interjú
„Valamit előadni szinte cippolai hatalom" – Interjú Pregitzer Fruzsinával
Véleményem szerint a Jászai Mari-díjas Pregitzer Fruzsina a legszebb hangú színésznő Magyarországon. Száznál is több szerepben láthattuk színpadon, pályáját a Nemzeti Színház Stúdiójában kezdte, és az utóbbi harminc évet a nyíregyházi Móricz Zsigmond színházban töltötte. Országos ismertségét számos tévéfilmszerepe mellett a Szomszédok című sorozat szókimondó fodrásznőjeként szerezte.
„A báb olyan, mint egy kötéltáncos” − Interjú Palocsay Kisó Katával
Évtizedek óta azon dolgozik, hogy rendezőként, bábkészítőként, egyetemi oktatóként vagy bábszínészként szövetséget teremtsen a nézőkkel, és ezáltal megtörténhessen a csoda: életre keljenek a tárgyak. Olyan univerzumokat hoz létre, amelyek hasonlítanak megszokott emberi világunkra, csak varázslatosabbak. „Nagy kék buborékok”, amelyekben bármikor bármi életre kelhet.
Tárgyiasított emlékek
Koós Gábor Szuvenír című kiállításának középpontjában az emlékek rekonstruálása és megőrzése áll. Nyomatként létrehozott, mégis egyedi műtárgyak rögzítik azokat a személyes vonatkozásokat, amelyeket kiragadott a múló idő fogságából. A grafikusművésszel a szentendrei MANK Galériában beszélgettünk.
Az emberek lelkének felszabadítása – Pócza Zoltán a nyári színházakról
Június elején megnyitottak a szabadtéri színházak, és bár úgy tűnik, a válság kevésbé cibálta meg őket, mint a kőszínházakat, azért akadnak nehézségeik. Pócza Zoltánt, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnökét és a kőszegi Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatóját az idei nyitásról, a nyári programokról kérdeztük.
Csak a ma este számít
A hétből négy évtizeddel Mihályi Gábor a csúcstartó a Magyar Állami Népi Együttesnél. A hetvenedik évfordulóját ünneplő társulatnál senki nem töltött ennyi időt, a vezető művész ráadásul a „folklórrendőrséggel” szemben is sikert aratott. Különleges programokkal készülnek az ünnepre, és körbejárják a Kárpát-medencét.
„Marosvásárhely nehezen tudta megtartani az embereit”
A fekete március eseményei máig érezhető cezúrát hagytak Marosvásárhely kulturális életében, és a város az elmúlt évtizedekben nem becsülte meg a képzőművészeit, akik így el is mentek onnan. Így látja Bartha József vizuális művész, kurátor, UNITER-díjas díszlettervező, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára, aki ennek ellenére vagy éppen ezért több mint húsz éve működteti az ARTeast Alapítványt, 2007 óta pedig a B5 Stúdiót a városban. Zsizsmann Erika interjúja.
„Az üzenet, amit közvetítünk” – Balázs Gyula Kowa az újrakezdésről
A Kowalsky meg a Vega hosszú kényszerszünetet követően most hétvégén lép először újra színpadra, de aztán rendesen beindul nekik a nyári koncertszezon. A zenekar frontemberét, Balázs Gyula Kowát az első fellépésük előtti utolsó próbán kaptam el, hogy az elmúlt hónapok történéseiről és a tervekről kérdezzem.
Pulzáló, lüktető energiák
Pörgős népzene vegyül jazzes hangzásokkal és versekkel, népdalszövegekkel a három éve alakult Babcsán Projekt muzsikájában. A hazai világzenei színtér egyik legszínesebb együttese június 18-án az Uránia Crossover sorozatának vendége lesz. Ebből az alkalomból kérdeztük Babcsán Bencét, a zenekarvezető szaxofonos-klarinétost.
„A kedély a legfontosabb színészi eszköz” – Cserna Antal és a humor
„A humor nem hangulat, hanem világnézet” – írta Wittgenstein. „A színészet nem pofavágás” – mondta Zenthe Ferenc. Egy hanemet az ő mondata után is írhatnánk, de hogyan folytatnánk aztán? Folytassa inkább Cserna Antal.
Megmutatni azt, amit legszívesebben elrejtenénk – Interjú Lehőcz Zsuzsa színésznővel
Az a jó találkozás, amikor a báb elkezd „önállóan mozogni” – mondja Lehőcz Zsuzsa, a debreceni Csokonai Színház színésznője, akivel a bábművészet metaforikus világáról, a figurák saját életéről és az esendőség megmutatásáról is beszélgettünk.
A magány metaforája – Beszélgetés Kocsis Ágnes filmrendezővel
Május végén került a magyar mozikba Kocsis Ágnes különös magánytörténete, az Éden. Mikor az alkotás forgott, a főszereplő kényszerű bezártsága egészen furcsa helyzet volt, ám azóta sokan átéltek hasonlót. Elszigeteltségről, a készülő Szécsi Pál-filmről és a szocialista sztárszisztémáról is beszélgettünk.
Komolyan röhejes vagyok – Interjú Reisz Gáborral színházi darabjáról
Reisz Gábort filmrendezőként ismerhetjük, A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek rendezője most viszont a színházban is kipróbálja magát: a Proton Színház megkeresésére írta meg novelláit, melyekből megszületett a ma debütáló Komolyan röhejes vagyok. A darabot a Trafóban mutatják be.
„Fontos, hogy mit tudsz, de fontosabb, hogy önmagad add" − interjú Temesi Bercivel
Temesi Bertalan előadóművész, zenei rendező, zenekarvezető, session zenész, de elsősorban basszusgitárosnak tartja magát. Pályafutása során eddig 110 lemezen és 1300 kereskedelmi forgalomba került dalban működött közre. Idén legújabb albuma elnyerte a Fonogram − Magyar Zenei Díj hazai kortárs szórakoztatózenei kategóriájának győztese címet.
„Ha nem dolgoznék, összeomlanék” – Beszélgetés Hegedűs D. Gézával
Lear királyt játszik a Katonában, miközben évtizedek óta a Vígszínház meghatározó színésze. A bemutató apropóján semmiből építkezésről, határátlépésről és az ifjú generáció választási lehetőségeiről is beszélgettünk.
Keleten a helyzet változatlan – Interjú Csabai László íróval
Csabai László írót Inspektor Szindbád című, a napokban megjelenő regénye kapcsán faggattuk munkamódszereiről és szűkebb hazájáról, a Nyírségről.
Megtalált magyar kubizmus és lappangó művek – Beszélgetés Barki Gergely művészettörténésszel
Barki Gergely tíz éve foglalkozik a magyar kubizmus kutatásával, ennek az eredményeit most a párizsi magyar intézetben, majd 2023-ban a Nemzeti Galériában láthatjuk.