interjú
„Senki sem köszönt vissza” – Fodor Janka íróval beszélgettünk
„Bennem örök kérdés, hogy amit írok, azt azok is megértik-e, akik külföldön, külföldiként élnek” – mondja Fodor Janka író, aki immáron hat éve Norvégiában él. Az identitása miatt fontosnak érzi, hogy naponta használhassa a magyar nyelvet. Az írás azóta talán még fontosabb része lett az életének, mint előtte volt.
„Minden emlék” – Exkluzív interjú Bernardo Atxaga világhírű baszk íróval
A spanyol nyelv gyönyörű, és tele van élménnyel, érzelemmel, egyszóval élettel, állapítottam meg, amikor Mihalyfy Julia spanyol anyanyelvű tolmács révén beemelődtem a baszk író, Bernardo Atxaga világába, gondolkodásába, valóságába és emlékezetébe a Cervantes Intézetben. Át- és újraélve beszélt, gesztikulált, kedvesen és derűsen a kerek asztalnál, amelyet körbe ültünk. Bár alig értettem belőle valamit, éreztem, hogy a más nyelven megformált mondatok mögött jelentőségteljes történetek vannak.
„Az én emigrációm leginkább menekülés volt”
Sipos Sándor festőművész már több mint harminc éve Kanadában él, de erdélyi gyökereit azóta sem felejtette el: rendszeresen hazajár, és kiállítja munkáit. Néhol absztrakt, máskor a primitívekre visszautaló alkotásai sokat foglalkoznak az archaikus és a fogyasztó ember ellentétének témájával, a kibertérrel és a környezeti hatásokkal is.
„A nagy témákat a legnehezebb eljátszani”− Interjú Heim Boglárka táncművésszel
Óriási sikert aratott otthonában a Szegedi Kortárs Balett péntek esti bemutatója. Heim Boglárka kiemelt szerepeket kapott a Concerto című háromrészes esten, amely a Bartók-mű mellett a Vadakat és A szentet foglalja magában. A rossz gyerekből sokoldalú művésszé vált, természetes lángvörös hajú hölgy megjelenése és tehetsége egyaránt rabul ejti a koreográfusokat, a filmeseket és a divattervezőket.
„Nem adhatom fel azt, amiben hiszek” – Beszélgetés László Barna erdélyi filmessel
László Barna székelykeresztúri származású rendező-operatőrt egy középiskolás projekt állította pályára, de a véletlen törvényszerűségéhez ma már nem fér kétség: a fiatal filmes szenvedélyesen szereti a szakmáját. Úgy véli, első egész estés dokumentumfilmje, az Isteni kéz azért lett sikeres, mert nem a pénz, hanem az a meggyőződése motiválta, hogy a Szászcsávási Zenekar brácsásának drámai történetét meg kell mutatnia a nagyvilágnak. A film, melynek forgatókönyvét az élet írta, közel öt év történéseit tárja elénk.
A pokolban vidáman élni – Müller Péterrel beszélgettünk
Falakról, határátlépésekről, hitről, családról, de mindenekelőtt a szeretetről mesélt Müller Péter az új könyve kapcsán. Az anyám titkos könyve az író és édesanyja közös műve, melynek hanganyagára a szerző két gyermeke bukkant rá egy ládában, a régi családi ház padlásán.
Pénteki kultúrrandi Helstáb Martin filmrendezővel
Sablonoktól mentes és a tömegízlést figyelmen kívül hagyó filmes alkotásai egyre nagyobb figyelmet kapnak, tudatos PR-munkájának köszönhetően Chicagótól Uruvattiig számos hazai és nemzetközi filmfesztiválon jegyzik a nevét. Egyszemélyes projektjei gyakran foglalkoznak a természet és az ember viszonyával, de korábbi, gyakran kíméletlenül nyers víziói helyett egyre inkább építő, értékteremtő irányba szeretne elmozdulni.
Portré Bék Timur költőről
A legtermészetesebb módon beszél költő voltáról és az alkotásról, mégis mintha volna benne némi elfogódottság. Mintha szabadkozni akarna, és így mentegetőzne: „Nincs ebben semmi különös, a költészet egyszerűen hozzám tartozik.” Ahogyan ezt a témát taglalja, mégis arról gondolkodtatja el az embert, milyen rejtélyes folyamat a költővé válás, és hogy valami sorsszerűnek mégiscsak lennie kell benne.
„Nem szeretnék csak a fióknak írni”
Még harminc sincs, és műveit már nemcsak itthon, de külföldi hangversenytermekben is játsszák. A NASA marsjárójának ihletésére született Mars Mission című műve hamarosan több hangversenyen is felcsendül majd. Beszélgetés Molnár Viktor Junior Artisjus és Istvánffy Benedek-díjas, kétszeres Kodály-ösztöndíjas zeneszerzővel.
„A népdalokon keresztül meg tudjuk fogni egymás kezét” – Kiss Kata küldetése
Civilben olasz tolmács volna, ha maradna ideje efféle prózai dolgokra. Barsi Ernő zenepedagógus, néprajztudós tanítványa ehelyett azonban népzenei feldolgozásokkal szítja a parazsat a Kárpát-medence magyarságának szívében. Kiss Kata és zenekara Bikics Tibor vezetésével 2009 óta őrzi a lángot, amit egy világjárvány sem volt képes kioltani.
Mi lenne, ha… Szabó Benedekkel
Rovatunkban játékra invitáljuk interjúalanyainkat. Ezúttal Szabó Benedek zenész, a Galaxisok együttes alapítója mesélt nekünk arról, mi lenne, ha…
Hidegháború 2.0 – Beszélgetés Noam Chomsky világhírű nyelvészprofesszorral
A jelenlegi tendenciák alapján milyen esélyei vannak az emberiségnek a túlélésre? Lesz-e újabb hidegháború? Mi lesz Amerika hegemóniájával? A világhírű nyelvészprofesszort Jászberényi Sándor író, a The Continental Literary Magazine főszerkesztője kérdezte.
A hét szerzője – Portréfilm Szálinger Balázsról
22 éves korában Ady szellemének nyomába eredve egy évre Nagyváradra költözött, és, mint mondja, negyven centivel a föld fölött járt. Vagyis annak idején pontosan olyan volt, amilyennek az igazi költőket képzeljük. Valami petőfis dacot most is érezni benne, például abban, hogy azt mondja: megvan ars poetica nélkül, de talán egyszer majd kitalál egyet a Nők Lapja-olvasók számára. Együttese, a Szűcsinger révén a versei ifjú szívekben élnek tovább. Kívánhat-e többet egy költő?
Univerzális, vajdasági és magyar – Új kortárs fesztivál Veszprémben
A kortárs művészet már hazajár Veszprémbe – állítja Horváth Csaba, a Tánc Nemzetközi Kortárs Fesztivál művészeti vezetője, aki a hétvégén startoló Híd minifesztiválról beszélt a Kultúra.hu-nak.
Folklórfeszt – „A szellemi és kulturális örökség átadásának helye a család”
Latin-Amerikában nincs kulturális intézményhálózat, egy brazil gyerek számára mégsem kérdés, hogy tud-e szambázni. Magyarországon mintaszerű a struktúra, de a szellemi és kulturális örökség nálunk mégsem közösségi tudás – mondja Szigetvári József, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége alelnöke. Interjúnk.
„Rájöttem, hogy saját magam megértéséhez kifelé is érdemes fordulni” – Interjú Barkóczi Noémivel
Barkóczi Noémi énekes-dalszerző nemrég a második nagylemezével jelentkezett, amin egészen új oldalát mutatta meg. A Dolgom volt születéséről, zenekar-alapításról beszélgettünk vele, és arról is szó esett, írna-e kifejezetten a környezetvédelem tematikájára kihegyezett dalokat.