oszkár, Nagy István, Rudnay Gyula, Medgyessy Ferenc és Holló László tájképei mellett a kiállítás kiemelt figyelmet szentel a magyar társadalom jellegzetes alakjait megjelenítő portréknak.
Miért cívis a cívisváros? – Debrecen és nagyjaink
Debrecen szinonimájaként gyakran használjuk a cívisváros elnevezést. De kik voltak a cívisek és miről nevezetesek? Kik használták először a cívisváros elnevezést? És mi a válasz Ady Endre kérdésére: „vajjon igaz, hogy Debrecenben a Maradandóság lakik?”
Filmek, amelyekről nem érdemes lemaradni a Magyar Filmszüreten
Hetedik alkalommal rendezik meg a Magyar Filmszüretet. Az eseményen az előző év legjobb magyar filmjeiből válogathatnak a látogatók.
Végéhez közeledik a debreceni Csokonai Színház régi épületének felújítása
Végéhez közeledik a debreceni Csokonai Színház patinás régi épületének teljes körű felújítása, várhatóan már az első félévben megnyitják a játszóhelyet – közölte a cívisváros polgármestere újságírókkal szerdán, miután a helyszínen megtekintette a munkálatokat.