kortársak fekete-fehérben

Kitartás és ragaszkodás – Interjú Marcsák Gergellyel

Marcsák Gergely költő, verséneklő, irodalmár. Az 1990-ben, a kárpátaljai Kincseshomokon született, Móricz-ösztöndíjas alkotóval a gyökereihez való ragaszkodásáról, költészetéről, irodalomtudósi munkájáról, fellépéseiről és kislányáról beszélgettünk.

A legjobb történetek a mindennapi hazugságainkban vannak – Interjú O. Horváth Sári íróval, rendezővel

„Az ember érdekel. Az ember viszonya önmagához, a társadalomhoz és a világhoz a változó időn keresztül. Szerintem az igazán izgalmas kortárs dráma ugyanúgy az állandó emberi értékekről, kérdésekről szól, azokat vizsgálja és járja körbe, nem elfelejtve, hogy most és itt élünk – adott országban, adott földrészen, adott bolygón. Együtt.”

„Számomra a szaxofon maga a megtestesült jazz”

Ifj. Oláh Kálmán zenészcsaládból származik, édesapja és bátyja elismert jazz-zongoristák, mégis azt mondja: soha nem érzett semmilyen megfelelési kényszert. A Lakatos Ablakos Dezső-ösztöndíjból megvette élete első saját hangszerét, és most formációjával az első lemezfelvételre készül.

„Szeretném a táncot az utcára vinni”

Rácz Réka makói lány, a VargaBalett Táncműhely növendékeként kezdte. A Fülöp Viktor-ösztöndíjas táncos saját tréninganyagot fejleszt, és tele van eredeti ötletekkel. Két éve az egyik legjobb végzőse volt a Táncművészeti Egyetemnek, most pedig bátran kockáztató szabadúszó.

Utazás a képzeletbe

Zagyvai Sári fotóművészt a fizikai térben meghatározott helyzete nem akadályozza meg abban, hogy bárhol és bármikor képzeletbeli utazásokat tegyen. Egy játszótéri homokozóban is képes megidézni a gízai piramisokat vagy Petra romvárosát. Beszélgetésünk során feltérképeztük, hogy a képzelet és a kísérletező kedv milyen messzire repíthet.

„Az emberek sebzettsége és esendősége foglalkoztat”

Azt gondolja, a legkiszolgáltatottabb helyzet, amikor az ember valami szeméyeset ad ki magából, mégis ez az értelme – ő is ezért csinálja. Minél több jó találkozást szeretne alkotókkal, szövegekkel, és olyan helyzeteket, ahol emberileg is tud fejlődni. A 2019-ben Örkény-ösztöndíjat nyert dramaturg, Németh Nikolett mesélt nekünk.

„Ideje megkérdőjelezni a valóságunkat”

A performanszművész akkor is művész, amikor tanít, fesztivált szervez vagy reklámgrafikát tervez. Közönsége pedig gyakran az alkotótársa is. Aki w. Horváth Tiborral beszélget, kicsattanó energiák, lankadatlan alkotókedv, humor és a filozIa erőterébe kerül.

„Egy ilyen hatalmas munkát nem lehet az asztalfióknak megcsinálni”

Csupán a véletlen műve, hogy Mayer Ingrid az arab helyett éppen a japán nyelvbe szeretett bele, azonban ez a kapcsolat az egész életét megváltoztatta. Többek között ehhez köthető az is, hogy tavaly átvehette a Babits Mihály műfordítói ösztöndíjat. Vele beszélgettünk.

Fogarasi Demeter mesélni tudó, szerethető bútorai

Fogarasi Demeter bútorai a műtárgy és a használati tárgy homályos határán mozognak, amelyek egyedi történeteket mesélnek és érzelmileg hatnak ránk.

A centrum helyett a periféria felé

„Munkáim a megfigyelésről szólnak, melyben egyszerre vagyok megfigyelésemnek alanya és tárgya” – mondja Bögös Loránd képzőművész. A Derkovits-ösztöndíjas alkotó meghökkentő installációiban feszeget filozófiai, egzisztenciális kérdéseket, miközben antropológusként saját magát figyeli. Eközben megélheti a számára egyik legfontosabb alkotói érzést, a művességet. Vele beszélgettünk.

Csökkenteni a távolságot a mű és a néző között

Számomra a művészek saját interpretációi rendkívül inspiratív kiindulópontként tudnak szolgálni – mondja Pócs Veronika művészettörténész, aki a 20. századi francia-magyar képzőművészeti kapcsolatokat kutatja, de kurátorként szívesen kirándul a kortárs művészet területére is. Saját kutatási területéről és a művészettörténészek mai feladatáról is beszélgettünk vele.

Szerethető módon átadni a tudást és az értékrendet

Első hallásra egy irodalomtörténészt könyvtárban ülve képzelünk el, amint régi szövegek fölé hajolva a gondolataiba mélyed, aláhúz, jegyzetel, kutat. Steinmacher Kornélia egy pillanat alatt oszlatja ezt el: a Szegedi Kis István-ösztöndíjas kutató kritikát ír, regényen dolgozik, várostörténeti sétákat vezet. Vallásról, boszorkányságról és gyerekirodalomról is beszélgettünk vele.

„Vannak fiatalok, akik zenetörténettel foglalkoznak”

Németh Zsombor több lábon álló, sokoldalú egyéniség: zenetörténész, fiatal kutató, hegedűművész és együttesvezető, aki mindezek mellett a doktori disszertációján dolgozik. Idén harmadszorra nyerte el a Kodály Zoltán Zenei Alkotói Ösztöndíjat. Vele beszélgettünk.

„A vonal, a rajziasság, a különböző konkrét és elvont struktúrák érdekelnek"

Bernáth Dániel nevére a 2019-es Derkó-kiállítást nézegetve kaptuk fel a fejünket: a festő szokatlan képkeretezésével és élénk színeivel hívta fel magára a figyelmet, ám mint kiderült, ez csak egy apró szelete teljes munkásságának.

Minden verseny inspiráció

A hazai jazzélet tele van tehetséges fiatalokkal. A korosztálya egyik legjobbjának tartott Jónás Rezső jazz-zongoristával beszélgettünk pályakezdésről, a műfajról és a hallgatóságról is.

Az írásban a szabadság a legjobb

Izgalmas és szabálytalan egyéniség, akit egyszerre jellemez a játékosság és az elemző racionalitás. Sokoldalú alkotó, játszott már színházban, írt forgatókönyvet, drámát, tartott kreatív művészeti foglalkozásokat fiataloknak. Első darabjával, Az ölében én című drámával 2017-ben elnyerte a Színikritikusok Díját. Znajkay Zsófiával beszélgettünk.