interjú
A pillanat művésze – Beszélgetés Lantos Zoltán jazzhegedűssel
Lantos Zoltán, az év jazzhegedűse idén lett hatvanéves. 16 évesen egy indiai filozófiával foglalkozó könyv hatására a keleti zenével kezdett foglalkozni. Zenéje „utazós”: mindenkit oda repít, ahová a lelkiállapota „beutalja”. Szerzeményeiből nemcsak a keleti, hanem a nyugati és a magyar kultúra hatását is kihallani.
Láthatóvá tenni egy generációt – Pataki András az Imre Zoltán-programról
Sikerrel zárult Szegeden az Imre Zoltán Kortárs Táncfesztivál, ahol az Imre Zoltán-program (IZP) nyertes alkotásaiból mutattak be tizenkettőt. A program öt éve jött létre abból a célból, hogy segítsen a pályakezdő koreográfusoknak műveik elkészítésében, bemutatásában és forgalmazásában. Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, egyben az IZP-kuratórium elnöke vezetője pozitívan értékelte a fesztivált.
Seregi vérbő teremtményei – Volf Kati, Hágai Katalin és Sárközi Gyula a legendás koreográfusról
Magukról, a szerepeikről beszélve Volf Kati, a Magyar Táncművészeti Egyetem Kossuth-díjas művészeti vezetője, Hágai Katalin Kossuth-díjas balettművész és Sárközi Gyula táncos, koreográfus, a Madách Tánciskola alapítója idézi meg az alkotó ember, a rendkívüli és pótolhatatlan mester, a tíz éve elhunyt Seregi László alakját.
Nem fér semmilyen dobozba – Interjú Kovács István operaénekessel
Rövidesen Almaviva grófot alakítja az Ybl-palotába visszatérő, olasz nyelvű Figaro lakodalma-előadásban. Kis ideig bel canto- és Mozart-énekesként könyvelték el, ami szakmai elismertséget jelez. Ám ebből a dobozból kihúzta egyrészt az a hiány, ami a basszbariton hangfajban az elmúlt másfél évtizedben megmutatkozott, másrészt a rátermettség. Kovács Istvánnal, a Magyar Állami Operaház magánénekesével beszélgettünk.
Huszárok a démonok ellen
Az első világháború időszakában játszódik a vérfagyasztó képregény.
Szenvedéllyel szeretnék zenét hallgatni – Interjú Dubóczky Gergellyel
Matematikusi diplomával vágott neki a karmester szaknak, később pedig zenekart alapított Dubóczky Gergely, hogy elvégezze a maga részét a klasszikus műfaj leporolásában. Május 9-én Csillagórák címmel az európai zenekultúra nagy műveiből ad koncertet együttesével, a Budapest Sound Collective-vel a Magyar Zene Házában.
„Az emberi létformát nagyon nagy szentségként kezelem” – Interjú Kunhegyesi Ferenc festőművésszel
Kunhegyesi Ferenc képzőművész alkotásai a jobbik részünket hangsúlyozzák, hogy higgyünk a belénk plántált jóságban, tisztaságban, alkotóerőben. A Kiskőrösön élő művésszel pályakezdéséről, mesteréről, a művészethez való hozzáállásról beszélgettünk.
Videó: Látogatóban Bukta Imre festőművésznél
„Nem hinném, hogy a faluban sztár lennék, hisz magam is falusi ember vagyok; ugyanúgy nézek ki, gondolkodom, jövök-megyek, csak én festészettel töltöm az időmet.” A Munkácsy-díjas Bukta Imrénél jártunk otthonában, Mezőszemerén.
Pénteki kultúrrandi Zórával, az év felfedezettjének járó Fonogram-díj nyertesével
Urbányi Zóra, művésznevén ZÓRA a Fonogram – Magyar Zenei Díj év felfedezettje kategóriájának idei nyertese. A félig Los Angelesben, félig Magyarországon élő énekes-dalszerzővel beszélgettünk.
Concerto funèbre – Csempészáru a Zeneakadémia pódiumán
Pusker Júlia a 20. századi zeneirodalom egyik legérdekesebb hátterű alkotását játssza a Liszt Ferenc Kamarazenekar május 13-i hangversenyén. A Bartók- és Kodály-kortárs német zeneszerző, Karl Amadeus Hartmann kompozíciója, a Concerto funèbre 1939-ben keletkezett. A szólistával beszélgettünk róla.
„A NaCo nem nyers kereskedelmi történet” – Nagyházi Lőrinc a fiatal művészek képviseletéről
Nagyházi Lőrinc 2020-ban, a pandémia kellős közepén nyitotta meg kortárs galériáját, amely ma már a fiatal kortárs alkotók egyik fontos helyszíne.
Minden klasszikus zenész kérdezze meg magától, mit szeretne igazán
A veszteség és a nőiesség témáit dolgozza fel három fiatal klasszikus zenész egy különleges előadásban. Ács Dominika, María Valverde (SP) és T-Potzner Veronika szeretnek a szokott kereteken túllépni, ha a téma úgy kívánja. Ez a szemlélet tükröződik a For who was not born című előadásban is, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatnak be.
Szívből tanítani – 45 éves a Primavera Balettegyüttes
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei művészeti élet egyik kiemelkedő intézménye az idén 45 éves, kétszeres Nívódíjas és Kiváló Együttes címmel kitüntetett Primavera Balettegyüttes, az ország egyetlen amatőr klasszikus balettegyüttese. Vezetőjét, Feketéné Kun Ildikó koreográfust, balettmestert kérdeztük.
„Nekem ez az ország belülről végtelen” – Beszélgetés Ferenczi Györggyel
Petőfi és Hendrix véletlenül összefutnak az Appalache-hegységben, és egy kocsmában kalotaszegi hajnalira buliznak – Ferenczi György volt az első, aki ezt el tudta képzelni és meg tudta mutatni a világnak.
„Érdekel, hogy miért tartanak írónak, noha nem is vagyok az” – Szendrői Csaba a saját hang megtalálásáról
Szendrői Csaba, az idén tízéves Elefánt zenekar frontembere hamarabb kezdett el irodalommal foglalkozni, mint a zene- és dalszövegírással. Alternatív énje, dr. Csendrői Szabi troll, költő, mém- és aforizmagyáros, egóbajnok is elég korán megmutatkozott, hiszen már gyerekkorában úgy érezte, simán tudná hozni Petőfi szintjét.
A hetedik író – Király Farkas az irodalom vonzásáról
Király Farkas dolgozott ipari alpinistaként, szedőként, és ezerszámra gyártott bizsukat is. Miként került aztán az irodalom közelébe, és hogyan lett családjából ő a hetedik, akinek szépirodalmi kötete jelent meg? Erről is beszélgettünk vele.