építészet
Először mozdítják el a helyéről Magyarország legrégebbi nagyharangját
Kiemelik és restaurálják a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház monumentális harangját, amelyet az elmúlt 300 évben egyszer sem mozdítottak el a helyéről, hogy az visszanyerje eredeti hangját.
Történeti épületek helyreállításáról tartanak fórumot Pécsen
A műemlék épületek helyreállításával, fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak azon a szakmai fórumon, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) szervezett a pécsi Pollack Expo keretében.
A hely meglévő értékeiből táplálkozva adok karaktert az épületeknek
Vinczellér Zsolt kecskeméti építész, belsőépítész ötször nyerte el Bács-Kiskun megyében az Év Háza díjat, tavaly pedig a neves állami kitüntetéssel, Ferenczy Noémi-díjjal is elismerték munkásságát. Ceruzáját a kezdetek óta az arányosság, a racionalitás és az észszerűség vezeti, az általa tervezett házak, terek nem harsogják messziről a nevét, pont ettől válnak egyedivé, azaz „vinczellérzsoltossá”.
A műemlékek világnapján a legjobb és a legrosszabb munkákat is díjazták
Az ICOMOS, a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának Magyar Nemzeti Bizottsága a követendő példákat elismerő díjak mellett elrettentésül Citromdíjat is kiosztott.
A hetvenes évek házait ünnepli a Budapest100
A májusi építészeti és kulturális fesztivál új városrészekben, új közösségeket megszólítva a ‘70-es évek változatos épített örökségét tárja fel. Az idei alkalom különlegessége, hogy először nyílik lehetőség megszólítani a házak építészeit, tervezőit, a lakóházak első beköltözőit, az intézmények első dolgozóit.
Ybl Miklós, aki otthagyta kézjegyét Budapest látképén
1814-ben ezen a napon született Ybl Miklós, a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze. Neki köszönhetjük sok más mellett az Operaházat, a Szent István-bazilikát és a Várkert Bazárt is.
Két év múlva kész lesz a barcelonai Sagrada Família
Barcelona jelképén több mint 140 éve folyamatosan dolgoznak: 1882-ben tették le a templom alapkövét, Antoni Gaudí egy évvel később kapta a tervezési megbízatást, élete utolsó 14 évében csak ezzel foglalkozott.
Jövőre Pintér Márton mutatkozhat be a Velencei Biennálé magyar pavilonjában
A Ludwig Múzeum kurátori pályázatának nyertese Pintér Márton építész lett, aki Nincs itt semmi látnivaló című kiállításával mutatkozhat be a 2025-ös Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé magyar pavilonjában.
13 épület, amelyet a magyar szecesszió madaras mesterének köszönhetünk
A többször emigrációra kényszerülő Vágó József építész nemcsak madármotívumairól nevezetes, de arról is, hogy a homlokzattól a lépcsőkorlátig, a cementburkolattól a kapukilincsig mindent megtervezett.
Az építészet a valóság felfedezése
Csúszda a hálószobaablakból a villa medencéjébe, legóként variálható lakóépületek, lakossági összefogás a városkép alakításáért: ezekről is szó volt az idei Budapesti Építészeti Filmnapokon.
Jamamoto Riken japán építész kapja idén a Pritzker-díjat
A közösséget a középpontba állító japán építésznek, Jamamoto Rikennek ítélték idén az építészet legrangosabb elismerésének számító, százezer dollárral járó Pritzker-díjat.
Biztos kéz, biztos ízlés – Vadász Györgyre emlékezünk
A szó szoros értelmében építőművész volt. Sokrétű életművének alapja, hogy a képzőművészet és az építészet szerves együttélését tekintette eszménynek. A zenei, képzőművészi és költői tehetséggel egyaránt megáldott Vadász biztos kézzel és ízléssel dolgozott, és akár modern városközpontot, akár családi házat vagy emlékhelyet tervezett, maradandót alkotott.
Kóstolható szuvenírekkel zár az építészettörténeti kiállítás
Március 17-ig látható a Walter Rózsi-villát két évvel ezelőtt nyitó Színtér és Lakótér: Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 című tárlat, hogy májustól átadja a helyét a Kaesz Gyula–Lukáts Kató belsőépítész-grafikus házaspár otthonait bemutató kiállításnak. A finisszázsig a következő két hétben számos program várja az érdeklődőket.
A szabómester harmadik fia, akiből Budapest meghatározó építésze lett
Szimbolikusnak is tekinthető, hogy Lajta Béla 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében született, hiszen teljes életművével a fővároshoz kötődött. A 20. század elejére világvárosi képet öltő Budapest építésze volt, aki a népművészeti motívumokat a modern építészet eredményeivel ötvözte.
Eredményt hirdettek az MMA építészeti ötletpályázatán
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata tavaly ősszel hirdette meg nyílt, építészeti tematikájú pénzdíjas ötletpályázatát fiatal építészek számára. A pályázati kiírás szerint Nagyharsányi csata emlékhelye 2023 címmel innovatív, építészeti-tájépítészeti eszközökkel megfogalmazott javaslattételt vártak egy magas színvonalú emlékpark kialakítására az 1687. évi nagyharsányi csata emlékezetére. A 40 év alatti építészek arra kaptak lehetőséget, hogy megmutathassák szakmai tudásukat, kreativitásukat.
Emberek az épületek, városok mögött
Az emberi történetekre fókuszál az idén március 7–10. között a Toldi Moziban zajló Budapesti Építészeti Filmnapok a Kortárs Építészeti Központ szervezésében.