Báldy Bálint születésnapja – 1896
BÁLDY BÁLINT, Bellosics (Baja, 1896. február 26.– Gödöllő, 1971. szeptember 26.): Kossuth-díjas mezőgazdász, a magyarországi baromfitenyésztés tudományos kidolgozásának egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez fűződik a baromfikeltető-gépek elterjesztése.
Oklevelet a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett, az uradalomban dolgozott, majd 1927-ben a gödöllői Baromfitenyésztő Munkásképző Iskolához került, melyet 1928-ban Baromfitenyésztő Szakiskolává szerveztek. Kinevezésével az intézmény nagyarányú fejlődésnek indult. Megalapozta a gazdasági baromfitartást, a prémesállat-tenyésztési részleget, a halgazdaságban a süllőtartás és -szaporítás módszerét, a korszerű takarmányozást. Az intézmény 1933-ban alakult át kísérleti tangazdasággá, melyet 1936-tól vezetett. A háború alatt megsemmisült intézményt 1945 után újjászervezte. Szaktanácsadói hálózatot szervezett és megszervezte az egységes szakoktatást. Az 1952-től Kisállattenyésztő Kutató Intézetté alakult intézmény baromfitenyésztési osztályának vezetőjeként dolgozott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
’Sigmond Elek születésnapja – 1873
A szikes talajok kutatója, ’Sigmond Elek (Kolozsvár, 1873. február 26. – Budapest, 1939. szeptember 30.) a budapesti Műegyetemen vegyész, a kolozsvári egyetem természettudományi karán bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1905-ben a Természettudományi Társulat megbízására megírta Mezőgazdasági chemia című könyvét, ugyanebben az évben magántanárrá nevezték ki. 1906 és 1907 folyamán két évig Amerikában, Egyiptomban és Nyugat-Európában tanulmányozta a mezőgazdasági vegyipart, beleértve a kutató műhelyeket és a felsőoktatást is. Hazatérve a Műegyetemen megszervezte a mezőgazdasági kémiai technológia tanszéket, kialakította a tantárgy anyagát, tankönyvet írt. Egyetemi tanári működésével egyidejűleg igazgatója volt az Országos Kémiai Intézetnek és a Központi Vegykisérleti Állomásnak. 1928 és 1933 között ő vezette az első állami szikjavítási akciót és megszervezte a talajvizsgáló laboratóriumok országos hálózatát. Tudományos kutatásainak középpontjában a szikes talajok képződése és termékennyé tétele állt, erről írt munkája, A hazai szikesek és megjavítási módjaik (1923) akadémiai pályadíjat nyert. Talajkémiai vizsgálatai során módszert dolgozott ki a talajok foszfátszükségletének meghatározására. Talajvizsgálatai folyamán a fizikai kémia és a kolloidkémia felhasználásával, a kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságokra támaszkodva alkotta meg dinamikus talajrendszerét, amelybe minden talajfajtát be lehetett sorolni. Ez a rendszertani munka tekinthető élete főművének, melyet az Általános talajtan (1934) című munkájában ismertetett. Tevékenységét külföldön is ismerték és elismerték, a Nemzetközi Talajtani Társaság alapítója volt, számos hazai és külföldi elismerés, kitüntetés birtokosa.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998)
Mészáros Márta két, Arany Medvét nyert filmjében – az Örökbefogadásban és a Kilenc hónapban – is feltűnt a 2017-ben ezen a napon elhunyt Berek Kati. A Jászai Mari-díjas színésznő számos más filmalkotásban, többek között Koltay Gábor István, a király és Sára Sándor Feldobott kő című mozijában is szerepelt.
Február 26-án történt
1567 Befejeződött a háromnapos debreceni református zsinat, amelyen elfogadták a II. Helvét Hitvallást, ezzel létrejött a Magyar Református Egyház.
1815 Napóleon császár megszökött Elba szigetéről, hogy ismét átvegye a hatalmat.
1849 A magyar szabadságharcban megkezdődött a magyar vereséggel végződő kápolnai csata.
1861 Ferenc József uralkodó kiadta a februári pátenst, amely Bécsbe központi parlamentet (birodalmi gyűlést) hívott össze, és azt törvényhozói jogokkal ruházta fel.
1899 Széll Kálmán elvállalta a miniszterelnöki megbízatást, és megalakította kormányát.
1919 Nemzeti parkká nyilvánították az amerikai Grand Canyont.
1989 Megtartotta alakuló közgyűlését Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.
2001 Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok megkezdték a világ legnagyobb álló Buddha-szobrának lerombolását Bámijánban.
2008 A norvégiai Svalbard-szigeteken (Spitzbergák) megnyitották a 130 méter mélységben épített, földrengés- és atombiztos vetőmag-világbunkert.
2017 A Mindenki című magyar film nyerte a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjat.
Február 26-án született
1802 Victor Hugo francia író, a Nyomorultak és A nevető ember szerzője
1808 Boka Károly zenész, cigányprímás
1808 Honoré Daumier francia festő, grafikus
1873 ’Sigmond Elek vegyészmérnök, a szikes talajok kutatója. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1896 Báldy Bálint Kossuth-díjas mezőgazdász, a magyarországi baromfitenyésztés tudományos kidolgozásának egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez fűződik a baromfikeltető gépek elterjesztése.
Baján született. Oklevelet a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett, az uradalomban dolgozott, majd 1927-ben a gödöllői Baromfitenyésztő Munkásképző Iskolához került, melyet 1928-ban Baromfitenyésztő Szakiskolává szerveztek. Kinevezésével az intézmény nagyarányú fejlődésnek indult. Megalapozta a gazdasági baromfitartást, a prémesállat-tenyésztési részleget, a halgazdaságban a süllőtartás és -szaporítás módszerét, a korszerű takarmányozást. Az intézmény 1933-ban alakult át kísérleti tangazdasággá, melyet 1936-tól vezetett. A háború alatt megsemmisült intézményt 1945 után újjászervezte. Szaktanácsadói hálózatot szervezett, és megszervezte az egységes szakoktatást. Az 1952-től Kisállattenyésztő Kutató Intézetté alakult intézmény baromfitenyésztési osztályának vezetőjeként dolgozott. Gödöllőn halt meg 1971. szeptember 26-án. Forrás:
OSZK.
1829 Levi Strauss német–amerikai kereskedő, a farmernadrág feltalálója
1843 Wohl Janka költő, író, az első nő, akit műfordítással bízott meg a Magyar Tudományos Akadémia
1846 Bill Buffalo amerikai vadász, mutatványos, akrobata, író
1852 John Harvey Kellogg amerikai orvos, a reggelizést forradalmasító kukoricapehely egyik feltalálója
1861 I. Ferdinánd, a modern, független Bulgária első cárja
1898 Konstantin Biebl cseh költő, író, a szürrealista mozgalom kiemelkedő alakja
1909 Szalay Lajos Kossuth-díjas grafikus, kiváló művész
1913 George Barker angol költő, a 20. század neoromantikus költészetének képviselője
1922 Fekete Gyula József Attila-díjas író, szociográfus, a rendszerváltás ismert személyisége
1923 Zoltán Péter újságíró, író, jogász, szerkesztő, művészettörténész
1924 Császár Ákos Kossuth-díjas matematikus, akadémikus
1928 Fats Domino amerikai zenész
1932 Johnny Cash többszörös Grammy-díjas amerikai countryénekes
1944 Soltészné Lédeczi Judit Liszt Ferenc-díjas karnagy
1945 Victor Máté Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, billentyűs, fuvolista, ütőhangszeres, hegedűs, gitáros, énekes
1956 Michel Houellebecq Goncourt-díjas francia író, költő, forgatókönyvíró
1963 M. Nagy Miklós József Attila-díjas műfordító, kritikus
1964 Détár Enikő színművésznő
1976 Ribarics Tamás zenész, a Tales of Evening gitárosa
1985 Máté Bence természetfotós, „a láthatatlan madárfotós”
Február 26-án halt meg
1834 Alois Senefelder német nyomdász, a litográfia feltalálója
1876 Czimeg János, az első szegedi bányamérnök, feltaláló és városrendező. Életéről és munkásságáról az OSZK honlapján olvashatunk részletesebben.
1900 Feszty Adolf építész, jelentős budapesti palota-, üzlet- és bérházak tervezője. Erre a linkre kattintva további részleteket is megtudhatunk róla.
1903 Richard Gatling amerikai mechanikus, az első működőképes gépfegyver feltalálója
1933 Spiegel Frigyes építész, a szecesszió képviselője. Többet is megtudhatunk róla erre a linkre kattintva.
1933 Tarnay Alajos zeneszerző, zongoraművész
1943 Heller Bernát orientalista, irodalomtörténész, folklorista
1947 Tihanyi Kálmán, a televíziós képcső kikísérletezője, a töltésfelhalmozás elvének kidolgozója. Bővebben is olvashatunk róla az OSZK honlapján.
1969 Karl Jaspers német filozófus, az egzisztencializmus vezéralakja
1982 Szobotka Tibor József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalomtörténész
1983 Jánossy Ferenc festőművész
1996 Németh Marika Jászai Mari-díjas operett-énekesnő, érdemes és kiváló művész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja
1998 Máté János orgonaművész, karnagy
2001 G. Dénes György posztumusz Kossuth-díjas író, dalszövegíró
2003 Greguss Pál NASA-díjas biofizikus, az űrkutatás, az optika és a holográfia nemzetközileg elismert tudósa
2013 Papp Géza Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, karnagy
2014 Novák Dezső kétszeres olimpiai bajnok labdarúgó
2017 Berek Kati Jászai Mari-díjas színésznő, a nemzet színésze
2020 Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész
2024 Hunyadkürti György Jászai Mari-díjas színész
#eztörténtma
