Trianon
Klebelsberg Kuno sorsdöntő kultúrpolitikai reformokat hajtott végre
Százötven éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kuno gróf, a két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2025-öt Klebelsberg Kuno-emlékévvé nyilvánította.
A nemzeti összetartozás napja Trianonra válaszol
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. A békediktátum értelmében a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az ország feldarabolása a magyar színházi élet szétszaggatását is jelentette
A trianoni békeszerződés a magyar színházi életre is jelentős hatással volt.
Öt film, amely kitöltheti a magyar film Trianon formájú vakfoltját
Összeállításunkban öt játékfilmet ajánlunk, amely motívumok, utalások vagy egy-egy résznarratíva kiemelése által vászonra vitte Trianont és traumáját.
Trianon értelmiségiek ezreit tette földönfutóvá
A trianoni békeszerződés nemcsak az ország térképét rajzolta újra, hanem a magyar tudományos élet és a Magyar Tudományos Akadémia mozgásterét is jelentősen beszűkítette.
Így jelent meg Trianon a képzőművészetben – a nemzeti giccsen túl
A kortárs művészek az aktuális politikai és társadalmi eseményekre általában szinte azonnal műtárgyakkal reagálnak. Nem véletlen hát, hogy a trianoni békediktátum is számos alkotót megihletett.
Erdély-induló
<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="9_MEME_MOBIL_Erdely_indulo" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/6852b2307dd8727d38e50647" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>
Nem megyünk mi innen el
<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="35MEME_MOBIL" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/68531d952fdd2b7ef55fc996" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>
Kinek a nevéhez fűződik a szlovákiai magyarok emléknapja?
A szlovák parlament magyar képviselőcsoportja 1994 februárjában nyilvánította május 15-ét a szlovákiai magyarok emléknapjává annak emlékére, hogy Esterházy János 1942-ben ezen a napon, a szlovák parlament képviselői közül egyedüliként utasította el nyíltan a szlovákiai zsidóság deportálásáról szóló törvényt.
Vákár nevű géniuszok csak Gyergyóban vannak
Székelyföld második legkisebb múzeuma, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum rengeteg meglepetést tartogat.
A nagypolitika tette turistaparadicsommá a Balatont
Rehák Géza Vörös Riviéra című kötete bemutatja, hogyan jött létre politikai akaratból Magyarország legfőbb turisztikai desztinációja.
A miniszterelnök, aki véghez vitte a Habsburgok trónfosztását Magyarországon
Százötven éve, 1874. október 8-án született a Maros megyei Gernyeszegen (ma Gorneşti, Románia) Bethlen István gróf, a múlt század egyik legjelentősebb magyar politikusa, a Trianon utáni konszolidáció végrehajtója, aki 1921-től egy évtizeden át állt a kormány élén.
Menekült erdélyi család története ihlette a Trianonról szóló táncelégiát
Trianon – egy magyar táncelégia címen mutatja be a PB2 Company legújabb kortárs produkcióját a Nemzeti Táncszínházban 2024. június 9-én. Az összművészeti elemekkel gazdagított táncelőadás egy háromgenerációs erdélyi magyar család történetén keresztül dolgozza fel a trianoni eseményeket.
A trianoni békediktátum aláírása és ami utána történt
1920. június 4-én országszerte megkondultak a harangok, és megszólaltak a szirénák, amikor 16 óra 32 perckor Benárd Ágost miniszter és Drasche-Lázár Alfréd államtitkár aláírta a Nagy-Trianon palotában a szerződést, amely értelmében Magyarország elvesztette lakosságának és területének kétharmadát.
Tiltólistás könyveket árvereznek
Az egyik aukciós tétel egy emlékirat, amelynek szerzője Bary József vizsgálóbíró, a Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán 1882–1883-ban lezajlott vérvádas per és az ahhoz kapcsolódó politikai és közéleti viták egyik főszereplője.
Csütörtökön mutatják be a mozikban a Béke – A nemzetek felett című filmet
Csütörtökön mutatják be a mozikban a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilmet.