évforduló
Szeptember 27-én történt
„A művészek mindig azt hiszik, hogy jelentősen bele tudnak szólni a dolgokba, de lassan rájöttem, hogy semmi közöm semmihez. Imádkozhatsz bárkinek bármiről, egyik fülén be, másikon ki” – fogalmazta az 1921. szeptember 27-én született – és 2014-ben elhunyt – kétszeres Kossuth-díjas filmrendező, Jancsó Miklós. A Magyar Mozgókép Mestere címmel kitüntetett művész nevéhez olyan filmek fűződnek, mint az Oldás és kötés, az Így jöttem, a Fényes szelek, a Szegénylegények, a Szörnyek évadja, a Magánbűnök, közerkölcsök és a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten.
Szeptember 26-án történt
„Egyéniségnek születni kell. Az embernek vagy megadatik ez a kisugárzás, vagy nem” – fogalmazta a 2004. szeptember 26-án elhunyt Jászai Mari-díjas színész, komikus, Kabos László. A „kis Kabos” néven is emlegetett művész eredetileg bohóc szeretett volna lenni, aztán – ha nem is bohóc –, de nagy nevettető lett belőle. Főleg kabaréjelenetekben és magánszámokban nyújtott emlékezetes alakításokat, de színdarabokban és filmekben is szerepelt. Többek között A veréb is madár, a Kölcsönlakás, a Kutyakomédia és a Hét tonna dollár című filmekben láthattuk.
Szeptember 25-én történt
„Ami bennem van, őszintén odaadom a közönségnek. Addig nem is tudok játszani, amíg érzem, hogy ez nem igazi, ez hamis, ez nem arról szól, amit el akarok mondani” – fogalmazta az 1943. szeptember 25-én született – és 2023-ban elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Csomós Mari. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett színművészt többek között a Szolnoki Szigligeti Színház, a Nemzeti Színház és a Radnóti Miklós Színház előadásaiban, illetve az Így jöttem, a Makra, a Jadviga párnája és a 141 perc a befejezetlen mondatból című filmekben láthattuk.
F. Scott Fitzgerald nem tudta elviselni, hogy aprópénzre váltotta a tehetségét
Százharminc éve, 1896. szeptember 24-én született Francis Scott Key Fitzgerald amerikai író, az „elveszett nemzedék” legnagyobb alakja, A nagy Gatsby, Az Édentől messze, a Szépek és átkozottak, Az éj szelíd trónján és Az utolsó cézár című regények szerzője.
Szeptember 24-én történt
1940. szeptember 24-én hunyt el Iványi-Grünwald Béla festőművész, aki Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd Hollósy Simon köréhez csatlakozott. 1896-ban a Nagybányai Művésztelep alapítói között volt, ahol elsősorban természetközeli, plein air tájképeivel vált ismertté, míg 1906 után a naturalizmustól a dekoratív, stilizáló, szecessziós és Gauguin hatását is tükröző megoldások felé fordult. Ezután a kecskeméti művésztelep meghatározó alakja lett, ahol allegorikus kompozíciókat is festett, majd ismét visszatért a realista tájfestészethez.
John Coltrane cipőfűzőn és szaxofonon is remekül játszott
„Egy cipőfűzőn is lehet játszani, ha az ember őszinte” – mondta a 100 éve, 1926. szeptember 23-án született John Coltrane amerikai dzsessz-szaxofonos, aki újradefiniálta a modern jazzt. Ha cipőfűzőn is lehet játszani, akkor a pertli arra is jó, hogy idővonalként használjuk, amikor visszapillantunk a kortárs jazz egyik zsenijére.
A „nagybőgő Paganinije” nem hagyta, hogy műfaji keretek közé szorítsák
Húsz éve, 2006. szeptember 23-án hunyt el Pege Aladár, az első Kossuth-díjas magyar jazz-zenész, zeneszerző. A „nagybőgő Paganinijeként” is emlegetett virtuóz muzsikus a koncertjein a világon elsőként játszott egyszerre darabokat a komolyzene és a jazz műfajából.
Szeptember 23-án történt
„Mindig sokat gyakoroltam, de kizárólag csak klasszikus zenét. Jazzt sohasem. 1963 óta járok külföldre, rengeteg külföldi zenésszel játszottam, rengeteg koncertet hallottam, láttam, figyeltem meg, és rá kellett jönnöm: ha az ember ki akar lépni a »futottak még« kategóriából, akkor borzasztó komolyan kell venni ezt a hangszert” – fogalmazta a 2006. szeptember 23-án elhunyt Pege Aladár Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas nagybőgős, zeneszerző. A világhírű, zseniálisan improvizáló, virtuóz jazz-zenészt a kritikusok „a nagybőgő Paganinije” néven is emlegették.
Az operatőr, akit Jancsó Miklós szemének neveztek – Kende János 85
Szeptember 22-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Kende János Kossuth- és Balázs Béla-díjas díjas operatőr, a nemzet művésze, akinek olyan emlékezetes filmek fűződnek a nevéhez, mint a Csend és kiáltás, az Égi bárány, a Szerelmem, Elektra, a Magyar rapszódia, az Egy őrült éjszaka, a Petőfiʼ73 és A három testőr Afrikában.
Szeptember 22-én történt
„Azt hiszem, mindhalálig kitartok már amellett, hogy a vers, a nyelv más kifejezési formáitól elütően, zeneileg hatásos, mágikus szavak összjátéka; szavaké, melyek szótári jelentésüknél jóval többet tudnak felidézni. Mindegy, hogy érzelmeket, víziókat, hangulatokat fejeznek ki, vagy még ezt sem. Varázslatuk lényege, hogy elbűvölik az embert, és nem hagyják magukat elfeledtetni; földi útravalónkul szolgálnak, akár könyvben, akár fejben” – fogalmazta az 1910. szeptember 22-én született – és 2006-ban elhunyt – Kossuth-díjas költő, író, Faludy György.
Szeptember 21-én történt
„A művésznek kutya kötelessége a gyötrődés. Ez a legszebb és legnehezebb föladat: elhagyni a lélek kényelmi állapotát, és vállalni a gondolkodás kényelmetlenségeit, szembesíteni magunkat saját lelkiismeretünkkel, a megismert igazságot más oldalról ismét megvizsgálni, hogy még jobban kiállhassunk érte, újra és újra megméretni, és könnyűnek találtatni, bátornak lenni önnön tévedéseink megítélésében” – fogalmazta az 1928. szeptember 21-én született – és 2001-ben elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, Sinkovits Imre.
Van még egy óra – 25 mese a 25 éves Pagonynak
A Gondolj egy számra, mondok egy mesét! első pillantásra nagyon szabályos születésnapi konstrukció: a Pagony 25. évfordulójára készült kötetben minden évhez egy-egy mese tartozik.
Szeptember 20-án történt
„A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe, hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt” – fogalmazta az 1897. szeptember 20-án született – és 1966-ban elhunyt – Kossuth-díjas író, Tamási Áron.
Szeptember 19-én történt
„Gyerekként 8-10 órát gyakoroltam, akkor nyílt ki a világ… napról napra éreztem, hogy egy újabb réteget fedezek fel… egyre nagyobb a kezem, végre elérem a pedált, nagyobb fizikai erőt tudok kifejteni, egyre hosszabb és nehezebb darabokat tudok eljátszani, mindig egy új dimenzió, ami nagyon inspirált. Hiszek a jóistenben és a sorsban, és nem hiszem, hogy nekem más utat szánt volna, mint a zene” – fogalmazta a ma 38. születésnapját ünneplő Balázs János Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője.
Szeptember 18-án történt
1916. szeptember 18-án született – és 1997-ben hunyt el – Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész. A leghíresebb magyar tenornak számos lemeze készült, sikerrel lépett fel Európa legnagyobb operaházaiban és hangversenytermeiben, de itthon is a közönség kedvence volt. Alakja összeforrt Erkel Ferenc Bánk bánjának címszerepével. „Egyre jobban rájövök arra, hogy mennyire meghatározó volt az a 30 év, amit ilyen közel egymáshoz, a színpadon töltöttem vele, tőle tanultam a legtöbbet” – mondta róla egykori pályatársa, Melis György.
Szeptember 17-én történt
„Eljutottam Szentendrére, ahol a nyolcvanas években minden képzőművész zenélt, nyomták a szonikus performanszokat. Én meg a fejemet ingattam, hogy nincs ez így rendben, hisz az még nem képzőművészet, ha grafikusok, festők kifestik a gitárt, és Frank Zappa, Captain Beefheart vagy bárki más dalait játsszák rajta. Kreáljunk inkább olyan hangszereket, amelyek képzőművészeti alkotások, objektek, szobrok, és meg is lehet őket szólaltatni” – fogalmazta egy interjúban a ma 76. születésnapját ünneplő Lois Viktor Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, zenész.