Jeles napok
A terrorizmus európai áldozatainak emléknapja
Március 11. a terrorizmus áldozatainak európai emléknapja, megtartásáról a 2004. március 11-i madridi terrorakciók emlékére határozott még ugyanabban az évben az Európai Parlament.
2004. március 11-én – három nappal a parlamenti választások előtt – a reggeli órákban tíz pokolgép robbant a spanyol főváros pályaudvarain: három az Atocha főpályaudvaron, négy a pályaudvar közelében, egy a Santa Eugenia és kettő a Pozo pályaudvaron. Európa történetének egyik legsúlyosabb merényletsorozata 191 halálos áldozatot és mintegy 1800 sebesültet követelt, az áldozatok közül 48 tizenhat más országból érkezett, és három erdélyi magyar is volt köztük.
A merényleteket az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vállalta magára, a támadásokat egy helyi, autonóm sejt hajtotta végre. A videoüzenet szerint a merénylet bosszú volt azért, hogy Spanyolország csapatokat küldött Afganisztánba, és támogatta az Egyesült Államok vezette iraki háborút.
Március 11-én történt
Ma ünnepli negyvenhetedik születésnapját Száraz Dénes színművész, akit többek között a Thália Színház, a József Attila Színház, a Vidám Színpad, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásaiban, valamint a Hurok, a Kék róka, az Ízig-vérig, a Korhatáros szerelem és a Jóban-rosszban című filmekben, illetve tévésorozatokban láthatott a nagyközönség. Életének fontos része a sport, így amatőr triatlonosként rendszeresen fut, úszik és kerékpározik, már a budapesti nemzetközi maratont is teljesítette.
Március 11-én történt
1513 Lorenzo Medicit választották pápává X. Leó néven.
1744 Samuel Baker londoni könyvkereskedő elárverezett egy könyvtárat, ezzel elkezdődött a Sotheby’s, a világ legnagyobb árverési cégének története.
1851 A velencei La Fenice színházban bemutatták Giuseppe Verdi Rigoletto című operáját.
1985 A Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága a Politikai Bizottság legfiatalabb tagját, Mihail Gorbacsovot választotta meg főtitkárnak.
1990 A Litván Legfelsőbb Tanács elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, ezzel Litvánia lett az első függetlenségét kinyilvánító szovjet köztársaság.
1990 Chilében távozott a hatalomból az 1973-ban katonai puccsal hatalomra jutott Augusto Pinochet tábornok, köztársasági elnök.
1997 Paul McCartney-t, a Beatles volt tagját lovaggá ütötte II. Erzsébet brit királynő.
2003 Hágában megkezdte működését a népirtás, a háborús és emberiesség elleni bűnök üldözésére létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC).
2004 Madridban tíz pokolgép robbant a város három pályaudvarán, az al-Kaida iszlamista terrorszervezet által elkövetett merényletsorozatnak 193 halálos áldozata volt.
2011 Japánt a valaha mért legnagyobb, 9-es erősségű földrengés rázta meg, a földmozgásban és az azt követő szökőárban több mint 18 ezer ember halt meg. Megrongálódott a fukusimai atomerőmű is – ez volt a legsúlyosabb nukleáris katasztrófa az 1986-os csernobili baleset óta.
2020 Világjárványnak minősítette a koronavírus-fertőzést az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Március 11-én született
1544 Torquato Tasso olasz költő, A megszabadított Jeruzsálem című eposz szerzője
1818 Antonio Bazzini olasz hegedűművész
1823 Pákh Albert író, szerkesztő, ügyvéd, akadémikus, a Kisfaludy Társaság tagja, a Vasárnapi Újság alapítója
1842 Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védőügyvédje
1893 Szondi Lipót magyar–svájci pszichológus, a kísérleti ösztöndiagnosztika és a sorspszichológia kidolgozója
1906 Bánhidi László színművész, a Tüskevár című tévésorozat Matula bácsija
1921 Astor Piazzola argentin zeneszerző, a tangó megújítója
1926 Thomas Starzl amerikai sebész, a májátültetés gyakorlatának úttörője
1930 Sándor Iván Kossuth-díjas író, kritikus
1933 Sandra Milo olasz színésznő
1943 Lukáts Andor Kossuth-díjas színész, rendező
1946 Kolosi Tamás Széchenyi-díjas szociológus, üzletember, a Líra Könyv Zrt. és a Tárki Zrt. alapító elnöke
1946 Móser Zoltán Balogh Rudolf-díjas fotóművész, író
1950 Bobby McFerrin amerikai jazzénekes, nevéhez fűződik az első teljes egészében vokális szóló jazzlemez
1952 Douglas Adams angol író, a Galaxis útikalauz stopposoknak szerzője
1955 Nina Hagen (Catharina Hagen) német popénekesnő
1979 Száraz Dénes színész
1987 Lakatos Máté színész
Március 11-én halt meg
1715 Hevenesi Gábor jezsuita pap, történetíró, Magyarország első atlaszának készítője
1789 Hell József Károly, a bányagépesítés úttörője
1899 Than Mór, a magyar történeti festészet jelentős képviselője
1908 Edmondo De Amicis olasz író, legismertebb műve A szív című regény
1913 Lengyel Béla kémikus, akadémikus, az első korszerű magyar nyelvű vegyészeti tankönyv szerzője
1916 Sass Flóra Afrika-kutató, Samuel Baker angol mérnök-utazó felesége
1931 Friedrich Wilhelm Murnau német rendező, a Nosferatu című némafilm alkotója
1934 Erdélyi Mór fényképész, a magyar sajtófotográfia úttörője
1955 Sir Alexander Fleming Nobel-díjas skót orvos, bakteriológus, a penicillin felfedezője
1975 Várkonyi Nándor író, művelődés- és irodalomtörténész, könyvtáros
1979 Székely István, a Hyppolit, a lakáj című filmvígjáték rendezője
1993 Manuel Fonseca portugál író, költő
2007 Lehoczki István Pulitzer-emlékdíjas karikaturista
2009 Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere
2012 Csongrádi Mária Jászai Mari-díjas színházi rendező, színésznő, író
2013 Bódi László (Cipő) énekes, dalszerző, a Republic együttes frontembere
2013 Borisz Vasziljev orosz író, drámaíró, a Csendesek a hajnalok című regény szerzője
2017 Kovács András Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere
2018 Siegfried Rauch német színész, a Nem kell mindig kaviár és az Álomhajó című sorozatok főszereplője
2020 Chrudinák Alajos újságíró, televíziós
2021 Révész László Munkácsy Mihály-díjas képzőművész
2022 Galgóczy Árpád József Attila-díjas műfordító, író
2025 Bényi Ildikó magyar műsorvezető, bemondónő
