Magyar Kultúra magazin
A lámpásórától a felkopogtatásig: így váltunk az idő foglyaivá
Az időmérés egyidős az emberi civilizációval – már a kezdetekben felmerült az igény, hogy tudják, pontosan mennyi idő van még napnyugtáig. Mindez kikövetkeztethető a nap járásából is, de a civilizáció fejlődése szükségszerűvé tette az ennél pontosabb eszközök bevezetését.
Szeretünk borzongani – ez lehet a jövőnk kulcsa?
Mennyire kell félnünk a jövőtől? Kollégánk, Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője szerint inkább felkészülni kell az elkövetkezendő időkre. Ennek lehetőségeiről, kérdésfelvetéseiről tart előadást országszerte a Petőfi Kulturális Programban.
Mint egy kurta miniszoknya, oly rövid az életútja
Egykor csalfa Rómeók száguldoztak a Balatonra vezető utakon, a Gellért-hegy volt a Himalája, és a táncdalokban több volt a vicc, mint a szerelmes vallomás. Amikor a hatvanas évek közepén a magyar beat gyökeret eresztett a pesti aszfaltban, az ifjúság a szabadidő kulturált eltöltését úgy képzelte el, hogy megváltják a világot, és ehhez kéznél volt a beat. A popdalok népszerűségével csak a kabarészámok vetélkedtek, a konferansziék a hétfői rádiókabarék mellé az egész országot le tudták ültetni, korosztálytól függetlenül, míg a rock and rollra csak kamaszok hevültek.
Hetvenöt évesen, Forint nevű kutyájával ment végig a Kéktúrán
Soós Ferenc 1173 kilométeres vállalása egy elvesztett telefon miatt lett közismert. Az idős férfi négylábú barátjával vágott neki az útnak: olykor étlen-szomjan, temetőben éjszakázva és az elemekkel megküzdve teljesítette az Országos Kéktúrát.
Ebben a PC világban biztonságosabb magunkon nevetni, mint máson
Min lehet megtorlás nélkül nevetni? Hogyan ismerem fel, hogy valaki ugyanúgy gondolkodik, mint én?
Ré könnyeiből, egy kagylóból vagy a semmiből lett az ember?
A teremtésmítoszok nemcsak egy-egy nép múltjáról árulnak el sokat, hanem azt is elmondják, hogyan látja a népcsoport a világban elfoglalt helyét. Egyáltalán milyen az a világ: honnan jön a villám, büntetés-e a szél, és ki vagy mi hozta létre a hegyeket?
A neurológus szerzetesnővér, aki a lélek irányából közelít
2014-ben lépett be a közösségbe, előtte neurológusként dolgozott. Novícia lett, letette az örökfogadalmat, 2020 óta a szécsényi Ferences Szegénygondozó Nővérek rendházában él, és a Ferences Betánia Idősek Otthona és Testvéri Közösségében teljesít szolgálatot, ahol harminc lakó gondját viselik a nővérek és az ápolók. Könnyűségekről és nehézségekről, elmúlásról és örökkévalóról, áldozatról és jutalomról beszélgettünk Ádám M. Margit nővérrel.
Nyomokban székely furfangot tartalmazok
Egy férfi ácsorog a homokórában, miközben a talpa alól folyamatosan pereg ki a homok. Odamegy hozzá az epigon, aki pár perccel korábban egy hatalmas talplenyomatból kászálódott ki. Szevasz, epigon!, köszönti a homokórás fazon, majd vidáman meglengeti a zászlóját. Ez valami vicc?, kérdezi az epigon, mire a másik így felel: nem, ez egy újságcikk, amelybe mindkettőnket beleírtak.
A Vörös Híradótól A nemzet aranyaiig
A televízió és a streaming előtt a filmnézés közösségi tevékenység volt. Ma átalakulni látszik a helyzet, a mozgóképek története viszont magában hordozza a „közös” címszót – legyen szó a propagandafilmek témájáról, a gyártás államosításáról vagy a nemzeti büszkeségre építő sportdokukról.
Öt gasztrofordulat, amelyre éheztünk
Enni vagy nem enni? Mi kerül a tányérra? Rabok legyünk vagy szabadok? Nagy és mindent felforgató kérdések, amelyek rövidebb vagy hosszabb időre lendítenek egyet a világ kerekén. Lássunk közülük párat, amelyek ma is hatással van a mindennapjainkra.
Az időtlen, a klasszikus és a pöttyös a divatban
Az időtlen divatstílus olyan, amit nem befolyásol az ízlés változása, mindig aktuális, és felhajtás nélkül lehet vele évszakokat váltani. Kerüli a trendeket, amelyek ugyan szórakoztatóak, de túl gyorsan jönnek és mennek. Az időtlen tárgyak a megalapozottság és az elegancia érzetét sugallják, felülmúlva a trendeket és a divatokat, egyetemes vonzerejük van, és hosszú távon érvényesek.
Mindenkinek megvan a maga Mohácsa
A mohácsi vészről azok is tudnak valamennyit, akiket kevéssé érdekel a történelem. De mit is tudunk valójában erről a katasztrófáról? A közelgő ötszázadik évforduló újabb lendületet ad a kutatásoknak. Varga Szabolcs történésszel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával és Bertók Gábor régésszel, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával, a mohácsi csatatérkutatás és az emlékpark tömegsírfeltárásának vezetőjével beszélgettünk.
A Ruben Brandt alkotója Leonardo da Vincivel is művészi párbeszédet folytat
A padlótól a plafonig képek sorjáznak: érdekes, borzongató portrék, ismerős kompozíciók, furcsa gesztusok, különös lények. Mindez egy templom és egy börtön szomszédságában, egy budapesti lakásban, ahova gótikus ablakokon ömlik be a fény. Milorad Krstić és Roczkov Radmila otthonában mintha létezne az őszinteségnek egy olyan szintje, amely ténylegesen látni hagyja, mire gondol egy másik ember, mi van a fejében, milyen kérdések, gondolatok, játékok foglalkoztatják, és milyen logikája van annak a sajátos humornak, amellyel szerethetővé és főként érdekessé rajzolja a mindenséget.
Száz év élet
Nézem az arcát: minden ránc egy-egy gyöngybetűvel írt történet a Jóisten gondoskodó szeretetéről. Százévnyi öröm és szenvedés rajzolt üzenetet kezére, amelyben most a születésnapi csokrot fogja. Hófehér világ született lecsukott szemhéja mögött, a színek távoli emlékként lebegnek, csak a szó maradt és az ima – meg a mosoly, ami rendszeresen ott ül szája sarkában.
Mutasd a rokonom, megtudom, ki vagyok
Személyesebb utazásra invitálom az olvasókat, mégpedig a múltba. Olyan utazás ez, ahol csak a bátraknak van helyük, hiszen sosem hallott történetek, eltitkolt rokonok kerülhetnek elő, s mindezek alapjaiban megváltoztathatják eddigi elképzeléseinket saját magunkról és a családunkról.
Mi az, te átírod a Szeptember végént?
Ahogy közeleg a Valentin-nap, úgy tűnhet, minden a szerelemről szól. De miért? Divatban van még? Érdemes róla beszélni? Ezekről is szó esett a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján február 13-án az Országos Széchényi Könyvtárban.