évforduló
Május 11-én történt
„Ha intenzíven és bátran éljük az életünket, attól többek és bonyolultabbak tudunk lenni a színpadon vagy a filmen. Ezért sem szoktam elnyomni az érzéseimet, hanem próbálom megélni őket, vagy változtatni egy adott élethelyzeten. Minden változástól több leszek” – fogalmazta a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Kovács Patrícia színésznő, akit többek között a Vígszínház, a Centrál Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház előadásaiban, illetve a Szélcsend, a Sztornó, a Félvilág és a Szerelemtől sújtva című filmekben láthattunk.
Május 10-én történt
„Hálás vagyok, és örülök, ha valamit sikerül elérnem, de akkor is, ha valaki másnak sikerül. Attól, hogy valaki sikeres és boldog, nem vesz el a többiektől semmit. Sőt! Mintha el lehetne élni a másik elől az életet, pedig nem. Ez a kenyérféltés, ami a nagy magyar frusztráció ősforrása, nagy marhaság. Ezzel szemben az igazság az, hogy ha te jó vagy, és jót teszel, akkor nekem is jobb” – fogalmazta a ma negyvenöt éves József Attila-díjas író, költő, Weiner Sennyey Tibor, a Magyar Buddha, a Gül baba és a Versek a kisházból című kötetek szerzője.
Május 9-én történt
„Az az egy lépés, amíg a takarásból a színpadra érek, az olyan, mint a holdra szállás. Egyetlen kis lépés, de ha már fent vagyok a színpadon, akkor megszűnik a félelem” – fogalmazta hivatásáról a ma hatvanötödik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Nagy Mari, akit többek között a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Radnóti Miklós Színház, a Nemzeti Színház és a Kőszegi Várszínház előadásaiban, illetve A részleg, A bunkerember, az Akik maradtak, az Emlékeim Anna Frankról és a Látom, amit látsz című filmekben láthattunk.
Május 8-án történt
„Sokszor azt hiszem, hogy életem folytonos mulasztás volt. Vagy talán lehet, hogy mindannyiunké az? Ki az, aki azt hiheti, féltében visszanézvén, hogy mindig akkor és ott lett volna, ahol és amikor ott kellett volna lennie, vagy szeretett volna lenni? Mindig ott lett volna teljes készületben este hétkor a ráosztott vagy magától kreált szerepében életének színpadán, ahogy a színészek, a zsenik és a csepürágók egyaránt, amikor megcsördül az ügyelő csengője?” – fogalmazta a 2006. május 8-án elhunyt Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Somlyó György.
Május 7-én történt
„Érdekes, hogy a dalok mennyire meg tudják érinteni az embereket. Szerintem abból lesz sláger, amire rögtön tudnak rezonálni, mert felidézi a saját életük valamilyen emlékezetes pillanatát” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvankilencedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, Kováts Kriszta. A művésznőt többek között a Pécsi Nemzeti Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a győri Kisfaludy Színház, a Rock Színház és a Madách Színház darabjaiban láthattuk, énekesnőként pedig több mint tíz önálló nagylemezt készített.
Május 6-án történt
„Tudom, hogy soha művészettel nem ment előre a világ, nem segítettünk egy embernek sem, pillanatnyi meghatódottság, vagy pillanatnyi jaj, de attól jobb nem lesz semmi. De azt a pillanatot, azt azért mutassuk meg, ha tudjuk” – fogalmazta a színészettel kapcsolatban az 1925. május 6-án született – és 2001-ben elhunyt – Temessy Hédi színésznő, akit többek között a Belvárosi Színház, a József Attila Színház és a Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Különös házasság, a Dögkeselyű, a Jób lázadása és az Őszi almanach című filmekben láthattunk.
Mikkamakka, Dömdödöm és Bruckner Szigfrid kitalálója magyartanár is lehetett volna, végül az egyik legsikeresebb meseíró lett
Kilencven éve, 1936. május 5-én született a Négyszögletű Kerek Erdő, A Hétfejű Tündér és számos nagy sikerű mesekönyv szerzője, Lázár Ervin Kossuth-díjas író.
Május 5-én történt
„Nemegyszer ért bennünket is az a vád, hogy hogy merünk hozzányúlni a népzenéhez, de mi egy idő után szerettük volna a saját zenénket játszani. Ha ezt az irányt választja az ember, mivel elég szűk mezsgyén mozog, nyilván tudnia kell tartani a mértéket, hogy ne csináljon giccset. Mi, úgy hiszem, úttörők voltunk ebben a műfajban” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, Szarka Gyula, a felvidéki Ghymes együttes alapító tagja, aki a zene mellett borászkodással is foglalkozik.
Május 4-én történt
„A szakma elismerése mindenképpen nagy dolog, de önmagában nem elég, a közönségével együtt viszont már tárgyalási alap” – fogalmazta a ma ötvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Anger Zsolt, akit többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Vígszínház és az Örkény István Színház előadásaiban, a Nyomozó, a Czukor Show, a Post Mortem, az Utóélet, A martfűi rém és az Indián nyár című filmekben, valamint a Hacktion, a Fapad és az Aranyélet című tévésorozatokban láthattunk.
Május 3-án történt
„Korábban mindig féltem a kudarctól, attól, hogy valami nem úgy fog sikerülni, mint ahogy elterveztem. És ezt sikerült kiiktatni, mert a kudarcból egyelőre mindig sokkal többet sikerül tanulnom, mint a győzelmekből” – fogalmazta a ma harminchetedik születésnapját ünneplő háromszoros olimpiai, huszonhatszoros világ- és harmincötszörös Európa-bajnok úszónő, Hosszú Katinka, akinek viaszfigurája megtekinthető a Madame Tussauds Budapest Múzeumban, és akinek a 483454 Hosszúkatinka elnevezésű kisbolygó is őrzi a nevét.
A festőművész, aki „visszatalált” a szobrászathoz – Péterfy László 90
Ma – május 2-án – ünnepli kilencvenedik születésnapját Péterfy László Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki többek között Szent Istvánról, Bethlen Gáborról és Kós Károlyról készített köztéri szobrot, de Makovecz Imre számos épületét – például a paksi Szentlélek katolikus templomot vagy a győri bencés apátság kápolnáját – is az ő alkotásai díszítik.
Május 2-án történt
„Az, hogy az ember önmaga számára értékelhetően dolgozzon a saját szakmájában, ahhoz nagyon fontos, hogy először saját magával szemben legyen kegyetlen zsűri” – fogalmazta a ma ötvenedik születésnapját ünneplő színész, énekes, zenei producer, Bereczki Zoltán. Az EMeRTon- és Fonogram-díjas művészt többek között a Budapesti Operettszínház és a Centrál Színház előadásaiban, valamint a Hosszú szökés, a Gondolj rám, A kárókatonák még nem jöttek vissza és az Egy szerelem gasztronómiája című filmekben láthatta a nagyközönség.
Május 1-jén történt
„A jó rendező szabadságot ad a színésznek ahhoz, hogy a színész magából kiindulva tolmácsolhassa a szerző üzenetét. A jó rendező abból építkezik, ami a színészből fakad” – fogalmazta az 1938. május 1-jén született – és 2024-ben elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Tordy Géza. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a Vígszínház, a Madách Színház, a veszprémi Petőfi Színház és a Győri Nemzeti Színház előadásaiban, illetve A kőszívű ember fiai, a 80 huszár, az Élve vagy halva és az Elcserélt szerelem című filmekben láthattuk.
A nap, amikor először mehettünk alagúton a Lánchídtól a Krisztinavárosba
Százhatvankilenc évvel ezelőtt – 1857. április 30. – adták át a forgalomnak a budai Váralagutat. Ettől kezdve Krisztinavárosból a Duna partjára, majd onnan Pestre eljutni már csak néhány percet vett igénybe. Az évforduló alkalmából Kiss Eszter készített képregényt, amely a Kultúrapont jeles eseményeket bemutató képregénysorozatának harmadik része.
Április 30-án történt
Ma ünnepli harminckettedik születésnapját Vilmányi Benett színművész. A fiatal színész 2018-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, de már tizennégy évesen kamera elé állt Sopsits Árpád A hetedik kör című filmjében. Tanulmányai végeztével két évig volt a Radnóti Miklós Színház tagja, közben és ezt követően pedig olyan emlékezetes filmekben és sorozatokban játszott, mint a Guerilla, a Larry, a Csendes éj, a Mommy Blue, a Látom, amit látsz és a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre, illetve az Átok és Terápia.