évforduló
A száz éve született Kállai Ferencről nyílt kiállítás Szegeden
Kállai Ferenc színművészről nyílt kiállítás születésének centenáriuma alkalmából október 14-én a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg-könyvtárában. Az október 31-ig látogatható tárlaton többek között fotók, dokumentumok, elismerések és személyes tárgyak reprezentálják a művész életének egy-egy szakaszát.
Október 15-én történt
„Az igazán nagy színészek alázatosak. Ahhoz, hogy az ember ilyen hosszú ideig tűzvonalban lehessen, már kevés az ego, ahhoz nagyon kell szeretni és tisztelni azt, amivel éppen foglalkozik” – fogalmazta a ma hatvanhatodik születésnapját ünneplő Rudolf Péter. A Vígszínházat igazgató Kossuth-díjas színművész nevéhez számos filmszerep is fűződik, többek között a Cha-cha-cha, a Szerencsés Dániel, az Üvegtigris, az 1945 és az Egy szoknya, egy nadrág című mozikban nyújtott emlékezetes alakítást.
Október 14-én történt
„Ahogy az ember abbahagyja a munkát, megpillantja a saját életét csupaszon. A munkával feldíszítem, tartalmassá teszem, de ha mindezt lehántom róla, tulajdonképpen nem is tudom megmondani, mit csináltam egy életen át” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és József Attila-díjas író, Nádas Péter, a modern magyar irodalom egyik meghatározó alakja.
Október 13-án történt
Szindbád, Macskajáték, Liliomfi, Legato, Ballagó idő, Herkulesfürdői emlék, Égigérő fű – csak néhány film azok közül a mozik közül, amelyekben az 1907. október 13-án született Dajka Margit szerepelt. A komikus és drámai szerepeiben egyaránt felejthetetlen színésznő Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész volt, de sok más kitüntetése mellett a legnagyobb, hogy pályatársai nemcsak szerették, de tisztelték és zseniális művésznek tartották.
Október 12-én történt
„A tudomány olyan, mint a gyümölcsfa. Időbe telik, amíg leszedhetem a termését. Úgy nem lehet gyümölcsöt termelni, hogyha az egyik évben almát akarok, akkor almafát ültetek, ha a másik évben nem olyan nagy az érdeklődés az alma iránt, akkor kivágom az almafát. A tudományt távlatban kell nézni” – fogalmazta Oláh György magyar származású amerikai vegyészprofesszor, akinek 1994. október 12-én ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.
Október 11-én történt
2001. október 11-én adták át a forgalomnak az Esztergomot és a szlovákiai Párkányt összekötő, újjáépített Mária Valéria hidat. A Feketeházy János tervezte, Mária Valéria főhercegnőről elnevezett 517,6 méter hosszú és 12,3 méter széles Duna-hidat eredetileg 1895 szeptemberében avatták fel, majd az első és a második világháborúban is felrobbantották.
Október 10-én történt
1963. október 10-én hunyt el Édith Piaf francia sanzonénekesnő, akinek olyan slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Mylord, a Padam, padam, a Non, je ne regrette rien vagy a La vie en rose, és olyan későbbi sztárokat fedezett fel, mint Yves Montand, Gilbert Bécaud és Charles Aznavour. Életéről számos könyv, film és színdarab született, Olivier Dahan 2007-es Piaf című filmjének főszerepéért Marion Cotillard Oscar-díjat kapott.
Október 9-én történt
„Ha van szakma, ami nem a szabadságról szól, hát az a színészet! Legfeljebb akkor lehetsz szabad, amikor a rendező által megszabott kereteken belül már annyira tied a szerep, hogy mersz magadnak is megengedni olyan újításokat, amelyekkel még nem léped át a rendszer határait” – fogalmazta a ma negyvenegyedik születésnapját ünneplő Szabó Kimmel Tamás színművész, akit egyebek mellett a Made in Hungaria, a Pappa Pia, az 1945 és a Lefkovicsék gyászolnak című filmekben láthattunk.
Október 8-án történt
Ma ünnepli negyvenharmadik születésnapját Harcsa Veronika énekesnő, dalszerző és előadóművész, aki könnyedén és magabiztosan mozog a jazz és a pop határterületén. Olyan zenei projektekben vett és vesz részt, mint a Harcsa Veronika Quartet, a Bin-Jip, valamint Gyémánt Bálinttal közös duója, de az Erik Sumo Bandben is éveken át énekelt. Mindezek mellett számos neves nemzetközi előadóval működött együtt és számos külföldi klubban, fesztiválon is bemutatkozott.
Október 7-én történt
Ma ünnepli nyolcvanharmadik születésnapját Halász Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, aki 1965 óta a Vígszínház tagja, emellett közel negyven játék- és tévéfilmben is szerepelt. Rendkívüli népszerűséget szerzett gyerekeknek énekelt dalaival, amelyeket magyar költők verseiből a hazai könnyűzene kiválóságai zenésítettek meg számára.
Október 6-án történt
„Néha azt hiszem, hogy egy úriember nem megy el írónak. Az író kifosztja mások életét. De mit csináljon szegény? Ez a dolga” – fogalmazta az 1995. október 6-án elhunyt Mándy Iván. A Kossuth-díjas író műveinek atmoszféráját saját lakókörnyezete, a Teleki és a Mátyás tér környéke, a kisemberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek világa határozta meg, de a gyermekkönyvei is klasszikussá váltak.
Október 5-én történt
„Az írás megindulása vagy elapadása szerencsésebb hangulatú napon is kegyelmi állapot” – fogalmazta az 1917. október 5-én született Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, Szabó Magda, aki regényesítette, tucatnyi alakváltozatban elénk tárta családfáját, felmenőinek történetét és saját gyermekkorát – sokrétű autofikciós szövegvilágot hozva létre ezzel.
Kényszerzubbonyból is kiszabadult a némafilmek kőarcú komédiása
Százharminc éve, 1895. október 4-én született Buster Keaton, a kőarcú amerikai filmkomikus, akit máig a legnagyobb akrobatikus színésznek tartanak és akinek némafilmjei nemcsak a filmrajongókat bűvölték el, hanem a szürrealistákat, köztük Salvador Dalít és Luis Buñuelt is.
Akiről mindenkinek Pelikán elvtárs jut eszébe – száz éve született Kállai Ferenc
Száz éve, 1925. október 4-én született Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, akit egyebek mellett A tanú, a Megint tanú, a Katonazene, A hamis Izabella, a Szeressük egymást gyerekek és A három testőr Afrikában című filmekben láthattunk.
Október 4-én történt
„A színház szakrális hely, ugyanúgy, mint a templom. Egy színész pontosan ugyanazt a munkát végzi, amit egy pap. Abban az esetben persze, ha hiszünk a színész valódi feladatában” – fogalmazta a ma hatvanhat éves Jászai Mari-díjas színésznő, Pápai Erika, akit többek között a Vígszínház és a József Attila Színház darabjaiban, illetve a Fűszer és csemege, A kis cukrászda és az Egy szerelem három éjszakája című tévéfilmekben láthattunk.
Gore Vidal előszeretettel döntögette a bálványokat
Száz éve, 1925. október 3-án született Gore Vidal amerikai író, politikus, a modern amerikai irodalom vitriolos tollú „fenegyereke”. Vidal részt vett többek között Ben Hur forgatókönyvének megírásában, és magát alakította Fellini Rómájában. Szabadszájú és szellemes esszéiben elsősorban az amerikai politika, a társadalom és a művészeti élet kérdéseire fókuszált.