Hubay Miklós születésnapja – 1918 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja
Hubay Miklós (Nagyvárad, 1918. április 3. – Budapest, 2011. május 7.)
Kossuth- és József Attila-díjas drámaíró, műfordító. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
*
1918. április 3-án született Nagyváradon. Középiskoláit Debrecenben és Gyulán, bölcsésztanulmányait (esztétika, filozófia, művészettörténet) a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (1936–1940) és Genfben végezte.
Első darabja (Európa elrablása – Lear herceg, 1939) már a Magyar Nemzeti Színház programján szerepelt. Állásfoglaló tanulmánykötete: Nemzeti színjátszás – drámai magyarság (1941). Színpadi bemutatója (Hősök nélkül) 1942-ben volt a Nemzeti Színház Kamaraszínházában.
Budapesten szerkesztőségi titkára lett két idegennyelvű szemlének (Hungarian Quarterly, Nouvelle Revue de Hongrie), amely genfi ösztöndíjhoz segítette (1942), ahol aztán 1946-ban a Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett. Ekkor francia anyanyelvű íróbarátaival magyar költők (főleg József Attila) fordításait kezdeményezte. A következő években Hubay segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után 1950–57-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, s 1955–57-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából egy napon bocsátották el. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt (pl. Bakaruhában, Angyalok földje) és műfordított (pl. Marceau, Miller, Sartre, Molière darabjait).
Mindeközben néhány társadalmi tematikájú drámát írt (ekkor a Madách Színházban játszották): Egy magyar nyár (1954), István napja (1955), Egyik Európa (1957). Petrovics Emil felkérésére született zenei alapszöveg a C’est la guerre (1962; legutóbb 1998-ban is felújították a Zeneakadémián). A kétszereplős Késdobálók (jelentősebb előadások: 1957, Budapest; 1977, Róma) rendezését többször leállították a szerző személye miatt. 40 évig volt azonban folyamatosan sikeres (monte-carlói díjas) az Ők tudják, mi a szerelem (Tolnay Klárival és Sinkovits Imrével).
1956. október 27. és november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben.
Borsos Attila: Hubay Miklós életrajza (részlet)
Götz Irén Júlia születésnapja – 1889
A radiológia jeles kutatója, az első egyetemi előadónő Magyarországon, GÖTZ IRÉN JÚLIA (Mosonmagyaróvár, 1889. április 3. – Ufa, 1941. ?) matematikát, fizikát, kémiát és filozófiát tanult a budapesti tudományegyetemen, 1909-ben Summa cum laude vegyészdoktor lett. Megalakulásától, 1908-tól aktív tagja volt a radikális Galilei-körnek. Az 1911/12-es tanévben ösztöndíjjal Párizsba ment, ahol Madame Curie rádiumlaboratóriumában képezte magát tovább. Hazatérte után nem folytathatta elkezdett kutatásait; a Tangl Ferenc vezette Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson alkalmazták fizetés nélküli segédvegyészként. 1913-ban lett Dienes László szociológusnak, a KMP egyik alapító tagjának felesége. A Tanácsköztársaság alatt kinevezték a tudományegyetem elméleti kémia előadójának – ő lett az első nő Magyarországon, aki egyetemen taníthatott. A Tanácsköztársaság bukása után férjével és újszülött gyermekével menekülésre kényszerültek: az emigráció során először Bécsben, majd Kolozsváron telepedtek le. Romániában élelmiszerkémiát tanított és 1927-ben itt szerezte meg a fizikai tudományok doktora címet. A harmincas években a család a Szovjetunióba települt át. 1931-38 között Götz Irén a moszkvai Nitrogénkutató Intézet tudományos osztályvezetője volt. 1941-ben koholt vádakkal letartóztatták; a börtönben kapott tífuszban halt meg.
Götz Irén tudományos munkássága csak töredékesen ismert. Doktori disszertációjában Rutherford elmélete alapján finomította a Curie laboratóriumban alkalmazott mérési eljárásokat. Párizsban a rádium béta-sugárzásával foglalkozott. 1912 és 1919 között Gróh Gyulával publikált állatélelmezési és fizikai-kémiai tárgyú tanulmányokat. Kolozsváron oldatok molekula- és iondiffúziójáról írt értekezéseket. 1921-ben pozitivista tudományfilozófiai nézeteiről tett közzé tanulmányt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
2014-ben ezen a napon adták át a nagyközönségnek az újjáépített Várkert Bazárt. Az 1875–1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz épületegyüttes eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd műtermek, kiállítások helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, 1961 és 1984 között pedig a Budai Ifjúsági Park működött a területén. A kormány 2011-ben döntött az életveszélyessé vált épületegyüttes rekonstrukciójának megkezdéséről.
Április 3-án történt
1462 Vitéz János váradi püspök Mátyás király képviseletében megegyezett III. Frigyes német-római császárral abban, hogy a császár 80 ezer aranyforint ellenében visszaadja a magyar koronát.
1790 Megjelent az első erdélyi magyar újság, az Erdélyi Magyar Hírvivő.
1862 Megjelent Victor Hugo A nyomorultak című regénye.
1870 A Pest-Budai Munkásképző Egyleten belül megalakult az Általános Munkás Betegsegélyző és Rokkantpénztár.
1876 Ferenc József császár és király szentesítette a cselédtörvényt, amely rögzítette a gazdák és a cselédek jogait és kötelességeit.
1879 A tirnovói Nagy Nemzetgyűlés Szófiát nyilvánította Bulgária fővárosává.
1931 A budapesti Dohány utcai zsinagógában egy férfi több lövést adott le a gyülekezetre. Öt ember sebesült meg, akik közül kettő később belehalt sérüléseibe.
1941 Horthy Miklós kormányzó – Teleki Pál öngyilkossága után – Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterelnökké.
1944 Először érte légitámadás Budapestet a II. világháborúban; az angol gépek főleg Csepel és Pesterzsébet nagyüzemeit bombázták.
1950 Elkészült a Csepel Autógyárban az első teherautó.
1973 Megindították az első hívást az első mobilnak nevezett telefonról New Yorkban.
2006 Minden idők egyik legnagyobb árvize pusztított Magyarországon, amelynek nyomán minden jelentősebb folyó megáradt.
2014 Átadták a nagyközönségnek az újjáépített Várkert Bazárt Budapesten.
2016 Hatalmas információtömeg került nyilvánosságra a világ volt és jelenlegi vezetői, üzletemberek, hírességek titkos offshore üzleteiről, miután oknyomozó újságírók megszerezték és rendszerezték egy panamai székhelyű ügyvédi iroda dokumentumait.
2017 Tizenhárom halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletet hajtott végre a szentpétervári metróban egy iszlamista terrorista.
Április 3-án született
1783 Washington Irving amerikai író, az amerikai elbeszélő irodalom atyja
1798 Charles Wilkes amerikai tengernagy, felfedező, róla nevezték el a Déli-sark partvidékét
1863 Henry Clemens van de Velde belga építész és szakíró
1868 Zsitkovszky Béla filmrendező, az első magyar filmlaboratórium létrehozója
1885 Borisz Andrejevics Vilkickij orosz sarkkutató, az Északi-föld felfedezője
1893 Leslie Howard magyar származású angol színész
1908 Inkey Tibor fotóművész
1913 George Barati (Baráti György) magyar születésű amerikai gordonkaművész, zeneszerző és karmester
1918 Hubay Miklós Kossuth-díjas író, műfordító, dramaturg
1922 Doris Day Grammy-díjas amerikai énekes, színész
1924 Marlon Brando Oscar-díjas amerikai filmszínész
1927 Székely Éva olimpiai bajnok úszónő, a nemzet sportolója
1928 Callmeyer Ferenc kétszeres Ybl Miklós-díjas építész
1930 Helmut Kohl német szövetségi kancellár 1982 és 1998 között
1930 Pászthy Magda Munkácsy Mihály-díjas textilművész
1933 Gyenge Valéria olimpiai bajnok úszó
1934 Jane Goodall angol etológus, csimpánzkutató, állatvédő
1935 Czeizel Endre Semmelweis-díjas orvos-genetikus
1935 Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje
1938 Devich János Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, érdemes művész
1939 Jovánovics György Kossuth-díjas szobrász
1944 Farkas Árpád Kossuth-díjas erdélyi magyar költő
1946 Benkóczy Zoltán színész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja
1951 Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes, a nemzet művésze
1955 Faggyas Sándor Táncsics Mihály-díjas újságíró
1958 Alec Baldwin Golden Globe-díjas amerikai színész
1961 Eddie Murphy Golden Globe-díjas amerikai színész, komikus
1975 Mundruczó Kornél Balázs Béla-díjas rendező
Április 3-án halt meg
1682 Bartolomé Esteban Murillo spanyol barokk festő
1708 Egyed Karner bencés szerzetes, pannonhalmi főapát
1897 Johannes Brahms német zeneszerző, zongoraművész
1941 Gróf Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, akadémikus
1950 Kurt Weill német zeneszerző
1955 Karl Hofer német expresszionista festő, grafikus
1963 József Zoltán bibliográfus, várostörténész
1990 Sarah Vaughan amerikai jazzénekesnő
1993 Gegesi Kiss Pál Kossuth-díjas orvos, akadémikus
1991 Graham Greene angol író, drámaíró
1995 Szemere Vera színésznő, érdemes művész
1998 Charles Lang, a Búcsú a fegyverektől című film Oscar-díjas amerikai operatőre
2001 Székely Pierre magyar születésű francia szobrász, építész
2012 Kopp Mária orvos, pszichológus
2013 Ruth Prawer Jhabvala kétszeres Oscar-díjas amerikai írónő, forgatókönyvíró
2018 Farkas Éva Balázs Béla-díjas vágó
2023 Géczy Dorottya Jászai Mari-díjas színész
2023 Köntös-Szabó Zoltán József Attila-díjas író
#eztörténtma
