Tudomány
Daimler, aki lovaglójárgányra szerelte fel a világ első gépkocsimotorját
Százkilencven éve, 1834. március 17-én született Gottlieb Daimler, az első gépkocsimotorok tervezője. A sors fintora, hogy halála után vállalata egyesült Carl Benzével, aki életében a legnagyobb vetélytársa volt.
A szerelem, a hazaszeretet és a megélhetés kényszere vitte a frontra a nőket
Voltak, akik férfinak öltözve harcoltak, mások hírszerzőként működtek, sebesülteket ápoltak, zászlóaljakhoz csatlakozva mostak, főztek a katonákra. Olyan is akadt, aki úgy mentette meg a tábori pénztárat, hogy a hídról a ládával együtt folyóba ugrott.
Idén is átadták a Jedlik Ányos-díjat
A Magyar Nemzeti Múzeumban csütörtökön átadott díjat ezúttal két vegyészmérnök, egy építőmérnök, egy villamosmérnök és egy szellemitulajdon-védelem területén tevékenykedő szakember kapta.
Robinson Crusoe inspirálta az Ausztráliát elnevező tengerésztisztet
Kétszázötven éve, 1774. március 16-án született Matthew Flinders angol tengerésztiszt, Ausztrália kontinens voltának bizonyítója, a földrész névadója. Halálának kétszázadik évfordulóján Vilmos herceg avatta fel bronzszobrát Londonban.
A hajót felfalták a kagylók, de a rakományhoz nem nyúltak
Bronzkori rézrudakra bukkantak a kutatók a Földközi-tenger mélyén.
Jakab Lajos szamizdatkiadó az 1980-as évek március 15-éiről
A jeles ünnepek, évfordulók koronként változóan jelennek meg a közös emlékezetben. Kivételesen izgalmas a személyes történelem perspektívájából rápillantani például az 1980-as évek március 15-éire és előzményeikre.
A magyar szabadságharc tábornokából lett török pasa
Kétszázharminc éve, 1794. március 14-én született Józef Zachariasz Bem, magyarul Bem József, avagy Bem apó, a lengyel és a magyar szabadságharc hőse, aki életét száműzetésben, török pasaként fejezte be.
Erdőirtás közben bukkantak az elfeledett településre
A skót szigeten az erdő helyén egykor házak, pajták, kukoricaszárító kemencék álltak.
A híd, amely egyesítette Budapestet
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gondozásában jelent meg Domonkos Csaba A Lánchíd története 1849-től a XXI. századig című könyve, amely egyszerre technika- és művelődéstörténeti kalandozás.
Nincs emberi intelligenciájuk
A mesterséges intelligencia viharos sebességgel hódította meg életünk szinte valamennyi területét, ám sokunknak csak homályos fogalmai vannak arról, hogy mi is valójában. Lapunk kérdéseire Werschitz Ottó, a téma szakértője, a Neuron Solutions Kft. stratégiai igazgatója válaszol.
A legősibb dél-amerikai barlangrajzok korát sikerült meghatározni Patagóniában
Argentin és chilei régészek szerint 8200 évesek a patagóniai Huenul 1 barlangban felfedezett barlangrajzok. A kormeghatározásról készült tanulmányuk alapján ezek az alkotások Dél-Amerika legősibb datált barlangrajzai.
Megtalálták az Európában megjelent ember legkorábbi kőeszközeit
Az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján található Korolevo (Királyháza) régészeti lelőhelyen feltárt kőeszközök az azokat körülvevő üledékes kőzetrétegek kormeghatározása alapján mintegy 1,4 millió évesek.
A katasztrófavédelem mindennapi hősei
Felmerülhet a kérdés, hogy a nemzeti haderő békeidőben – amellett természetesen, hogy felkészül hazánk fegyveres védelmére – milyen hasznos tevékenységet végez a társadalom érdekében. Talán nem is gondolnánk, hogy a katonák a mindennapokban is közérdeket szolgálnak.
A figyelemzavarról lesz szó Pécsen az agykutatás hetén
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, az ADHD lesz a középpontban a március 11. és 15. között zajló agykutatás hetének pécsi rendezvényein – közölte a Pécsi Tudományegyetem az MTI-vel.
Szívesebben mesélt gyerekeinek a háborús időkről, mint arról, hogy az űrben járt
Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, kozmonauta, a világ első űrhajósa kilencven éve, 1934. március 9-én született a Szmolenszk melletti Klusino faluban. 2013-ban Pavel Parkhomenko filmet rendezett róla, emellett ásvány, kisbolygó és kráter is őrzi a nevét.
Meglepő felfedezést tettek a régészek a Tisza-tónál
Honfoglalás kori temetőt találhattak az MNM Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai a Tisza-tó térségében végzett mikroregionális kutatóprojekt keretében. Március első hétvégéjén az MNM NRI Közösségi Régészeti Osztályának önkénteseivel vette kezdetét a többéves, nagyszabású kutatási program 2024-es évada, amely már az első napon egy eddig nem ismert, a honfoglalás korában és az Árpád-korban is lakott lelőhely felfedezését eredményezte.