Tudomány
Űrbéli kincsre leltek
A bronzkori leletet a hatvanas években tárták fel, ezek közül két tárgyat elemeznek most.
Már százezer éve megvetette a lábát a Homo sapiens Marokkó területén
Legalább nyolcvan, körülbelül százezer éves emberi lábnyomot találtak régészek Északnyugat-Marokkóban. A szakemberek szerint Afrika északi részén, valamint a Földközi-tenger déli térségében ezek a legrégebbi fellelt Homo sapiens-lábnyomok.
Három napig dínomdánom, holtig való szánom-bánom
A házasság a jó élet titka, vagy éppenhogy a boldogtalanságnak ágyaz meg a hitvesi nyoszolya? A házasság hetére készülve közhelyekkel és bölcsességekkel felvértezve nézzük meg, mit is mutatnak a hazai tendenciák.
Az ország egykor legkedveltebb múzeuma volt, majd tudatosan visszafejlesztették
Az Országgyűlési Múzeum címmel jelent meg az Országház Könyvkiadó Országházi séták sorozatának tizenhetedik kötete.
Van kihívója az emberi képzeletnek
Elpusztítja a világunkat, vagy a boldog jövőbe röpíti az emberiséget a mesterséges intelligencia? Erre még a mai kor legnagyobb koponyái sem tudnak biztos választ adni. A kérdésről a téma kiváló szakértőjét, Szegedy Balázst faggattuk.
Egészen meglepő, mire használták ezt az ezüstkanalat
Walesben több ókori leletet, többek között egy hosszú nyelű ezüstkanalat is feltártak az ásatások során a régészek. Nem véletlen az anyaghasználat: az ezüst ellenáll a mikrobáknak.
Meglepő képeket rejtett a falfesték Veszprémben
A Szent Imre-templomban (piarista templomban) Lukács evangélista, a korábban kanonokházként működő Tejfalusy-házban egy marcona osztrák katona alakja bukkant elő a veszprémi várnegyedben zajló műemléki feltárás során.
Sem csellel, sem erővel
A komáromi Újvár nyugati bástyáján álló kőszobor, a kőszűz talapzatán olvasható felirat, a „Nec arte, nec marte” hirdeti, hogy a várat ostromolni fölösleges, mert azt sem csellel, sem erővel bevenni nem lehet. És valóban: sem az Újvár, sem az Öregvár nem került soha az ostromlók kezére.
Azért volt itt, hogy a világ gazdagabbá váljon általa
Száz éve, 1924. február 3-án halt meg Woodrow Wilson Nobel-békedíjas amerikai elnök, akinek nevéhez fűződik a Népszövetség létrehozása az első világháború után.
Nagyanyáink korában nem járt szemeteskocsi, mégsem lepte el őket a szemét
Vajon a nagyanyám mit kezdett volna azokkal a dolgokkal, amelyeket én kidobok? A konzervet csak hírből ismerte, a dunsztosüveget, amibe az uborkát és a szedret eltette, évről évre újratöltötte. A zöldségmaradék a komposztba került, a krumplihéjat a moslékba öntötte, azt a malacok kapták meg.
A kutatók sem tudtak rájönni, mire való ez a tárgy
Nem egy, hanem harminckettő rejtélyes dodekaédert tártak fel eddig. A legutóbb Angliában kiásott római kori lelet funkciója ismeretlen, a tudósok sem tudják meghatározni.
Magyarország az anyám, Amerika a feleségem
Száz éve, 1924. január 31-én született Budapesten Lukács János Albert, vagy ahogy világszerte ismerték: John Adalbert Lukacs Széchenyi-nagydíjas magyar-amerikai történész, író, a Corvin-lánc kitüntetettje.
Amikor az emberek azon vitatkoztak, hogyan kell jó feketekávét főzni
Espresso, ristretto, lungo, doppio, espresso macchiato, café latte, melange, flat white, cappuccino, americano, frappé, török, orosz, ír, japán, filteres vagy csapolt kávé, a cibetmacska ürülékéből válogatott Kopi Luwak. Az ördög italának számtalan változatát elődeinkhez hasonlóan mi is megvesszük.
Korábban is lakhatták a világ tetejét, mint eddig gondolták
A Tibeti-fennsík – vagy ahogy emlegetik, „a világ teteje” és „a harmadik pólus” – a korábban véltnél mintegy tízezer évvel régebben, már ötvenezer évvel ezelőtt lakott volt – állapították meg régészek egy őskori barlangi ásatáson talált leletek elemzése alapján.
Példátlan pontossággal szállt le a japán szonda a Holdon
A kijelölt célhelytől nagyjából 55 méterre szállt le a Hold felszínén a SLIM japán szonda, ami az űrbéli távolságokat tekintve a művelet páratlan pontosságú kivitelezését jelenti – közölte a japán űrhivatal (JAXA).
Szemfényvesztő vagy zseniális polihisztor?
Kétszázkilencven éve, 1734. január 23-án született Kempelen Farkas, az utolsó polihisztorok egyike, a híres sakkautomata és a beszélőgép készítője. Az Európát meghódító „sakkozó török” titkára – hogy valójában egy törpenövésű profi sakkozó ült a gépben – a feltaláló életében senki nem jött rá.