Ybl Miklós születésnapja – 1814
Az Operaház és a Bazilika tervezője, a neoreneszánsz építészeti stílus meghonosítója, YBL MIKLÓS (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) Bécsben és Münchenben tanult, de stílusának kialakulásában fontos szerepet játszott itáliai tanulmányútja is. A pályát Pollack Mihály műhelyében kezdte, majd hamarosan önállósította magát. Első önálló műve a fóti templom, plébánia és iskola épületegyüttese volt. Itt még a romantika dominált munkájában és keleti díszítőelemeket is alkalmazott. A Budai Takarékpénztár – időközben elpusztult – épülete már egyértelműen neoreneszánsz stílusjegyeket viselt. E korszakának érett alkotása a Vámház (ma: Corvinus Egyetem) főépülete. Legnagyszerűbb művének az Operaházat tekintik, amely újszerű téralakításával, a külső és belső elemek harmóniájával az észak-itáliai késő reneszánsz alkotásokra emlékeztet, azok szolgai másolása nélkül. Európa egyik legszebb színházi épülete valósult meg az –akkori – Sugár, ma Andrássy úton. További két nagyszabású munkája a budai Várkert Bazár és a Bazilika; utóbbi munkálatait Hild Józseftől vette át kollégája halála után. Ybl számos magánpalotát, kastélyt is tervezett, például a turai Schossberg és a szabdkígyósi Wenckheim kastélyt. Utolsó jelentős munkája a budai várpalota krisztinavárosi szárnyának kiképzése volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Méray Tibor születésnapja – 1924 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja
Méray Tibor (Budapest, 1924. április 6. – Cormeilles-en-Parisis, 2020. november 13.)
Kossuth-díjas író, újságíró. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
*
Budapesten született 1924. április 6-án. A Wesselényi utcai elemi iskola és a Madách Imre Gimnázium után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–latin szakon végez 1946-ban. Közben, 1944 májusától október 15-éig kényszer-munkatáborba viszik: október 15-étől 1945 januárjáig illegalitásban él. Ugyanezen évtől a Szabad Nép munkatársa, később a kulturális rovat vezetője. A Magyar Dolgozók Pártja központi napilapjának előbb koreai, majd később berlini tudósítója. 1947 és 1948 között az Írószövetség folyóiratának, a Csillagnak is felelős szerkesztője.
1953–54-ben a Magyar Írószövetség párttitkára, később egyik titkára. 1954-től a Szabad Nép szerkesztőbizottságának tagja, e testületből Nagy Imre politikájának támogatása, valamint az 1954 őszi „újságíró-lázadásban” való részvétele miatt, melynek során „tisztító vihart” sürget a pártban és az országban, az év végén, magától a laptól 1955 áprilisában távolítják el. Az 1955-ös „írómemorandum” egyik szervezőjeként 1955 decemberében súlyos pártbüntetésben részesítik, s csak a XX. szovjet pártkongresszus után kap állást a Béke és Szabadság című lapnál. A Petőfi Kör sajtóvitáján – ahol egyébként nyilvánosan önbírálatot is gyakorol – a sajtó teljes szabadságát, majd az Írószövetség szeptemberi közgyűlésén az ország szabadságát követeli.
A forradalom után 1956 novemberében családjával és írótársával, Aczél Tamással együtt Jugoszlávián keresztül Bécsbe, majd onnan Aczél Londonba, ő, felesége és kislánya Párizsba emigrál. 1957 óta élt a francia fővárosban. A Bécsben újrainduló, majd Londonban, illetve Párizsban megjelenő Irodalmi Újságnak alapító munkatársa, 1962 és 89 között szerkesztője, 1971-től főszerkesztőként jegyezte a lapot. Nagyszámú publicisztikai írásainak egyikében, 1961-ben, a forradalom ötödik évfordulójára írt belpolitikai helyzetelemzésében ő fogalmazza meg az „aki nincs ellenünk, az velünk van” axiómát, amelyet néhány héttel később Kádár János tőle vesz át. Az Irodalmi Újság megjelenését – „A harcunkat megharcoltuk” elv jegyében – 1989 végén felfüggesztette. Az Irodalmi Újság könyvsorozatának és az I. U. S. (Az Irodalmi Újság Sorozata) című zsebkönyvsorozatnak első, 1983-ban megjelent számától kezdve szerkesztője. A folyóiratban saját neve mellett Asbóth Elemér, A. E., Badics István, Bátory Imre, Palkó Ferenc, Szávai Tamás, Weszprémi Béla és -yt- álnévvel, illetve szignóval is jelentek meg cikkei és glosszái.
Murányi Gábor: Méray Tibor életrajza (részlet)
1814-ben ezen a napon született Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Legismertebb művei között van a Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika, a Pollack Mihály téri Festetics-palota, illetve a fóti Szeplőtelen fogantatás templom.
Április 6-án történt
1849 A szabadságharc tavaszi hadjárata során az isaszegi ütközetben a honvédsereg főerői győzelmet arattak Windischgrätz osztrák tábornagy csapatai felett.
1867 A Nemzeti Színházban bemutatták Erkel Ferenc Dózsa György című ötfelvonásos operáját.
1896 Athénban megkezdődött az első újkori olimpia.
1909 Robert Peary amerikai sarkkutató – állítása szerint a világon elsőként – elérte az Északi-sarkot.
1917 Az első világháborúban az Egyesült Államok hadat üzent Németországnak.
1940 A második világháború idején a magyar kormány bevezette a cukor- és zsírjegyeket.
1941 A második világháborúban Németország lerohanta Jugoszláviát és Görögországot.
1943 New Yorkban megjelent a francia Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényének első angol nyelvű kiadása.
1947 Először adták át az amerikai Tony-díjat, más néven a színházi Oscart a New York-i Waldorf Astoria szállóban.
1980 Magyarországon (újra) bevezették a nyári időszámítást.
1992 Szarajevó ostromával megkezdődött a boszniai háború.
1993 Prágában 55 éves szünet után újra megkezdte működését az értékpapírtőzsde.
1994 Az Országgyűlés jóváhagyta a főváros XX. kerületéből kiváló Soroksár önálló kerületként való megszerveződését.
2009 A Richter-skála szerint 6,3 erősségű földrengés rázta meg a közép-olaszországi Abruzzo régiót, több mint háromszázan meghaltak, és mintegy ötvenezren elvesztették otthonukat.
2011 A soros magyar uniós elnökség az EU nevében aláírta a gyermektartás behajtását elősegítő, 2007-es hágai egyezményt.
Április 6-án született
1814 Ybl Miklós építész, a budapesti Operaház és a bazilika tervezője.
1826 Gustave Moreau francia festőművész, a szimbolizmus képviselője
1872 Márkus Géza építész, a magyarországi szecesszió jelentős képviselője
1890 Anthony Fokker holland pilóta és repülőgép-tervező, repülőgépgyáros
1917 Banda Ede Kossuth-díjas gordonkaművész
1923 Bikich Gábor költő, szerkesztő, színházi és rádiós rendező
1924 Méray Tibor Kossuth-díjas író, aranytollas újságíró
1928 Szécsényi Ferencné Balázs Béla-díjas vágó, érdemes művész, az első női vágó
1929 André Previn Oscar- és Grammy-díjas amerikai zeneszerző, zongoraművész, karmester
1933 Bakcsi György irodalomtörténész, sakkfeladványszerző nemzetközi nagymester
1942 Barry Levinson Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer, az Esőember rendezője
1948 Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író
1949 Horst Ludwig Störmer Nobel-díjas német kvantumfizikus
1960 Kamondi Zoltán Balázs Béla-díjas filmrendező
1968 Kovács Ákos Kossuth-díjas énekes-előadóművész, zeneszerző
1954 Egyed Péter romániai magyar filozófus, költő, író és kritikus
1960 Warren Haynes amerikai énekes, gitáros, az Allman Brothers tagja
1970 Babinszky Csilla Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus
1984 Józsa Richárd színész
Április 6-án halt meg
885 Szent Metód bizánci szerzetes, hittérítő, testvérével, Szent Cirill-lel a glagolita ábécé és az óegyházi szláv nyelv megalkotója
1199 I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király
1490 I. (Hunyadi) Mátyás magyar király
1520 Raffaello Sanzio reneszánsz kori olasz festő és építész
1528 Albrecht Dürer német festő és grafikus
1937 Juhász Gyula költő, újságíró
1958 Vítězslav Nezval cseh író, költő, műfordító
1969 Gabriel Chevallier francia író
1971 Igor Stravinsky orosz zeneszerző
1973 Peti Sándor színész, érdemes művész
1973 Pais Dezső Kossuth-díjas nyelvész, akadémikus
1973 Gerelyes Endre Gábor Andor-díjas író, novellista
1983 Prinner Antal festő, szobrász
1992 Isaac Asimov amerikai sci-fi-író, természettudós, ismeretterjesztő
1993 Bächer Mihály kétszeres Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész
1998 Tammy Wynette Grammy-díjas amerikai énekesnő, a countryzene nagyasszonya
2003 Csapó Károly Liszt Ferenc-díjas énekművész, népzenegyűjtő és -kutató
2008 Vörös Kálmán cigányprímás
2013 Bigas Luna spanyol filmrendező, forgatókönyvíró, Penélope Cruz és Javier Bardem színészek felfedezője
2014 Kovács Erzsi táncdalénekesnő
2014 Mickey Rooney Oscar-díjas amerikai színész
2018 Cecil Percival Taylor amerikai zenész, freejazz-zongorista, zeneszerző
2023 Berhidi Mária Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
#eztörténtma
