Homor István röntgenkísérlete Szegeden – 1896

HOMOR ISTVÁN, a szegedi főreáliskola igazgatója, Röntgen felfedezése után három és fél hónappal a szegedi Dugonics Társaságban bemutatta a „csodával felérő fényt”, az általa készített röntgen-felvételt. Egyik tanítványa kezének csontjait fotografálta le egy közönséges fényképlemezre.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ)

Faller Gusztáv születésnapja –1892

FALLER GUSZTÁV (Hegybánya, 1892. február 23. – Vác, 1968. július 22.): bányamérnök, földgázkutató, számos hazai gyógy- és melegfürdő kialakítását lehetővé tévő mélyfúrás irányítója. A selmecbányai Bánya- és Kohómérnöki Főiskolán 1914-ben szerzett oklevelet. Katonaként vett részt az I. világháborúban. 1919-től a Nagyalföldi Magyar Királyi Bányászati Kutatónál dolgozott mint üzemi mérnök, majd 1922-től hivatalvezetőként a földgázkutató mélyfúrásokat irányította. 1938-tól az Ipari Minisztérium bányászati ügyosztályán a bükkszéki olajbányászat, valamint a mezőkövesdi és a kőrösmezői olajkutatás referense volt. A II. világháború után az Iparügyi Minisztérium egyik megszervezője volt, 1948. júniustól a bányászati osztályt vezette. 1949. júliustól a Nehézipari Minisztériumban dolgozott, majd az év végén a Bányászati Kutatási és Mélyfúrási Nemzeti Vállalat dolgozója lett. 1951-53 között a Mélyfúró Ipari Tröszt osztályvezetője volt, s a komlói szénfúrásokat irányította nyugalomba vonulásáig, 1958-ig. Ő vezette a Pávai Vajna Ferenc által kitűzött két hajdúszoboszlói mélyfúrást 1924-1930 között, s az utóbbi volt Európában az akkori egyik legmélyebb fúrás, amelynek eredménye a 78 °C-os jódos-sós víz. Hasonló eredménnyel zárult az 1929-34 között végzett két debreceni mélyfúrás is, amelyek eredménye a 63-65 °C-os jódos-sós víz. A fentiek mellett még jó néhány mélyfúrás irányítása fűződik a nevéhez, amellyel számos hazai gyógy- és melegfürdő kialakítását tette lehetővé. Érdemei elismeréséül a Nemzetközi Mélyfúrási Egyesület dísztagjává választották. 1947 után szaktudását kevéssé tudta kamatoztatni, az ipar vezetői a kőolajkitermeléssel kapcsolatos tanácsaira már nemigen hallgattak.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Gebhardt Xavér Ferenc születésnapja – 1791

GEBHART XAVÉR FERENC (Paks, 1791. január 23. – Pest, 1869. október 27.): orvos, egyetemi tanár, az orvostudomány magyar nyelvű szakkifejezési kidolgozásának egyik kezdeményezője. Orvosi oklevelét 1814-ben szerezte a pesti egyetemen. 1815-től Bene Ferenc mellett asszisztens, 1820-ban a gyógyszertan helyettes tanára, 1821–60 között a belső bajok kór- és gyógytanának tanára volt. A himlő elleni oltóanyagot előállító intézet megalapítója 1824-ben. Székfoglalóját magyarul tartotta. Az orvostudomány magyar nyelvű műveléséhez járult hozzá A különös orvosi nyavalya és gyógytudomány alapvonaljai (I–II. Pest, 1828–38) címűmunkájával.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) születésnapja – 1443

Latin nyelvű uralkodói nevén Mathias Rex, születési nevén Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) 1458-tól Magyarország és Horvátország királya.

„Hogy ki is volt Mátyás király? Ezt minden, a magyar kultúrához tartozó felnőtt és gyerek tudja. A népmesék bölcs és igazságos uralkodója könyvek lapjairól, rajz- és játékfilmekből lép elénk kisgyermek korunk óta. És ott van a Himnusz hódító Mátyás királya. Szinte majd mindenki eljut a budai várba, vagy iskolai kirándulással a visegrádi palotába. Szobrok, iskolák, éttermek és szállodák viselik a Hunyadi Mátyás vagy a Mátyás király nevet. Még kutyatenyésztés is választotta ezt kennelje nevének! Nap mint nap találkozunk emlékével, idén, a reneszánsz évében különösen gyakran. 
Különböző felmérésekből (a Medián és a Felvételi Információs Szolgálat végzett ilyen típusú közvélemény kutatásokat) arra lehet következtetni, hogy ő ma Magyarországon a legnépszerűbb történelmi személyiség. És emellett azon kevés magyar uralkodók közé tartozik, aki (apjával együtt) a szomszéd szláv és román népek körében is népszerű volt, a folklórjukba is bekerült. Azaz a közvélekedés szerint Hunyadi MÁTYÁS a KIRÁLY.
Minek köszönheti Hunyadi Mátyás ezt a XVI. század óta megnyilvánuló népszerűséget? Személyes képességeinek, kiváló uralkodásának, amely békét teremtett, nyugalmat hozott az előtte és utána következő anarchikus állapotokhoz képest? Vagy kiváló propagandának köszönheti ezt? Valós-e a közvélemény által hordozott kép, vagy csak egy részben mesterségesen kialakított legendáriummal van dolgunk? A kérdés nem új keletű, a Hunyadi Mátyást elmarasztaló vélemények legalább olyan régiek, mint azok, amelyek a szentek sorában akarták őt látni. Egyes történészek kifejezetten Hunyadi-rejtélyről beszéltek az ellentétes megállapításokkal kapcsolatban. Pedig Mátyás uralmáról már bőségesen rendelkezünk forrással, így a rejtélyek egy része megoldható.”

Részlet Gelniczky Györgynek a Mátyás mesék című honlapunk (2008) számára készült tanulmányából