tudomány

Megtalálták az Európában megjelent ember legkorábbi kőeszközeit

Az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján található Korolevo (Királyháza) régészeti lelőhelyen feltárt kőeszközök az azokat körülvevő üledékes kőzetrétegek kormeghatározása alapján mintegy 1,4 millió évesek.

Szívesebben mesélt gyerekeinek a háborús időkről, mint arról, hogy az űrben járt

Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, kozmonauta, a világ első űrhajósa kilencven éve, 1934. március 9-én született a Szmolenszk melletti Klusino faluban. 2013-ban Pavel Parkhomenko filmet rendezett róla, emellett ásvány, kisbolygó és kráter is őrzi a nevét.

Meglepő felfedezést tettek a régészek a Tisza-tónál

Honfoglalás kori temetőt találhattak az MNM Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai a Tisza-tó térségében végzett mikroregionális kutatóprojekt keretében. Március első hétvégéjén az MNM NRI Közösségi Régészeti Osztályának önkénteseivel vette kezdetét a többéves, nagyszabású kutatási program 2024-es évada, amely már az első napon egy eddig nem ismert, a honfoglalás korában és az Árpád-korban is lakott lelőhely felfedezését eredményezte.

Több mint tízezer éve is éltek az Amazonas-medencében

Körülbelül tizenháromezer éve népesítették be az Amazonas-medencét az első emberek – derül ki egy új tanulmányból.

Élhetünk ötszáz évig?

Az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője, Vellai Tibor és kutatócsoportja kísérleti úton bizonyította, hogy az öregedés kulcsa az ugráló génekben rejlik. És úgy tűnik, a mozgó genetikai elemek blokkolásával az élőlények élettartama is növelhető. De mennyire science fiction az elképzelés? Halhatatlanná válhatunk? És mi motivál egy olyan tudóst, aki ezzel a témakörrel dolgozik? Erről kérdeztük az ELTE TTK genetikusát.

Így kell eltáncolni a kengurukról szóló doktori disszertációt

Tizenhatodik alkalommal hirdette meg a Science című tudományos lap az eltáncolt PhD-tézisek versenyét. A Dance Your PhD! idei nyertese, a brazil Weliton Menário Costa a kenguruk szocializációját kutatta.

A lengyel nemzet édesanyjaként él a köztudatban az Árpád-házi királylány

Nyolcszáz éve, 1224. március 5-én született Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje. A Magyar Nemzeti Bank tavalyi bejelentése szerint az Árpád-házi magyar szenteket felvonultató arany emlékérme-sorozat legújabb darabja neki állít emléket.

A baszk rokona lehet a 2100 éves leleten azonosított nyelv

A 2021-ben talált irulegi kéz a vaszkón írás egyik leghosszabb és legrégebbi szövegemléke – derül ki a Heritage Daily cikkéből.

Gyilkosság áldozata lehetett Dánia legelső bevándorlója

Az ötezer évvel ezelőtt élt vittrupi ember csontvázát göteborgi kutatók vetették izotópos vizsgálat alá.

Mikszáth Kálmán kedvenc vendéglőse

Száznyolcvan éve, 1844. március 3-án született Gundel János, az egyik legnevesebb magyar szállodás- és vendéglősdinasztia alapítója. Nála vacsorázott Jókai Mór, Kemény János és Mikszáth Kálmán is – utóbbi tiszteletére alkotta meg a mára elterjedt palóclevest.

Több száz éves hajóroncs sodródott brit partra

A Brit-szigeteknél partra sodródott roncs koráról elsősorban faszerkezete árulkodik.

Újra felélénkült a kínai pandadiplomácia

Tizenhét év után mondott búcsút óriáspanda-párjának a madridi állatkert csütörtökön, miután szaporodási szakaszuk befejeztével visszatérnek származási országukba, Kínába.

Elveszettnek hitt középkori templomra bukkantak a velencei Szent Márk tér alatt

A térburkolat felújítása közben a 7–8. századból származó sírhelyet is találtak.

A meteorológia valójában társasjáték

A légkör nem lineáris, hanem kaotikus rendszer, ezért  a mesterséges intelligencia sem tudja a meteorológusoknál pontosabban megjósolni a várható időjárást, mondja Gaál Áron szakértő. Interjú.

Meglepő adat látott napvilágot a fehérgólya-populációról

Mintegy tíz százalékkal növekedett a fehér gólyák száma Magyarországon egy 2023-ban végzett felmérés szerint.

A mesterséges intelligencia már Julius Caesar apósánál is kutakodik

A Vezúv kitörésekor elszenesedett papiruszt mesterséges intelligencia segítségével, digitálisan csomagolták ki.