interjú
Paulina: Sok csoda történt velem
Hétévesen kezdett dalokat írni, gimnazistaként fellépett a Sziget Fesztiválon, Ajándék című dalával került az X-faktorba, ahol második helyezett lett. Mi a véleménye a tehetségkutatókról, hogyan kezeli az ismertséget, ki jelenti a bástyát az életében? Erről is kérdeztük.
Tegyük félre a szerénységet – Borlai Gergő a magyar jazz színvonaláról
A magyar jazz fokozott nemzetközi elismeréséhez a fiatal muzsikusoknak tehetségük kibontakoztatása mellett keményebben kell dolgozniuk állandó jelenlétük megalapozásával, virtuális országjárással – vallja Borlai Gergő, akit a Magyar Jazz Szövetség októberben felkért a magyar jazz nagykövetének.
„Pécsen folyton túrtam a padlást kincsek után kutatva” – Interjú Jáky Balázs műgyűjtővel
A Vagyok, aki vagyok című kiállítás a Jáky-gyűjtemény háború utáni műveiből válogat. A képek tulajdonosa sok más gyűjtőhöz hasonlóan sokáig nem lépett a nyilvánosság elé. Mi vette rá, hogy ezen változtasson? Van-e olyan műtárgy a birtokában, amelyre sokáig vágyott? Hát olyan, amelyet biztos nem fog beszerezni? Ezekről is faggattuk.
„Átélve Isten győzedelmes mosolyát, hogyan vénülhetnék meg?”
Kerényi Lajos 18 évesen megjárta a frontot, hadifogságba került, nagybetegként hazaengedték, majd a piarista rend feloszlatása után titokban szentelték pappá. Kilencvenhat évesen több mint hatvan éve járja a kórházak intenzív osztályait, hogy vigaszt adjon a betegeknek.
Örvénylő csend és állandó jelenlét – Interjú Gyémánt Bálint gitárossal
Két zenekarral is megvetette a lábát Németországban, Harcsa Veronikával sorra adják a telt házas koncerteket itthon és külföldön, szólóprojektjének albumbemutatója a Jazz Showcase nyitókoncertje lesz a Müpában. De bárhol legyen, ami igazán fontos számára: a jelenlét. Gyémánt Bálinttal beszélgettünk.
Filmtörténeti kuriózumok az „átkosból”
Az élet vendégei címmel a szentendrei MűvészetMalomban nyílt kiállítás, amely a háború utáni időszak hazai filmkészítését mutatja be. Olyan művészek – például Jancsó Miklós vagy Maurer Dóra – munkáit, akik a korlátozások ellenére független és kísérleti alkotásokat hoztak létre.
Kétszáz első kultúrrandi
Pénteki kultúrrandi című sorozatunkban mindezidáig kétszáz izgalmas, fiatal magyar alkotót mutattunk be: tengeri régészt és ételtervezőt, költőt és fényfestőt, bűvészt és bábkészítőt, tetoválóművészt és játéktervezőt csakúgy, mint márkakaépítőt vagy bútorfestőt. Közülük idézünk fel néhányat.
„Úgy csináld meg, hogy lássam: most beleszeretnek egymásba” – Interjú Uhrik Teodóra táncművésszel
Kortalan szépség és elegancia jellemzi, intenzív jelenléte ma is sugárzik a színpadról. Azt mondja, esze ágában sincs megállni, s noha most ünnepelte 80. születésnapját, a nyugdíjba vonulás szóba sem jöhet. Uhrik Teodóra táncművész a Magyar Kultúra Magazinnak nyilatkozott.
„Nem a hatalomra nyomultam, egy projekt volt a fejemben” – Batta András hetvenéves
Minden születésnap jó ürügy a beszélgetésre, amely során kiderülhet, hogy a Zeneakadémia volt rektora másokkal ellentétben szerette a szolfézsórákat, ahova Schiff Andrással együtt járt, hogy a csellózás kezdetben keservesen ment, és hogy fő jellemvonása: szeret új dolgokba belefogni.
Seres Ildikó: „Egy operett is akkor jó, ha úgy bőgsz, hogy elkenődik a sminked”
„Egy Cigányszerelem-előadásban olyan átéléssel sikerült sírva-vigadni, hogy szétroppant kezemben az üvegpohár, és mire a dal végére értem, vérben úszott körülöttem a színpad” – meséli Seres Ildikó, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja, akivel primadonnaságról, átbőgött éjszakákról és A csárdáskirálynő friss bemutatójáról is beszélgettünk.
„Minden üres időszeletet igyekszem olvasással kitölteni” – Járvás Péter Kuszma irodalmi blogger
„A kelleténél több író van, viszont kevesebb olvasó. Igyekszem javítani az arányon" – mondja Kuszma, a hobbiolvasó, akit munkamódszeréről, irodalmi trendekről és a hazai irodalomkritika helyzetéről is kérdeztünk.
„Nem én vagyok a fontos, hanem a dalok” – Für Anikó az énekesi karizmáról
Für For Ten című duettlemeze a napokban jelent meg, és ez már negyedik a lemezei sorában. Amikor a „zenei univerzumáról” kérdezzük, mégis azt mondja: énekesi működése a világegyetemmel összevetve legfeljebb a Naprendszer legkisebb bolygója, a Plútó méretéhez hasonlítható.
„Ez szórakoztató irodalom, a strandon kell olvasni” – Bősze Ádám az új könyvéről
Teátrális szerelmi élete vajon befolyásolta Wagner művészetét? A tehetséges Fanny Mendelssohnt segítette-e férje a zenei pályán? Bősze Ádám zenetörténész Nagy zenészek, nagy szerelmek című könyve által a zenetörténet hálószobatitkaiba is betekintést nyerünk, ráadásul a szerző szándéka szerint női szemszögből.
„Azonos korban élünk: irodalom, zene és közönsége” – Eötvös Péter a Valuskáról
Decemberben, az Eiffel Műhelyházban kerül sor Eötvös Péter Valuska című, első magyar nyelven íródott operájának ősbemutatójára. A zeneszerzővel a készülő darab kapcsán többek között a társadalmi-történelmi fejlődés ellenére visszaköszönő azonosságokról Ur Máté kérdezte őt az Opera Magazinban.
Rolls-Royce-ok Noé bárkáján – Valker Viktor gyűjteménye
„Sok osztrák rokonunk volt, akiket gyerekként is gyakran meglátogathattam: jómódú emberek nagyon komoly autókkal. Emlékszem, tizenéves koromban egyik rokontól a másikhoz sofőrös Cadillac vitt” – meséli Valker Viktor üzletember, aki ma oldtimer luxusautókat gyűjt és a Rolls-Royce Múzeum tanácsadója. Interjú.
Pénteki kultúrrandi Nitával, az imanexperiment producerével
Viccből mondhatnánk, hogy ő a magyar Hannah Montana. Minden viccben van igazság, Nita pedig névtelenségbe burkolózva alakul át a színpadon valami nem e világi lénnyé, hogy zenéje a bőrünk alá másszon, és ne eresszen.