építészet
Vasbetontól a mikrobiológiáig a Kádár-kor Budapestjén
A Budapest100 építészeti-kulturális fesztivál idén a ’70-es évek építészetét állította középpontba egy hétvége erejéig. Első hallásra bátor vállalkozásnak tűnt a korszak kiválasztása, hiszen a szocializmus építészete nem a legnépszerűbb építészeti korszakok közé tartozik. A fesztivál és az épületek iránti érdeklődés azonban túlszárnyalt minden előzetes várakozást, több százan zarándokoltak el a lakótelepekre, a SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömbjéhez, a Komjádi uszodához vagy a budavári Hilton szállóhoz.
Puttók a nyíregyházi szecessziós épületeken
A kiegyezés után meginduló erőteljes polgári fejlődés a vidéki városokat is elérte, nem kivétel ez alól a nyírségi megyeszékhely, Nyíregyháza sem. A századforduló kedvelt építészeti stílusában, a szecesszióban is több remekmű született a városban. Érdekesség, hogy a szecessziós épületekre még a historizáló építészet kedvelt alakjai, a puttók is felkerültek.
A tér, amelyen biztosan nem fogunk átrohanni
Kecskemét főterén tobzódhatunk az építészeti remekművekben, melyek hagyják beszélni a nagy városépítő elődöket, ugyanakkor bátran belefűzik a belváros szövetébe a modern megoldásokat is. Nem hűvös, tárgyilagos eleganciával sorakoznak épületei, hanem játékos mesélőkedvet, harmóniát sugallva, melytől rögtön az az érzésünk támad: ennek a térnek lelke van.
Rimszkij-Korszakovtól Gaudíig számos művészt ihlettek már meg a méhek
A méhek jelentősége egyre inkább előtérbe kerül a biológiai sokféleség válsága és az élelmezésbiztonság miatt, hiszen alapvető szerepet játszanak az ökoszisztéma fenntartásában. Ugyanakkor évezredek óta hatnak kultúránkra és művészetünkre is.
Fedezd fel Budapest késő modern arcát!
A ’70-es évek változatos épített örökségét ismerhetjük meg a Budapest100 hosszú hétvégéjén, május 9–12. között. A regisztrációhoz kötött programokra április 26-tól lehet jelentkezni a Budapest100 oldalán.
Először mozdítják el a helyéről Magyarország legrégebbi nagyharangját
Kiemelik és restaurálják a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház monumentális harangját, amelyet az elmúlt 300 évben egyszer sem mozdítottak el a helyéről, hogy az visszanyerje eredeti hangját.
Történeti épületek helyreállításáról tartanak fórumot Pécsen
A műemlék épületek helyreállításával, fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak azon a szakmai fórumon, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) szervezett a pécsi Pollack Expo keretében.
A hely meglévő értékeiből táplálkozva adok karaktert az épületeknek
Vinczellér Zsolt kecskeméti építész, belsőépítész ötször nyerte el Bács-Kiskun megyében az Év Háza díjat, tavaly pedig a neves állami kitüntetéssel, Ferenczy Noémi-díjjal is elismerték munkásságát. Ceruzáját a kezdetek óta az arányosság, a racionalitás és az észszerűség vezeti, az általa tervezett házak, terek nem harsogják messziről a nevét, pont ettől válnak egyedivé, azaz „vinczellérzsoltossá”.
A műemlékek világnapján a legjobb és a legrosszabb munkákat is díjazták
Az ICOMOS, a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának Magyar Nemzeti Bizottsága a követendő példákat elismerő díjak mellett elrettentésül Citromdíjat is kiosztott.
A hetvenes évek házait ünnepli a Budapest100
A májusi építészeti és kulturális fesztivál új városrészekben, új közösségeket megszólítva a ‘70-es évek változatos épített örökségét tárja fel. Az idei alkalom különlegessége, hogy először nyílik lehetőség megszólítani a házak építészeit, tervezőit, a lakóházak első beköltözőit, az intézmények első dolgozóit.
Ybl Miklós, aki otthagyta kézjegyét Budapest látképén
1814-ben ezen a napon született Ybl Miklós, a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze. Neki köszönhetjük sok más mellett az Operaházat, a Szent István-bazilikát és a Várkert Bazárt is.
Két év múlva kész lesz a barcelonai Sagrada Família
Barcelona jelképén több mint 140 éve folyamatosan dolgoznak: 1882-ben tették le a templom alapkövét, Antoni Gaudí egy évvel később kapta a tervezési megbízatást, élete utolsó 14 évében csak ezzel foglalkozott.
Jövőre Pintér Márton mutatkozhat be a Velencei Biennálé magyar pavilonjában
A Ludwig Múzeum kurátori pályázatának nyertese Pintér Márton építész lett, aki Nincs itt semmi látnivaló című kiállításával mutatkozhat be a 2025-ös Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé magyar pavilonjában.
13 épület, amelyet a magyar szecesszió madaras mesterének köszönhetünk
A többször emigrációra kényszerülő Vágó József építész nemcsak madármotívumairól nevezetes, de arról is, hogy a homlokzattól a lépcsőkorlátig, a cementburkolattól a kapukilincsig mindent megtervezett.
Az építészet a valóság felfedezése
Csúszda a hálószobaablakból a villa medencéjébe, legóként variálható lakóépületek, lakossági összefogás a városkép alakításáért: ezekről is szó volt az idei Budapesti Építészeti Filmnapokon.
Jamamoto Riken japán építész kapja idén a Pritzker-díjat
A közösséget a középpontba állító japán építésznek, Jamamoto Rikennek ítélték idén az építészet legrangosabb elismerésének számító, százezer dollárral járó Pritzker-díjat.