kommunikáció
Az áldozati lét is egy játszma
Milyen félelmek tesznek valakit áldozattá vagy feláldozhatóvá? – ezzel a kérdéssel kerestük meg az egykori túsztárgyalót, Végh József klinikai szakpszichológust.
A tudomány működésében alapvető elem a „nem tudom”
„Bízhatunk-e a tudományban?” – erre a kérdésre kereste a választ az MTA kétszáz éves jubileumi programsorozatának egyik eseménye. A beszélgetést Tuboly Ádám Tamás vezette, a résztvevők Molnár Janka Sára fizikus és influenszer, Kemenesi Gábor virológus, valamint Sudár Balázs történész voltak.
Az AI megváltoztatja a politikai kommunikációt
Meg tudjuk különböztetni a deepfake-et a valódi felvételektől? Hogyan készüljünk fel arra, hogy megtévesztő videókkal találkozhatunk? Ezekről is kérdeztük Veszelszki Ágnes nyelvészt, kommunikációkutatót.
Ha eddig azt hitted, érted a kutyádat, tévedsz!
A gazdik gyakran saját érzéseiket vetítik ki kutyáikra, ami megnehezíti a valódi érzelmeik felismerését. Egy friss tanulmány ennek okait tárja fel.
A generatív nyelvi modelleket tökéletesítő projekt indul Szegeden
A generatív nyelvi modellek biztonságosságát és hatékonyságát javító projekt indul a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) együttműködve az amerikai Rutgers Universityvel és a német Ludwig-Maximilians-Universitättel. A kutatás fontos témája, hogy a generatív MI modellek hogyan reprezentálják az egyes fogalmakat, illetve, hogy miképpen csökkenthető a kommunikációs zavar ember és gép között.
Nagy baj lesz, ha előbb tanul meg „kütyüzni”, mint beszélni a gyerek
A koronavírus-járvány idején a kisgyerekek körében is sokszor korlátlanná vált „kütyühasználat” következtében teljes generációk nőhetnek fel a nyelvi képesség csökkenésével, a beszédértés zavaraival küzdve – figyelmeztetnek az ELTE kutatói legújabb vizsgálatuk alapján.
Színházat vegyenek! címmel konferenciát rendeznek a színházi marketing és kommunikáció innovatív megközelítéseiről
A Magyar Teátrumi Társaság november 18-án és 19-én rendezi meg hetedik alkalommal a Színházat vegyenek! című konferenciát, amely a magyarországi és határon túli magyar színházak vezetőinek és kommunikációs szakembereinek biztosít találkozási platformot.
A közösségi médiában az étel önkifejezési eszköz
Egyre több médiafelület vesz körül bennünket, de valóban a hasznunkra tudjuk fordítani azokat? Milyen tartalmak kötik le a figyelmünket leginkább? És miért készítünk képet az ételeinkről még azelőtt, hogy megkóstolnánk őket? Guld Ádám médiakutatót kérdeztük.
Szeretjük azt hinni, hogy védettebbek vagyunk a média hatásaival szemben, mint mások
Mi a különbség a híresség, a sztár és a celeb között? Hogyan lesz a valóságkonstrukcióból realitás? És miért hajlamosak az emberek a győztes csapathoz tartozni?
Velem lehet beszélgetni, és veled?
Anna néninek tátva maradt a szája a közértben, amikor közöltem, hogy velem lehet beszélgetni. Már legalább öt perce meredten nézte a kabátomon lévő sárga kitűzőt, amikor megszólítottam.
Wittgensteintől a Mindentudás Egyeteméig
Június 2-án nyolcvanéves Nyíri Kristóf Széchenyi-díjas filozófiatörténész, akadémikus, a második világháború utáni első magyar nyelven írt, ismeretterjesztő igényű filozófiatörténet szerzője. Az elmúlt években főleg a kommunikációs technológiák társadalom- és oktatásfilozófiai kérdései érdekelték.
Tenger alatti vezetékekkel kötötte össze Európát és Amerikát
Ha a kommunikáció forradalmaira gondolunk, leggyakrabban Gutenberg neve vagy az internet ugrik be. Hasonló jelentőségű az is, hogy 1858-ban egy amerikai vállalkozó tenger alatti vezetékekkel összekötötte Európát és Amerikát.
A klímaváltozás kifejezéseivel is bővül a brit jelnyelv
Siket tudósok és jelnyelvi szakértők több száz új jelet készítettek a brit jelnyelvhez (BSL), amely így már a klímaváltozással kapcsolatos kifejezéseket is tartalmazza – jelentette pénteken a BBC brit közszolgálati hírportál.
Böszörményi-Nagy Gergely: Két valódi luxuscikk létezik, a privát szféra és a privát vélemény
Mi dolgunk a szabadsággal? Átszabja-e a jövőt a Metaverzum? Lesz olyan ember, aki nem született, és olyan is, aki nem hal meg? Ezekről beszélgettünk a Nonkonform szerzőjével, Böszörményi-Nagy Gergellyel.
Korom Gábor: A kutya meggyalázása az, hogyha nem tudok a gazdája lenni
A kutya és az ember több mint százezer éves kapcsolata folyamatos fejlődésen megy keresztül, de e természetszerűnek gondolt kapcsolatban rengeteg a kommunikációs zavar. Sok mindent nem értünk a négylábúak világából, ahogy talán önmagunkból sem. Erre hívja fel a figyelmet Korom Gábor kutyás szakember, aki a tükörmódszer megalkotásával nemcsak az ember és állat közötti kommunikációt helyezi új dimenzióba, hanem komoly önismereti leckéket is ad a gazdáknak.
Hogyan parancsolgatnak a többsejtűek feromonpostával?
Vibók Ildikó ismeretterjesztő mesekönyve az állati kommunikációról