tudomány

Robinson Crusoe inspirálta az Ausztráliát elnevező tengerésztisztet

Kétszázötven éve, 1774. március 16-án született Matthew Flinders angol tengerésztiszt, Ausztrália kontinens voltának bizonyítója, a földrész névadója. Halálának kétszázadik évfordulóján Vilmos herceg avatta fel bronzszobrát Londonban.

A hajót felfalták a kagylók, de a rakományhoz nem nyúltak

Bronzkori rézrudakra bukkantak a kutatók a Földközi-tenger mélyén.

Jakab Lajos szamizdatkiadó az 1980-as évek március 15-éiről

A jeles ünnepek, évfordulók koronként változóan jelennek meg a közös emlékezetben. Kivételesen izgalmas a személyes történelem perspektívájából rápillantani például az 1980-as évek március 15-éire és előzményeikre.

A magyar szabadságharc tábornokából lett török pasa

Kétszázharminc éve, 1794. március 14-én született Józef Zachariasz Bem, magyarul Bem József, avagy Bem apó, a lengyel és a magyar szabadságharc hőse, aki életét száműzetésben, török pasaként fejezte be.

A híd, amely egyesítette Budapestet

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gondozásában jelent meg Domonkos Csaba A Lánchíd története 1849-től a XXI. századig című könyve, amely egyszerre technika- és művelődéstörténeti kalandozás.

Spanyolországban és Kanadában a Déri Múzeum kincsei

A debreceni múzeum értékes műtárgyaival, réz- és bronzkori leletekkel Alicantéban március 26-án, a kanadai Gatineau-ban pedig április 4-én nyílik nagyszabású kiállítás.

A legősibb dél-amerikai barlangrajzok korát sikerült meghatározni Patagóniában

Argentin és chilei régészek szerint 8200 évesek a patagóniai Huenul 1 barlangban felfedezett barlangrajzok. A kormeghatározásról készült tanulmányuk alapján ezek az alkotások Dél-Amerika legősibb datált barlangrajzai.

Megtalálták az Európában megjelent ember legkorábbi kőeszközeit

Az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján található Korolevo (Királyháza) régészeti lelőhelyen feltárt kőeszközök az azokat körülvevő üledékes kőzetrétegek kormeghatározása alapján mintegy 1,4 millió évesek.

Szívesebben mesélt gyerekeinek a háborús időkről, mint arról, hogy az űrben járt

Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, kozmonauta, a világ első űrhajósa kilencven éve, 1934. március 9-én született a Szmolenszk melletti Klusino faluban. 2013-ban Pavel Parkhomenko filmet rendezett róla, emellett ásvány, kisbolygó és kráter is őrzi a nevét.

Meglepő felfedezést tettek a régészek a Tisza-tónál

Honfoglalás kori temetőt találhattak az MNM Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai a Tisza-tó térségében végzett mikroregionális kutatóprojekt keretében. Március első hétvégéjén az MNM NRI Közösségi Régészeti Osztályának önkénteseivel vette kezdetét a többéves, nagyszabású kutatási program 2024-es évada, amely már az első napon egy eddig nem ismert, a honfoglalás korában és az Árpád-korban is lakott lelőhely felfedezését eredményezte.

Több mint tízezer éve is éltek az Amazonas-medencében

Körülbelül tizenháromezer éve népesítették be az Amazonas-medencét az első emberek – derül ki egy új tanulmányból.

Élhetünk ötszáz évig?

Az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője, Vellai Tibor és kutatócsoportja kísérleti úton bizonyította, hogy az öregedés kulcsa az ugráló génekben rejlik. És úgy tűnik, a mozgó genetikai elemek blokkolásával az élőlények élettartama is növelhető. De mennyire science fiction az elképzelés? Halhatatlanná válhatunk? És mi motivál egy olyan tudóst, aki ezzel a témakörrel dolgozik? Erről kérdeztük az ELTE TTK genetikusát.

Így kell eltáncolni a kengurukról szóló doktori disszertációt

Tizenhatodik alkalommal hirdette meg a Science című tudományos lap az eltáncolt PhD-tézisek versenyét. A Dance Your PhD! idei nyertese, a brazil Weliton Menário Costa a kenguruk szocializációját kutatta.

A lengyel nemzet édesanyjaként él a köztudatban az Árpád-házi királylány

Nyolcszáz éve, 1224. március 5-én született Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje. A Magyar Nemzeti Bank tavalyi bejelentése szerint az Árpád-házi magyar szenteket felvonultató arany emlékérme-sorozat legújabb darabja neki állít emléket.

A baszk rokona lehet a 2100 éves leleten azonosított nyelv

A 2021-ben talált irulegi kéz a vaszkón írás egyik leghosszabb és legrégebbi szövegemléke – derül ki a Heritage Daily cikkéből.

Gyilkosság áldozata lehetett Dánia legelső bevándorlója

Az ötezer évvel ezelőtt élt vittrupi ember csontvázát göteborgi kutatók vetették izotópos vizsgálat alá.