tudomány
Ötévesen tanult meg olvasni a legünnepeltebb bacilusvadász
Száznyolcvan éve, 1843. december 11-én született Robert Koch Nobel-díjas német bakteriológus, a lépfene, a kolera és a tuberkulózis kórokozójának felfedezője.
Hiszel te valamiben annyira, hogy azt soha egyetlen pillanatra sem kérdőjelezted meg?
Benedek Dezsőnél kalandosabb életű embert nem ismerek. A Kolozsváron született, az Egyesült Államokban élő nyelvész, antropológus 18 nyelven beszél, és nevéhez fűződik egy egyedülálló antropológiai kísérlet, amelynek eredményeként sikerült újjáélesztenie egy eltűnőfélben lévő, különleges kelet-ázsiai kultúrát.
Visszafordíthatatlan régészeti károk keletkeznek Ukrajnában
Fosztogatások, a védelmi állások kialakítása és bombázások fenyegetik a kulturális javakat.
Középkori kéziratot azonosítottak Kolozsváron
A tudományos közösség számára eddig ismeretlen középkori kéziratot azonosítottak Kolozsváron. A kódexet korábban a Szent Mihály-plébánián őrizték, innen került át a levéltárba – erősítette meg az MTI-nek kedden László Attila főesperes-plébános.
Börtönből végezte el a jogi egyetemet Dél-Afrika első fekete bőrű elnöke
Tíz éve, 2013. december 5-én hunyt el a Nobel-békedíjas Nelson Mandela, Dél-Afrika első fekete bőrű elnöke, a faji megkülönböztetés elleni harc világszerte ismert jelképe.
Ez nem az a munkahely, ahol kapkodni kell
Ha radioaktív hulladékra gondolunk, a filmekből ismert, a sugárveszély jelével ellátott hordó juthat eszünkbe, melyből zöld folyadék szivárog. A valóságban mindent szilárd formában, hordókban tárolnak, melyeket a föld mélyén, egy hatalmas gránittömb közepén lévő betonkomplexumban helyeznek el.
Drágakövek árulkodnak egy ország születéséről
Panama csendes-óceáni oldalán, egy szigeten talált achátgumóknak köszönhetően derült ki, hogyan és mikor zárulhatott a földhíd Észak- és Dél-Amerika közt.
Éhínségről és ínségételekről
Az éhínség végigkísérte a történelmet. Egy feljegyzés szerint 930 és 1870 közt 107 ínséges év volt Magyarországon, s ezalatt sokszor kényszerült arra az ember, hogy újragondolja, mi ehető és mi nem. Így került az asztalra tölgyfalisztből sült kenyér, sásgyökérből készített lepény vagy akár papsajt.
A küldetés: megmenteni a mozdonyt
Van, aki a nőkért van oda, én a mozdonyokért. Meg a vasutasokért. Tudod, ahogy kihajoltak a fűtők az ablakon, feketén, kezükben olajos rongy, engem megbabonázott – meséli Vass András. Neki köszönhetően láthatjuk ma a Harry S. Truman néhai amerikai elnökről elnevezett mozdonyt a Vasúttörténeti Parkban. De hogyan kerülhetett egy amerikai mozdony hozzánk, és ki vitte el a balhét miatta?
2,5 milló eurós támogatást nyert projektjére az ELTE kutatója
Faragó Tamás, az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársa öt évre több mint két és fél millió eurós (mintegy 950 millió forint) támogatást nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) kutatócsoport alapítására kiírt Consolidator pályázatán.
A lítiumalapú akkumulátorok ígéretes alternatíváját fejlesztették ki magyar kutatók
Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem természettudományi és technológiai karának kutatói. Az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként.
Balesetveszélyes lett a világűr
A Föld körül keringő műholdak egyre növekvő száma miatt űrbalesetek veszélyére figyelmeztet az Európai Űrügynökség (ESA).
Svájc visszaadott Bolíviának három múmiát
Az átadási ünnepségen Carine Ayélé Durand, a genfi Néprajzi Múzeum (MEG) igazgatója hangsúlyozta, a város „fontos etikai gesztust tesz azzal, hogy az emberi maradványokat visszaszolgáltatja jogos tulajdonosaiknak, mint ahogyan 2014-ben ezt már megtette az aotearoai (új-zélandi) maori nép kérésére”.
Le a kalappal! – Rekordáron kelt el Napóleon egyik kalapja
A becsült összegnél sokkal magasabb áron, 1,932 ezer euróért (728,6 millió forintért) kelt el vasárnap a Párizs melletti Fontainebleau-ban I. Napóleon egyik híres, kék, fehér és piros színű kokárdával díszített fekete, kétszarvú filckalapja.
A muskátlitól a páncélvonatokig – Így változtatta meg az életünket a vasút
A világ első gőzüzemű vasútvonalát 1825-ben adták át, és a vonat kétszáz év alatt átformálta az életet: gyors és költséghatékony áruszállítást tett lehetővé, országrészeket kötött össze. Ugyanakkor az első világháború borzalmai is elképzelhetetlenek lettek volna az új közlekedési eszköz nélkül.
A sarkvidéki élővilágot bemutató kiállítás és beltéri korcsolyapálya nyílt a Természettudományi Múzeumban
Az Északi-sarkvidéken, a tundrán és az Antarktiszon élő, veszélyeztetett állatok preparátumai, valamint a legutolsó jégkorszakban élt állatok rekonstrukciói láthatók a Magyar Természettudományi Múzeum új kiállításán, amellyel egy időben egy beltéri, plasztik korcsolyapályát is átadtak a gyerekeknek.